Hiller és a Budai Vár
"Mi a véleménye arról, hogy a Budai Vár eddig kulturális központ volt, most pedig a kormány szent helye lesz?" címmel kérdez Dr. Hiller István és Dr Tóth Bertalan Prof. Dr. Kásler Miklóstól a minisztertől. Ritka az ilyen tiszta beszéd, amiből meg lehet érteni a magyar baloldal világlátását. És ne feledjük Hiller István még a művelt és cizellált lelkű szocialisták közé tartozik. De úgy látszik 2018-ban nem derogál neki antiklerikális kommunistaként gondolkozni és parlamenti képviselőként a nemzeten és a kereszténységen gúnyolódni.
Hillerék kérdése szerint először is a Budai Vár egy olyan hely, amely a Kormány székhelyeként diktatórikus, autokratikus, totalitárius képzeteket kelt és ha oda költözik a Kormány akkor azzal azt üzeni, hogy királyi, de legalábbis kormányzói hatalmat akar magának. Mintha a történelmi Magyarország egyik legfontosabb hatalmi központjának, a Budai Várnak szégyellnie kellene magát azért, hogy a Magyar Királyság idején időnként itt székelt a királyi hatalom. Mintha ezért kerülnünk kellene és soha többé oda be nem tehetnénk a lábunkat. A marónak gondolt gúny a szent szó illetlenül profán használatából is süt, hiszen a „Kormány szent helye” kifejezés még azt is sugallja, hogy a Kormány magának valamilyen nem evilági, isteni felhatalmazást vindikál vagy azért költözik a Budai Várba, hogy ilyenre tegyen szert.
Ezen a rosszindulaton csak fügefalevél a kultúra iránti aggódás.
És most vegyük sorra, hogy ezért a gyenge poénért, amin még a saját szavazói sem fognak nevetni, miről is „feledkezik el” az egykori és talán jobb sorsra érdemes miniszter (Rétvári Bence államtitkár válasza és felsorolása alapján):
A Budai Vár kulturális szerepe a jövőben is fennmarad, hiszen olyan emblematikus intézmények maradnak ott, mint az Országos Széchényi Könyvtár (pl. a Hunyadi-terem), a Budapesti Történeti Múzeum (a Vármúzeummal) a királyi palota F és E épületében, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Múzeum és Intézet a polgárvárosban. „…..kulturális funkciója is lesz a visszaépülő Főőrségnek az egykori palotaőrséget bemutató kiállítóhelyként, illetve kulturális színtér és rendezvénytér lesz a helyreállított Lovarda is. Számos színvonalas kiállításnak adott otthont az egykori Honvédségi Főparancsnokság felújított épülete, amely a Karmelita kolostor helyreállításának befejezését követően ismét kiállítóhelyként működhet. Az egyházi mellett kulturális funkciót tölt be a Mátyás-templom is, hiszen kincstára muzeális kiállítóhely. Azon fejlesztések, melyek a vár jobb megközelíthetőségét célozzák (pl. számos új lift segíti a feljutást), az újjáépülő Ybl-lépcső, a tabáni lépcső, a Várbazáron keresztül mozgólépcsőn és lifttel történő megközelítés, mind bizonyíték arra, hogy a Kormány nem elzárni, hanem épp ellenkezőleg, megnyitni és minél szélesebb közönség számára hozzáférhetővé kívánja tenni a várat és a palotát.
A Magyar Nemzeti Galéria a Városligetben új, emblematikus épületet és külön raktározási és restauráló központot nyer, az Új Nemzeti Galéria épülete pedig (SAANA nevű, Pritzker-díjas japán építésziroda munkájaként) önmagában is kiemelkedő építészeti alkotásként valósul meg. A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum új koncepció mentén, a közös helyszínnek köszönhetően összehangoltan, még látványosabban mutatja be a bennük őrzött művészeti alkotásokat. Az országos feladatkörű intézmények nagyberuházásai közé tartozik a Magyar Állami Operaház folyamatban lévő beruházásai (az Andrássy úti palota rekonstrukciója és az Operaház új Műhelyházának létrehozása), az Iparművészeti Múzeum épületének (tervezés és előkészítés alatt álló) nagyrekonstrukciója, a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjének helyreállítása, a Nemesvámos-balácapusztai római kori villaegyüttes felújítása, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdélyi tájegységének megépítése, a Közlekedési Múzeum új elhelyezése, az Országos Széchényi Könyvtár új raktárainak létesítése és főépületének rekonstrukciója, a Nemzeti Színház épületének korszerűsítése, a Budai Vigadó rekonstrukciója, a Terror Háza Múzeum felújítása, a Kertész Imre Intézet fejlesztése, a Thália Színház megújítása. Kiemelt fejlesztésünk a Liget Budapest projekt 2018-ig 173 milliárd forint forrással – ennek keretében a közpark megújítása, az Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Városligeti Színház, a Magyar Innováció Háza létrehozása. Kiemelt beruházás a fővárosi állatkert innovatív fejlesztését célzó Pannon Park projekt.
2018. év legfontosabb feladata a Magyar Nemzeti Levéltár új épületének létrehozására és főépületének rekonstrukciójára vonatkozó döntés megszületése, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új helyszínének kijelölésére, a Magyar Természettudományi Múzeum egységes elhelyezésére, a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyére és az előkészítés lezárásaként az Országos Széchényi Könyvtár épülete rekonstrukciójának forrására vonatkozó döntés előkészítése.
Az államtitkár elmondja még a válaszában, hogy a már megszületett, vagy előkészítés alatt álló kormánydöntéseknek mintegy 56 nagyprojekt keretében 96 kulturális beruházás megvalósulását célozzák. A 2018. március 31-ig megszületett kormánydöntések összege 371,435 milliárd forint. A vidéki fejlesztéseket is ide értve.
Kell még valamit mondanom Ildikó?
Fotó: Horváth Péter Gyula
