Pesti Srácok

Szijjártó üzent az ukrán vezetésnek - Az ígéret csak akkor ér valamit, ha betartják

Szijjártó üzent az ukrán vezetésnek - Az ígéret csak akkor ér valamit, ha betartják

Mi, magyar emberek megadjuk másoknak a tiszteletet, ugyanakkor ugyanezt el is várjuk, s ha nem kapjuk meg, akkor nyilvánvalóan felszólalunk ellene, és tesszük ezt büszkén, hiszen mi egy ezeréves nemzet tagjai vagyunk – jelentette ki Szijjártó Péter egynapos ukrajnai látogatása alkalmával. A külügyminiszter pénteken tárgyalásokat folytatott ukrán kollégájával, valamint az ukrán oktatásért felelős miniszterrel is. Mint a sajtónak nyilatkozott, nosztalgiával tekint a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor a kétoldalú kapcsolatok még infrastrukturális beruházásokról, új határátkelőhelyek létesítéséről szóltak.

A kárpátaljai magyar nemzeti közösséget mindig olyan erőforrásnak tekintettük és tekintjük, amely segít minket abban, hogy Magyarország és Ukrajna között egy kölcsönös tiszteleten alapuló, a két nemzet sikereit elősegítő együttműködés jöjjön létre - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró és diplomaátadó ünnepségén.

Beregszász; fotó: MTI

A hagyományosan a beregszászi református templomban tartott rendezvényen mondott köszöntőjében Szijjártó Péter köszönetét fejezte ki az ukrán kormány két tagjának, Pavlo Klimkin külügyminiszternek és Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, hogy jelenlétükkel megtisztelték a Rákóczi főiskola diplomaátadó ünnepségét. Hozzátette, jelenlétüknek a szimbolikuson túlmutató jelentősége van, ami reményt ad arra, hogy az órákon belül kezdődő magyar-ukrán kormányközi tárgyalások sikerrel járjanak. A diákokhoz szólva a miniszter köszönetet mondott azért, hogy magyar nyelvű oktatási intézményt választottak.

PestiSracok facebook image

-húzta alá. Leszögezte, hogy Magyarország és kormánya mindig is büszke volt a határon túli magyar nemzeti közösségekre, amelyek nemcsak a magyar nemzet sikereihez járulnak hozzá, hanem annak az országnak a sikereihez és teljesítményeihez is, ahol élnek.

-fogalmazott. Kiemelte, Magyarország kormánya, ahogy tette eddig, az elkövetkező időszakban is elkötelezetten és jelentős mértékben fogja támogatni a határon túli magyar oktatás ügyét és a határon túl működő magyar oktatási intézmények munkáját. Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatni fogja a jövőben is a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősödését. A végzős diákokhoz fordulva Szijjártó Péter befejezésül hangsúlyozta,

Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyarság oktatási, tudományos és kulturális központjának számító Rákóczi főiskola rektora a többi között elmondta, hogy az oktatási intézmény különböző képzési szintjein mintegy 1050 diák számára ért véget a tanév, 102 végzős hallgató kapja meg a BS-BSe és magiszteri oklevelét, míg 72 hallgató később veszi át speciális szakképzésben szerzett diplomáját. Közölte, hogy a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően tovább folytatódott a főiskola infrastrukturális fejlesztése, így szeptemberre elkészül az egészségügyi és sportcentrum.

Már-már nosztalgikusak a szeptember előtti kapcsolatok

A külügyminiszter ezután Alsószlatinán tárgyalásokat folytatott, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel az új ukrán oktatási törvény kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvi cikkelyével kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalást követő nagy ukrán médiaérdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter leszögezte, Magyarország kormánya jó kétoldalú magyar-ukrán kapcsolatokban érdekelt, és már-már nosztalgiával tekint a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor a kétoldalú kapcsolatok még infrastrukturális beruházásokról, új határátkelőhelyek létesítéséről szóltak.

-tette hozzá, megjegyezve, ezeket az érdekeket nagymértékben tudnánk érvényesíteni, ha azt a bizonyos szekeret egy irányba húznánk. A miniszter a magyar kormány álláspontját hangsúlyozva elmondta,

Kifejtette, a kisebbségi jogokat nemzetközi szabályok és kétoldalú megállapodások rögzítik, „és mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeket a nemzetközi jogszabályokat és kétoldalú megállapodásokat egytől egyig tartsuk tiszteletben". A megbeszélésekről szólva közölte, nem kívánnak vitába bocsátkozni arról, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan kívánja hatékonyabbá tenni az államnyelv oktatását.

-mondta. Jelezte, hogy az egyeztetésen történtek előrelépések, amelyeket üdvözlendőnek tart, de - mint fogalmazott – „az előttünk álló út még hosszú, és sok erőfeszítést kell tennünk annak érdekében közösen, hogy a tavaly szeptember előtti kontextushoz vissza tudjunk térni".

Pavlo Klimkin és Szijjártó Péter; fotó: MTI

Az igéret akkor ér valamit, ha betartják

A tárcavezető azt is elmondta, örömmel nyugtázták Hrinevics miniszter kijelentését, amely szerint Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás alapján az ukrán kormány el tudja érni, hogy az ukrán parlament végre szavazza meg az oktatási törvény átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló jogszabályt, amit megígértek a tárgyalópartner ukrán miniszterek. Hozzáfűzte, várjuk azt is, hogy a Velencei Bizottság előírásának megfelelően a magániskolák kerüljenek ki az új oktatási törvény hatálya alól, annál is inkább, hogy az ukrán kollégáknak - állításuk szerint - ez ellen nincs kifogásuk. Szijjártó Péter üdvözölte az ukrán oktatási tárcavezető bejelentését, hogy júliusban újabb konzultációt tart a kárpátaljai magyarokkal az oktatási kerettörvényen belüli egyes törvények formulázásáról.

-mondta, jelezve, hogy a magyar kormány állandó kapcsolatban marad a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) a kárpátaljai magyarságot érintő minden kérdést illetően.

Kásler Árpád, Szijjártó Péter, Pavlo Klimkin, Lilija HrinevicsForrás: MTI

Ukrajna csak a minőségi tudást akarja biztosítani

Pavlo Klimkin konstruktívnak, dinamikusnak ítélte az egyeztetést a magyar féllel az ukrán oktatási törvényt illetően.

-mondta a miniszter. Hozzáfűzte, olyan szintű ukrán nyelvtudást kell biztosítanunk magyarjaink számára, hogy tudják, milyen országban élnek, ismerjék Ukrajna történetét, földrajzát, mely kérdéseket az elkövetkező konzultációk során kell megoldanunk. Lilija Hrinevics kifejtette, az ukrán oktatási tárca egy dologban érdekelt, mégpedig abban, hogy minőségi tudást biztosítson minden gyermek számára nemzetiségtől függetlenül.

-mutatott rá, megjegyezve, hogy sajnálatos módon az oktatási rendszer jelenleg nem tudja ezt nyújtani.

-mondta az ukrán oktatási miniszter.

Forrás: MTI; vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)