április 8.
Így telt 2018 első negyedéve a magyar ellenzéki ugaron - Szavazzon a legjobb PS-sztorira! (I. rész)
Mozgalmas, politikai botrányokban, leleplezésekben bővelkedő évet zárunk néhány nap múlva. 2018 nemcsak a választás éve volt Magyarországon, hanem az ellenzék leamortizálódásának éve is, amihez jócskán hozzájárult, hogy a Jobbik, illetve a baloldali és liberális pártok végső kétségbeesésükben eszközökben nem válogatva, mindent bevetettek a kampány során, még Judith Sargentinit is. Az ellenzéki pártok összefogásából nem lett semmi, inkább ártottak egymásnak, mintsem használt volna a politikai taktikázás. Ha így közösen visszaemlékszünk 2018 első negyedévére, a választások előtti időszakra, bizonyára mindenkinek eszébe jut Gyurcsányék határon túli magyarok elleni uszítása, a nőverő Juhász Péter botrányai, Vona Gábor jemeni látogatása és lebukása, majd pártja szétesése. De nem feledkezünk meg azokról a korrupciós ügyekről sem, amelyek végül a bíróságon végződtek, az élen a Czeglédy-üggyel. A Soros-féle civil szervezetek és a dollármilliárdos által támogatott európai liberális politikusok pedig mindent bevetettek, hogy beleszóljanak a magyarországi választásokba és hatalomra juttassák a bevándorlást támogató politikai erőket. A PestiSrácok.hu újságírói minden fontos eseménynél jelen voltak: tudósítottunk, oknyomoztunk és lelepleztünk. Íme egy szűk, tízes lista az április 8-i választásig tartó első politikai évadból. Szavazzon, önnél melyik ügy verte ki a biztosítékot? Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Zs. András volt, a döntéshez Stumpf István pedig, egyetértve a végzés lényegével párhuzamos indokolást csatolt. A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki, mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. A levélszavazatok érvénytelenítése ügyében portálunk által megkérdezett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász véleménye szerint a jövőben a jogalkotónak egyértelmű rendelkezést kell megfogalmaznia, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.