Frank Füredi: A társadalom egyre kevésbé képes szocializálni a fiatalokat
Az elismert szociológus, író és társadalmi kommentátor, Frank Füredi Budapesten is előadást tartott A szocializáció válsága és a fiatalok téveszméje: Nyelvi tanulságok címmel. Füredi, aki a tavaly év végén megjelent A célkeresztben: Magyarország című könyvében is foglalkozott a kérdéssel, rámutatott, hogy kik és mik befolyásolják leginkább a gyermekek és a fiatalok szocializációját.
Elsősorban a szülők kötelessége lenne, hogy megadják gyermekeik számára azt a szocializációs gondoskodást amivel érvényesülni tudnak már az óvodában is – jelentette ki Frank Füredi, aki szerint ha a gyerek otthon nem kapja meg megfelelő mentális táplálékot, akkor a pedagógusoktól végképp nem fogja. Ha a gyerekkel már csecsemő kortól sokat kommunikál a szülő, szinte biztos, hogy a későbbiekben nem fog neki gondot okozni ha idegenek előtt kell megszólalnia, vagy kommunikációt kell kezdeményeznie – jelezte a szociológus.
Az iskolákban sajnos csak nagyon kevés idő jut arra, hogy a tanárok egy-egy tanulóval külön foglalkozzanak, így az oktatásban gyakorta alulmarad az individuum egyéni fejlesztése. Ezért lenne nagyon fontos az, hogy a gyerek már úgy kerüljön be a közösségbe, hogy az alapvető szociális táplálékot otthon megkapta.
Az oktatási intézmények hibájaként rótta fel, hogy nem figyelnek eléggé az egyéni igényekre, a diákok eltérő képességeire, és ezzel akaratlanul is alááshatják a gyerekek rugalmassági kapacitását. A gyengébb képességű gyerekek nehezebben boldogulnak a tananyaggal, emiatt növekszik bennük a frusztráció egy-egy tantárgyat illetően, ahogy azt is gondnak tartja Füredi, ha nincsenek eléggé elismerve azok a tantárgyak, amelyekben az adott gyerek sikeres. Jól látható problémaként az idegennyelv-oktatást hozta fel, mondván a magyarországi tanórákon elsajátított angoltudással általában szorongva szólalnak meg egy külföldi országban a diákok.
A modern technika akkor árt, ha nem jól használjuk
Füredi kiemelte a közösségi média, azon belül is főleg a Facebook és az Instagram személyiségfejlődésre gyakorolt hatását. A gyerekek nem tanulnak meg kellőképpen kommunikálni társaikkal, aminek a későbbiekben például
a párválasztásban is hatalmas hátulütői lehetnek, sőt már vannak
Füredi szerint.
Sok Y-Z generációs fiatal szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimálisan kommunikál szóban. Az aktuális korszellemnek való behódolás már nagyapáink idején is jelen volt, most csak annyi az óriási különbség, hogy ma klasszikus értelemben kimarad a gyerek és talán a kamaszkor is, a szülők azonnal mini felnőttekkel állnak szemben, akik sokkal nagyobb magabiztossággal uralják a 21. századi technikát mint mi.
Füredi szerint ez még csak a jéghegy csúcsa. A technikai újítások eddig generációról generációra változtak, mostanra viszont eljutottunk arra szintre, hogy egy generáción belül is hatalmas technikai forradalmakat láthatunk. Ezzel már a mai harmincas, negyvenes generáció is sokkal nehezebben tart lépést mint tíz éve. Fő gondolatként a modern technika és a könyvek elterjedése közti párhuzamot emelte ki a szociológus, miszerint mindkettőt gyanúval szemlélték a megjelenésükkor, de ahogy a könyvek nem butítottak, úgy a modern technika sem fog, és bebizonyítja majd a hasznosságát.
Nem tudnak időben önálló életet kezdeni a fiatalok
Míg régen teljesen hétköznapi volt, hogy egy kisiskolás dolgozik, ma már ennek törvényi gátja is van – mondta Frank Füredi –, de erre kapcsolódva beszélt arról a problémáról, hogy a szocializációban nagyon fontos a szülőkről való leválás anyagi és érzelmi területen egyaránt, ezt azonban akadályozza a szülői túlféltés:
A gyerekek sokkal később kezdik el önálló életüket mint ezelőtt akár harminc-negyven évvel. Ebből fakad az is, hogy kitolódik a családalapítás és a fiatalok átlagosan csak harmincas éveik végén vállalnak gyereket.
Frank Füredi magyar származású szociológus, író, elemző a montreali McGill Egyetem politológiai szakán 1969-ben szerzett alapképzésű diplomát, majd 1970-ben a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Intézetében kapta meg mesterképzésű oklevelét, ezt követően 1974-ben doktorált. 1975 óta a Kenti Egyetemen szociológiát tanít. Fő kutatási területe a félelem szociológiája, a kockázati társadalom működése, a generációk közötti kapcsolatok és a szülői tekintély eltűnése. Füredi gyakori vendége olyan neves televízió-és rádió csatornáknak, mint a BBC, vagy a SkyNews. Művei, közöttük A célkeresztben: Magyarország, tizenhárom nyelven olvashatók. A PestiSrácok.hu is többször foglalkozott már a magyar-brit szociológussal, beszámoltunk első budapesti előadásáról, előtte pedig interjút is készítettünk vele. 2016-ban az Arthur Koestler Kutatóprogramtól kapott ösztöndíja nagyban hozzájárult új könyvének megírásához, amelyet most világszerte előadásokon mutat be.
Korántsem volt könnyű megírnom ezt a könyvet. Miközben én a népfelség, a szekuláris humanizmus, a szólás-és a helyváltoztatás szabadsága iránt vagyok elkötelezett, azon kaptam magam, hogy kénytelen-kelletlen védelmembe veszek egy nemzeti, keresztény-konzervatív kormányt a nyilvánvalóan tisztességtelen bírálatokkal szemben.
Füredi ugyan magyar származású, de szüleivel 1956-ban emigrált, Kanadában és Nagy-Britanniában szocializálódott és végezte tanulmányait. A célkeresztben: Magyarország megírása idejére Budapestre költözött. Így vélekedik erről az időszakról:
Budapesti tartózkodásom nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a magyarok nem értik, a nyugati média egy része miért bélyegzi meg az itteni politikai kultúrát ilyen kíméletlen ellenségességgel. Meglepődve tapasztalják, hogy a külföldi megfigyelők elítélendőnek tartják azt, amit ők a saját régi hagyományaikban gyökerező útjukban látnak.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
