Sajtóklub: Azt a csodát, amit megszereztünk ne engedjük ki a kezünkből!

Most van az a pillanat, amikor minden rebellis magyarnak be kell látnia, ebben a világban, amiben mi élünk a legnagyobb rebellió, a legnagyobb lázadás, a legmerészebben és a legtudatosabban vállalt forradalom, az a hagyományokhoz való ragaszkodás foggal-körömmel. Nincs ma nagyobb lázadás és forradalom annál, mint tíz körömmel kapaszkodni a tradícióinkba. Ezt a lázadást és ragaszkodást a tradícióhoz nem lehet ma máshol megtalálni ebben az országban csak ebben a nemzeti kormányban. Ez az a lázadás, ami ebben az egész Európát fenyegető iszonyatban és pogromban össze kell, hogy tereljen bennünket, fel kell nyissa a szemünket és el kell vigyen a szavazóurnák elé. Nem rólunk van szó. Az utódainkról van szó. Ha nem tudjuk ezt az országot továbbadni az ivadékainknak úgy, ahogy megörököltük az őseinktől, akkor elvesztünk. Kötelességünk tehát mindannyiunknak ott lenni, hogy meg tudjuk védeni a hazánkat!

A '90-es években megfogalmazódott bennem egy kérdés, amelyre a napokban megkaptam a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Egy vesztes nemzetet, országot, népet, mi az, ami fölemel? A válaszom: A siker és a tradíció. Japán ezt az utat járta be a háború után és most már Magyarországról is elmondható, hogy elegáns, erős, és egyszerre él benne a tradíció és dübörög benne az innováció. Meg tud újulni, tele van csodákkal. Azt a csodát, amit megszereztünk ne engedjük ki a kezünkből!

Az embernek felelősen utána kell gondolnia és jó lelkiismerettel kell döntenie vasárnap. Ebben azért nem nehéz dönteni, mert tudjuk, hogyan kormányoztak a szocialisták: katasztrófa és államcsőd. Ezzel szemben látjuk, hogyan kormányzott nyolc éven keresztül a polgári kormány, látjuk a számszerű adatokat. A világ magyarságából újra egy nemzetet csinál és segít megmaradni Európának annak, ami. Ezért nem is lehet más politikai erőre szavazni!

Nagyszerű korszakban, 1998 márciusában lettem újságíró a Napi Magyarországnál, két hónap múlva megalakíthatta első kormányát Orbán Viktor. Pályakezdő kollégáimmal meghökkenve írtuk meg számtalan cikkben, hogy a mai ellenzék 1998 előtt, a rablóprivatizáció idején lábon hazavitte a nemzeti vagyon nagyrészét. Majd 2002-ben azt kellett látnunk, hogy Medgyessyvel, Gyurcsánnyal és Bajnaival visszatérve megcsapoltak és kifosztottak mindent, amihez csak hozzáfértek. És most újra itt vannak és már nemcsak a pénzünket kérik, hanem az országunkat, amelyet szemrebbenés nélkül elárulnának idegen érdekeknek. Tegyük fel bátran a kérdést: kik ezek az emberek, akik az enyveskezű Gyurcsány Ferenccel szövetkeznek, árulásra is készek pusztán a hatalomért, miközben félredobják az összes eddigi hitvallásukat? Győzzünk meg tehát minden bizonytalant, hogy ne szavazzon a gazemberekre, maradjon inkább otthon, vagy szavazzon nyugodtan Orbán Viktorra!