Vélhetően jogtalanul érvénytelenítettek több ezer határon túli szavazatot, elúszott egy fideszes hely
Bár az ellenzéki pártok részéről visszatérő vádaskodás, hogy az április 8-i választás során visszaélések történtek, a PestiSrácok.hu megtudta, a valóban súlyos jogtalanságot a Fidesz kárára követték el. Az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria ugyanis több mint ötezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről. A törvénytelenségen legalább egy fideszes képviselői hely elúszhatott, a kormánypárt most az Alkotmánybíróságtól vár elégtételt.
Portálunk is megírta: az ellenzék arra hivatkozva emleget választási csalást, hogy néhány száz, a Jobbikra leadott szavazatot rossz helyre könyveltek. A hibát a Kúria orvosolta, az újraszámlálás azonban semmiben nem módosította a választás végeredményét. Ezzel szemben nagyon úgy tűnik, hogy több ezer határon túli szavazatot jogellenesen nyilvánítottak érvénytelennek és ezen múlt, hogy a Fidesz nem 134, hanem csak 133 mandátumot szerzett.
Ennek megértéséhez szükséges alapvetően felvázolni a határon túliak szavazásának menetét: A határon túl élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a magyarországi lakóhellyel rendelkezőktől eltérően gyakorolják szavazati jogukat mivel
- előzetesen regisztrálniuk kell a határon túli névjegyzékbe
- kizárólag pártlistákra szavaznak (tehát egyéni képviselőkre nem)
- szavazatukat levélben is leadhatják
A választások előtt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) levélben megküldi a névjegyzékben szereplők részére a szavazási csomagot, amely tartalmaz egy szavazólapot és a hozzá tartozó borítékot (kis boríték), egy azonosításra szolgáló adatlapot és egy, az NVI részére előre megcímzett, belföldön ingyenesen feladható válaszborítékot (nagy boríték). Miután a választópolgár a szavazólapon kiválasztotta az általa preferált pártot, a szavazólapot beleteszi a kis borítékba, amit lezár. Ezek után a kitöltött adatlapot és a kis borítékot beleteszi a nagy borítékba és postán vagy személyesen eljuttatja:
- a Nemzeti Választási Irodának,
- bármelyik magyar külképviseleten működő választási irodának (KÜVI)
- bármelyik magyarországi választókerületi Választási Irodának (OEVI)
Semmilyen szabály nem írja elő, hogy nagy boríték gyanánt kizárólag az NVI által kiküldött, az NVI címére előre megcímzett boríték lenne használható, sőt: aki nem az NVI-nek küldi vissza postán, hanem valamelyik KÜVI-nek, vagy OEVI-nek, az nyilvánvalóan nem az NVI-nek címzett borítékot fogja használni erre a célra, hiszen a posta el sem fogadná azt. Idén is több ezer határon túli adta fel szavazatát „hagyományos” postai borítékban.
A törvényben szó sincs borítékokról
Tekintet nélkül arra, hogy a szavazó melyik választási irodának juttatja el a szavazatát, valamennyi iratot az NVI-be szállítják, itt történik a szavazatok megszámolása.
Az NVI szavazatszámlálói az ellenzéki delegáltak által „felduzzasztott” NVB döntése alapján minden „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget.
A választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja ugyanis, hogy milyen okokból lehet a levélszavazatot érvénytelennek tekinteni, ezek között pedig nem szerepel olyan, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot. Az NVI-nek minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot regisztrálnia kell, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. A „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”. A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről pedig jegyzőkönyvet is felvetettek.
A Fidesz hiába kért jogorvoslatot
Az ügyben többen is kifogást nyújtottak be az Nemzeti Választási Bizottsághoz, azt kérvén, hogy a jogellenesen érvénytelenné nyilvánított szavazatokat nyilvánítsák érvényessé. Az ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott NVB elutasította a kifogást, az elutasító döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, úgy változik-e a listás mandátumok elosztása.
Az NVI válaszából kitűnik, hogy több, mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek, ha ezek közül 506 a Fideszre leadott szavazat lett volna, akkor a Jobbik egyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.
A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket. Természetesen nem tudjuk, hogy a jogellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatokat melyik pártokra adták le, azt viszont tudjuk, hogy az érvényes levélszavazatok 96 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. Ehhez képest a szóban forgó 4264 szavazatból csak 506-ra lett volna szükség egy újabb fideszes mandátumhoz. A PestiSrácok.hu úgy értesült, a Fidesz nem hagyja annyiban, az Alkotmánybíróságtól kéri a jogtalanság feloldását, ám ha az Ab már csak az új Országgyűlés jövő keddi megalakulása után hoz döntést, már csak erkölcsi elégtétel születhet.
Vezető kép: Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait az NVI budapesti székházában az országgyűlési képviselő-választás napján. MTI Fotó: Soós Lajos
