Pesti Srácok

Vona akkorát hazudott terrorista „jóbarátjáról”, hogy Gyurcsány is megirigyelné

Vona akkorát hazudott terrorista „jóbarátjáról”, hogy Gyurcsány is megirigyelné

Szédületesen nagyot hazudott Vona Gábor Jobbik-elnök szerda reggeli sajtótájékoztatóján. Az Echo TV arról faggatta a Jobbik elnökét, hányszor találkozott a pápa elleni merénylet egyik vádlottjával, a török Musa Serdar Çelebivel. Vona azt állította, csak a Kurultájon találkozott vele. A portálunk birtokába került fotók tanúsága szerint más helyszíneken is „randevúztak”.

Az Origo cikke nyomán néhány napja portálunk is megírta, hogy a Jobbik-elnök Facebook-oldalán megtalálható fotók szerint Vona Gábor „jóbarátja” az a Musa Serdar Çelebi, aki részt vett abban az 1981-es merényletben, amely során muszlim szélsőségesek megpróbálták meggyilkolni II. János Pál pápát a Vatikánban. Ehhez a merénylethez „Vona Gábor muszlim barátja” adhatta a fegyvert a merénylőnek, Mehmet Ali Ağcának, egy CIA jelentésből pedig azt is lehet tudni, hogy Çelebi 1,5 millió dollárt ajánlott fel a pápa megöléséért és pénzzel segítette a merénylőt. Vona Gábort szerda reggeli sajtótájékoztatóján arról kérdezte az Echo TV munkatársa, hányszor találkozott Musa Serdar Çelebivel, mire a pártelnök azt felelte:

Vona Gábor egész egyszerűen nem mond igazat. Az már az Origo eredeti cikke óta ismert, hogy a Kurultájon 2014-ben találkozott egymással a két „államférfi”, és az akkor készült fotó tanúsága szerint igencsak szívélyes, baráti a kapcsolatuk. Lásd az alábbi képen.

PestiSracok facebook image

Ám a PestiSrácok.hu több fotót is megszerzett, amelyek azt bizonyítják, hogy Vona nemcsak a Kurultájon találkozott terrorista „jóbarátjával”. Íme, egy 2014. júniusi kép, de nem a bugaci Kurultájról, hanem Budapestről.

2014. június 1., Budapest; forrás: Facebook

Az alábbi két kép szintén 2014. június 1-jén készült Budapesten, a Yunus Emre-napok rendezvényén. (Yunus Emre egy török szúfi költő volt a XIII-XIV. században.)

2014. június 1., Budapest, Yunus Emre-napok.
2014. június 1., Budapest, Yunus Emre-napok.

Aztán itt van egy 2015. májusi újságrészlet, amely egy másik budapesti konferencia történéseit eleveníti föl, amelyen Vona és Çelebi is részt vett.

2015. május 14., Budapest.

Vona Gábor egyébként a szerda reggeli sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben az Echo TV azon kérdésére, hogy ha megtehetné, most is találkozna-e Çelebivel. Mindössze annyit közölt erre:

Eközben Musa Serdar Çelebi levelet írt az Origónak, amelyben tiltakozott a portál cikke miatt, azonban annak egyetlen állítását sem tagadta, sőt, a lényeget megerősítette. Találkozóit Vonával pedig egyetlen szó erejéig sem tagadta. Elismerte, hogy 1978 óta Frankfurtban élt. Itt vették őrizetbe 1982-ben a pápa elleni merényletben való részvétel miatt. Çelebi levelében azt is leírta, személyesen Ali Agca, a pápa merénylője nevezte meg őt, mint az összeesküvés központi figuráját. Azt sem tagadta, hogy a CIA jelentéseiben szerepelt, hogy részt vett a merényletben, 1,5 millió dollárt ajánlott II. János Pál pápa merénylőjének, és fegyvert adott neki. Arra hivatkozott, hogy a bíróság felmentette, ezt azonban az Origo is megírta: a bíró szerint nem volt ellene elég bizonyíték (az olasz ügyész ezt hevesen vitatta, szerinte Çelebit simán el lehetett volna ítélni, ezért egyenesen életfogytig tartó börtönbüntetést kért). Çelebit 1986-ban engedték szabadon.

Musa Serdar Çelebi, az Allahot éltető Vona Gábor barátja – ahogy azt az Origo tényfeltáró cikkében megírta – egész életében török soviniszta szervezetekben, szélsőséges muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett. Már a 80-as években fölvetődött vele szemben, hogy a Szürke Farkasok terrorszervezet egyik vezetője. A pápa elleni merénylet perében – ahogy azt szintén az Origo írta – az egyik tanú megnevezte Çelebit, mint aki közreműködött a terrortámadáshoz használt pisztoly továbbításában. Çelebit az összeesküvés perében központi figuraként említették, aki támogatásokat szerzett a pápa merénylőjének, Ali Agcának. Çelebit azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: először 1980 decemberében Milánóban, másodszor 1981 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márkát kapott a bolgár titkosszolgálattól a merényletért cserébe. A Szürke Farkasok egyik 1984-ben, Magyarországon lekapcsolt csempésze a Belügyminisztériumnak azt mondta, személyesen ő helyezte el egy bankszámlán a pénzt a bolgár titkosszolgálat megbízásából. Çelebire az ügyész a perben életfogytiglant kért, bizonyítottnak látva, hogy közreműködött a merényletben. A bíróság végül bizonyítottság hiányában mentette fel. Egy azóta nyilvánosságra került 1983-as CIA-jelentés megerősíti, hogy Çelebi 1,5 millió dollárt kínált Agcának a pápa megöléséért. Çelebi azóta is aktív szereplője a török nacionalista, iszlamista mozgalmaknak és pártoknak, például az MHP-nak. Ennek militáns szárnya, terrorgyanús szervezete az a Szürke Farkasok, amelynek kézjelével Vona Gábor és politikustársai is rendszeresen pózolnak.

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)