Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Zs. András volt, a döntéshez Stumpf István pedig, egyetértve a végzés lényegével párhuzamos indokolást csatolt. A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki, mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. A levélszavazatok érvénytelenítése ügyében portálunk által megkérdezett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász véleménye szerint a jövőben a jogalkotónak egyértelmű rendelkezést kell megfogalmaznia, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.
Jogsérelem történt, de utólag nincs mit tenni
Mint arról elsőként beszámoltunk, jogtalanul érvényteleníthetett több ezer levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda, ugyanis nem csak a törvényben előírt, lezáratlan borítékokat nem vette figyelembe, hanem azokat a levélszavazatokat sem, amelyek zárószalagja sérült volt, ahogy azokat sem, amelyeket nem a hivatalos válaszborítékban küldtek vissza. Ez nem csak hogy nem kitétel a jogszabályban, hanem a megküldött válaszboríték címzése önagában nem is megfelelő, így teljesen érthető, ha egy külhoni magyar szavazó nem abban adta postára. Mivel összesen mintegy 4360 szavazatról van szó, és a Fidesznek mindössze 506 szavazat hiányzott egy újabb mandátumhoz, a párt jogi lépéseket tett.
Ki az illetékes?
A Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és utolsóként az Alkotmánybíróság is egyértelműen úgy látja, hogy jogsérelem történt, azt nem is vitatja, mégis mindegyik szerv vagy illetékessége hiányára, vagy valamilyen gyakorlati okra hivatkozva bújt ki a jogorvoslatról való határozat meghozatalának súlya alól.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, a vitatott státuszú, „nincs leragasztva a nagy boríték” kategóriába tartozó levélszavazatokat nem kell figyelembe venni a végeredménynél. A Fidesz a határozat ellen – a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértése okán – bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményezett.
A Kúria az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria ugyanis egyetértett az NVB-nek a sérült válaszborítékra vonatkozó érvénytelenséget kimondó döntésével.
Határozatában arra hivatkozott, hogy csak a sértetlen biztonsági csík garantálja a boríték felbontatlanságát, ezért csak azokat a levélszavazatokat fogadták el érvényesnek, amelyek lezárt borítékban voltak, és a biztonsági csík is egyértelműen sértetlen, érintetlen volt rajtuk. Elismerték, hogy a választási eljárásról szóló törvény valóban nem tartalmaz előírást a válaszboríték kizárólagos használatára, de álláspontjuk szerint ez, illetőleg más, erre utaló figyelemfelhívás hiánya nem írja felül a választás tisztaságát kimondó alapelvet.
Ráadásul utólag úgy sem lett volna lehetőség az érvénytelennek minősített szavazatokat tartalmazó borítékok megvizsgálására, illetőleg újraszámolására, mivel azóta mindet felbontották.
Ebből következően a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy utólag meg tudja ítélni, mely válaszborítékok voltak lezáratlanok a beérkezésükkor - fogalmaztak. Hozzátették, a Kúria jogszerűen kizárólag a levélszavazás megismétlésével kapcsolatban intézkedhetett volna.
Sérülhetett a választói jog
A Fidesz álláspontja szerint a Kúria által alkalmazott „jogalkalmazói önkény”, valamint az indokolási kötelezettség negligálása olyan súlyúak, hogy azok sértik az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát. A Fidesz az alkotmányjogi panaszában a végzés végrehajtásának felfüggesztését kérte.
A pártot az eljárásban képviselő Gulyás Gergely Alkotmánybíróságnak megküldött panasza szerint a Kúria alkotmányellenesen értelmezte, és gyakorlatilag kiegészítette a választási eljárásról szóló törvényt. Nem csak azokat a válaszborítékban érkezett szavazatokat értékelte érvénytelennek, amelyek valóban nyitott borítékban érkeztek, hanem azokat is, amelyek ugyan lezárt, de hagyományos postai borítékban érkeztek. Érvénytelenítették azokat a szavazatokat is, amelyek ugyancsak lezárt borítékban érkeztek, de csupán a piros biztonsági csík valamilyen fokú, a szavazat titkosságát nem veszélyeztető sérülése volt kimutatható.
A Fidesz szerint a Kúria határozata sérti a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot. Ugyanis jogszabályellenesen értelmezte a vonatkozó rendelkezését, illetve nem indokolta meg a kérdésre irányadó jogi norma figyelmen kívül hagyását.
Egyáltalán nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a biztonsági csík ellenőrzését előírná, vagy annak bármilyen elváltozásához az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné. Továbbá arra sincs előírás, hogy a válaszboríték kizárólag az NVI által rendelkezésre bocsátott válaszboríték lehet, mivel a választási levélcsomagban kiküldött válaszborítékkal a jogalkotó csak a joggyakorlást kívánta megkönnyíteni. Azt sem indokolta meg továbbá, hogy a válaszborítéktól eltérő, postai borítékot miért értelmezi „nem lezárt borítékként".
Ráadásul az NVI által küldött ingyenes válaszboríték az NVI címét tartalmazza, amely azonban a külképviseleti választási irodának történő postázás esetén nem alkalmazható. Kvázi a józan észnek megfelelően járt el, aki másik borítékba tette és maga címezte meg helyesen a borítékot.
