A nemzeti szuverenitást és az egyéni jogokat is védi a hetedik alkotmánymódosítási javaslat
A kormány elkészítette és benyújtotta az alkotmány hetedik módosítási javaslatát, amely tíz pontból áll. Nagy része hazánk nemzeti szuverenitásának és önrendelkezésének megóvását szolgálja, illetve kimondja, hogy idegen népesség nem telepíthető be hazánkba. Arról pedig kizárólag a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés dönthet, hogy kit tekint menekültnek, és kit illet meg hazánk területén menedékjog. A módosított alkotmány ügyében, ha azt elfogadja az Országgyűlés, várhatóan nem csak hazai, hanem nemzetközi, európai szinten is komoly viták várhatók. A javaslat második része az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait teremti meg, emellett az új alaptörvény kitér a magán- és családjog védelmének erősítésére is A módosítás borítékolhatóan komoly hisztériát válthat ki a tüntetéseket is gerjesztő Soros-szervezetekből, de még a bulvármédiából is, hiszen a véleménynyilvánítást és a gyülekezési jogot korlátozhatja azáltal, hogy egyértelműen elé helyezi a magán- illetve családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való jogot. Az alkotmánymódosítási javaslatról, arról, hogy mindez mit jelent majd a gyakorlatban, ifj. Lomnici Zoltánt kérdeztük.
Az Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok szuverenitását, értékválasztását
Az alaptörvény hetedik módosításának legfontosabb eleme a nemzeti hitvallás kiegészítése, amely kimondja, hogy Magyarország történeti alkotmányában gyökerező alkotmányos önazonosságának védelmezése az állam alapvető kötelessége. Az alkotmánymódosítás szövegezése szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége – idézte az alkotmánymódosítás indoklását a PestiSrácok.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Emlékeztetett, hogy az Európai Unióról szóló szerződés kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségének elvét. Az uniós jog értelmében a tagállamok nemzeti és politikai önazonossága szempontjából jelentősnek ítélt, alkotmányában megjelenő politikai és társadalmi értékválasztását nem lehet megkérdőjelezni. Az alaptörvény kiegészítése lényegében az uniós hatáskörgyakorlást pontosítaná – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Csak az üldözötteket illeti meg menedékjog
Orbán Viktor miniszterelnök többször megerősítette, hogy a választók akaratának megfelelően alkotmányba foglalják Magyarország megóvását a migrációtól és a kötelező betelepítéstől, legyen bármilyen erős a brüsszeli nyomás, más állam, vagy szervezet ebbe nem szólhat bele. Lomnici portálunk kérdésére kitért rá, hogy a módosítás kimondja: az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába, és ezt meg is teszi.
Az alkotmányozó egyértelművé teszi, hogy a menedékjogra alapvető jogként Magyarországon csak az jogosult, aki közvetlenül olyan területről érkezik hazánkba, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetés vagy az attól való félelme megalapozott. Mindenki más esetében, – így például azok, akik Magyarország területére olyan országon keresztül érkeztek, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem voltak kitéve – az Országgyűlés szabadon dönthet.
Az illegális bevándorlás megakadályozása a rendőrség egyik alapvető feladata lesz
A szakember hozzátette, hogy az alkotmánymódosítás e ponton további törvénymódosítást igényel, hiszen a javaslat a fentiek mellett újabb sarkalatos szabályozási tárgykörökkel egészíti ki az alaptörvényt. Az alapvető szabályok között elsősorban például a menedékjog biztosításának anyagi jogi rendelkezéseit javasolja minősített parlamenti többséggel elfogadni az Országgyűlésnek. Az alaptörvény hatályos passzusa a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának szabályairól is rendelkezik. Lomnici kiemelte, hogy a jogellenes bevándorlás megakadályozásajelenleg is a rendőrség egyik alapvető feladata, ennek kiegészítésekkel pontosított leírásával bővül majd az új alaptörvény.
Az új alaptörvény a „szabad véleménynyilvánítóktól” és a bulvármédiától is megvédheti a magánszférát
A technológiai fejlődés, a digitalizáció és a médianyilvánosság növekedése következtében az egyén magánszférájának védelme olyan új kihívásokkal néz szembe, amelyekre a szabályozásnak is reagálnia kell – emelte ki az alkotmányjogász. A módosítási javaslat alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának többek között külső korlátja lehet mások magán- és családi élete tiszteletben tartásához való joga. Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy már korábban is volt jogi szabályozás, akár birtokvédelem, vagy zaklatás vonatkozásában, ami biztosította a magánszféra védelmét, de ezt most az alkotmányozó meg kívánja erősíteni. Lomnici emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság egy határozatában az Amerikai Legfelsőbb Bíróság egy döntését vette alapul, amely kimondta, az otthon nyugalma – a dolgozó emberek utolsó mentsvára – az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsgés elől.
Nem fog csorbulni sem a gyülekezési jog, sem a sajtószabadság
Az alkotmánymódosítási javaslat megjelenésével egyidőben azonnal ráugrott az előterjesztésben foglaltakra a balliberálismédia, amely a gyülekezési jog, illetve a sajtószabadság sérülését vizionálja, Lomnici szerint azonban felesleges az aggodalom. Mint mondta a gyülekezésről szóló törvénynek legfeljebb a finomhangolásra lesz szüksége, de a sajtó jogkörét semmiben sem érinti a javaslat.
Jönnek a közigazgatási bíróságok
Az alkotmánymódosítás megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, és csaknem hetven évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik a rendesbíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására – értékelte Trócsányi László igazságügyi miniszter az alaptörvényhez benyújtott módosítási javaslat második részét, amely a közigazgatási bíráskodást rendezi pontos keretek közé. A módosítás kimondja, hogy a bírósági szervezet rendesbíróságokra és közigazgatási bíróságokra tagozódik. Utóbbiak döntenek közigazgatási jogvitákban és a törvényben meghatározott egyéb ügyekben, a rendesbíróságok pedig a büntetőügyekben és a magánjogi vitákban, polgári peres eljárásokban. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, míg a rendesbírósági szervezeté változatlanul a Kúria. A két legfelső bírói fórum ellátja az érintett bírósági szervezet vonatkozásában a jogalkalmazás egységességének biztosításával összefüggő feladatokat.
Kérdésünkre, hogy megismert módosítási javaslat milyen további jogszabály-, illetve törvénymódosításokat vetít előre, az alkotmányjogász azt mondta, míg a Stop Soros törvény kapcsán már most látható, hogy öt további törvénymódosítást igényel, addig az alaptörvény esetében csak óvatos sejtések vannak. A betelepítés tiltása nem igényel törvénymódosítást, a menedékjog kapcsán előre jelezte az alkotmányozó, hogy sarkalatos törvényt érint a kérdés, amelyet minősített többséggel kell módosítani. A magánszféra védelmét erősítő kitételek legfeljebb a gyülekezési jogról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv finomhangolását igényli. A közigazgatási bíráskodá bevezetésének ügyében pedig létrejött egy neves jogászokból és bírákból egy bizottság, s ők fogják a téma hátterét kidolgozni, ami nyilván érintheti a bírák jogállásáról és a bírósági igazgatásról szóló törvényt is.
Fotó: Facebook