A Fidesz szerint összességében tehát több pontban is tetten érhető, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen korlátozta a választói jogot,megsértette a hatalommegosztás követelményét, valamint jogállamiság elvét is. Döntésükkel a pártatlanság látszatát is aláássák, holott a tisztességes bírósági tárgyalásnak ez egyértelműen követelménye.
Az Alkotmánybíróságra benyújtott panaszban úgy fogalmaznak:
A Kúria azon eljárása, amely jogértelmezéssel eloldja magát a tételes jogi rendelkezésektől, és ezáltal jogalkotási tevékenységet végez súlyos alaptörvény-ellenességet eredményez.
Az Alkotmánybíróság szerint jogos a panasz
Az Alkotmánybíróság tanácsa szerint a panasz lényegét tekintve nem jogkérdésre, hanem arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúria és az NVB értékelje újra az NVI-nek a szavazatok megszámolására irányult tevékenységét. Valójában a panasz azt a ténykérdést veti fel, hogy a NVI meg tudta volna-e állapítani az érintett válaszborítékokról, hogy azok le voltak zárva, és hogy azokat a választópolgár zárta le. Az Alkotmánybíróság szerint tehát a vita tárgya a sértetlenség megállapíthatósága, mint ténykérdés, és nem ennek jogkövetkezménye, az érvényesség vagy érvénytelenség.
Az NVI csak érintetlen biztonsági csík esetén tudta megállapítani a válaszboríték sértetlenségét, ezért mellékelte azt a szavazási levélcsomaghoz. A biztonsági csík tehát a szavazópolgár általi lezártságot biztosította. Az érvényesség vagy érvénytelenség csak ennek a ténymegállapításnak a jogkövetkezménye. Az NVB is ezt a ténymegállapítást fogadta el a Kúria előtt támadott határozatában. A Kúria a végzésében megállapította, hogy a borítékok felbontása után már nem lehet visszakövetkeztetni azok eredeti sértetlenségére.
Mindennek azért van jelentősége, mert az Alkotmánybíróság a Kúria végzésének a kifogást tévesen részben jogkérdésként elbíráló részére nem lehet figyelemmel, ha a kifogás valójában kizárólag a ténykérdésre irányul. Alkotmányjogi panasz ugyanis ténykérdésre nem alapítható. Ez a korlát a választási ügyekben sem léphető át. A szavazatszámlálás ténymegállapításainak vitatására alapított alkotmányjogi panasz nem nyújtható be - fogalmaznak.
A törvény nem ad lehetőséget a rossz döntés kijavítására
Orbán Viktor
pénteki rádióinterjújában reagált a döntésre. A miniszterelnök sajnálta, hogy nem 134 mandátuma lett a Fidesz–KDNP-nek.
Úgy látom, hogy a Kúria elvett tőlünk egy mandátumot, az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a Kúria rossz döntést hozott, amellyel elvett a kormánypártoktól több mint négyezer voksot - fejtette ki.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy tudomásul kell venni, a törvény nem ad lehetőséget a rossz döntés kijavítására, mert pénteken meg kell állapítani a választás végeredményét.
A Kúriának ezen tanácsa nem először hoz Fidesz-ellenes döntést
A PestiSrácok megtudta, hogy a Kúria Fidesz által súlyosan alkotmányellenesnek mondott határozatát Kovács András bírói tanácsa jegyzi, amely nem először hoz a pártatlanság elvére fittyet hányó döntést. A tanács tagjai: Márton Gizella előadó bíró, és Fekete Ildikó bíró.
Ugyancsak Kovács András tanácsa volt, amelyik a Momentum panaszára jogsértőnek mondta ki Orbán Viktor miniszterelnök "Nekünk Magyarország az első" feliratú plakátjait.
Akkor arra hivatkoztak, hogy nem olvasható egy méternél távolabbról, hogy a kormány vagy a Fidesz a plakát kiadója. A Momentum ezért plakátvadászatot hirdetett, ugyanis ha sikerült volna bizonyítaniuk, hogy országosan mindenhol ugyan ilyen betűméretekkel kerültek ki a hasonló plakátok, az összeset el kellett volna távolítani.
Joghézag okozza a szakmai vitát
Megkerestük Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki kérdésünkre azt mondta, véleménye szerint igaza van a Fidesznek, és nem kellően átlátható a levélszavazatok ellenőrizhetősége.
Egyetért azzal a szakmai állásponttal, miszerint a rendszerben joghézag van, ugyanis az NVI közreműködése után lényegében nem lehet ellenőrizni a levélszavazatok érvényességét/érvénytelenségét.
Szintén markáns szakmai vélemény, hogy biztonsági mechanizmust kell bevezetni. Többek közt hosszabb határidőt biztosítani. Az is jó megoldás lehet, hogy kötelezővé tennék, hogy fényképfelvétel készüljön minden egyes levélszavazatról. Így utólag is egyértelmű bizonyíték lenne, volt-e biztonsági csík a borítékon, sérült-e a csík, vagy a boríték - fogalmazott az alkotmányjogász.
Vezető kép: Focus.de
