Olyan nagy és csodálatos a magyar történelem, hogy méltán lehetünk rá büszkék – Kezdődik a hatodik Kurultáj
Immár a hatodik Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés kezdődik péntek délután Bugacpusztán, amely egyúttal jubilál is, hiszen tíz éve rendezték meg először, akkor még Bösztörpusztán. Már első alkalommal is tízezrek voltak rá kíváncsiak, megmutatva, mekkora igény van a magyarokban arra, hogy büszkék lehessenek a történelmükre, a hagyományaikra, és együtt megélhessék ezt a büszkeséget. Azóta nemcsak a magyarság, de egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát a Magyar Turán Alapítvány által szervezett Kurultáj, amelyen hagyományőrzők ezrei vesznek részt, és a civil érdeklődők tömegeit vonzza kétévente.
Több, mint 112 kárpát-medencei hagyományőrző csapat csatlakozott a Kurultájhoz – mondta a PestiSrácoknak büszkén Bíró András Zsolt főszervező. Ezeknek a hagyományőrzőknek a felszerelése, fegyverzete, lószerszáma nem fantázia és feltételezések, hanem régészeti leletek alapján készült, tehát a valóságon alapul, legyen szó a hun, az avar vagy éppen a honfoglaláskorról. Történészek, régészek, néprajzosok, antropológusok bevonásával, tudományos alapossággal hozzák közel ezeket az időket a résztvevőkhöz a harci bemutatók és az előadások során egyaránt.
Nemcsak a történelemformáló őseinkre, az ő nagy tetteikre emlékezünk, hanem a magyar identitást is erősíteni akarjuk ezzel, és a közös történelmi gyökerek révén összekapcsolni a Kárpát-medencei magyar közösségeket is
– vázolta, milyen célok állnak a rendezvény mögött. Egy sajátos kultúrát hoztunk ide a messze keletről – ezt mutatja be nemcsak hagyományőrző, hanem tudományos szempontból is a Kurultáj, ami a főszervező szavai szerint fontos szerepet tölt be az európaiságunkhoz kapcsolódó más rendezvények mellett. A sztyeppei lovas nomád civilizációt nemcsak idehoztuk, de évszázadokon át őriztük is a középkorban. Ezért tartja fontosnak Bíró, hogy a hétköznapi történelmi emlékezetünkben Szent István és a többi nagy királyunk mellett Álmos és Árpád vezér is helyet kapjon.
Bíró András Zsolt hangsúlyozta, hogy Szent István a keresztény magyar királyságot hozta létre, viszont túl kevés szó esik róla, hogy István műve a már létező magyar államra, a Magyar Nagyfejedelemségre épült, amelynek Álmos volt az első uralkodója. Sőt, nemcsak létezett, de a diplomáciai vagy éppen adószedési céllal indított, és egész Európát rendszeresen behálózó „kalandozó” hadjáratok révén gyakorlatilag nagyhatalmi politikát folytatott a korai magyar állam. Bíró kiemelte a nomád államszervezetet működtető Magyar Nagyfejedelemség és a későbbi Magyar Királyság közti folytonosságot, amelyet az uralkodócsalád, a Turul-ház – közkeletűbb nevén az Árpád-ház – is megtestesített.
Olyan nagy és olyan csodálatos a magyar történelem, hogy ha ennek csak egyes elemeit megmutatjuk az embereknek, az már egy fontos üzenet. Akik pedig ezeket a történelmi eseményeket és a hozzájuk kötődő nagy személyeket ismerik, méltán lehetnek büszkék a magyarságukra
– foglalta össze a főszervező a Magyar Turán Alapítvány tevékenységének célját, amely a Kurultájban csúcsosodik ki.
Jelenkori együttműködéseket is táplál a múlt
A magyarság egykori sztyeppei lovas nomád civilizációjának, kultúrájának és történelmének bemutatása mellett a Kurultáj komoly nemzetközi kapcsolatrendszert is megmozgat, hiszen az ugyanezen kultúrkörbe tartozó ázsiai népek is felvonulnak. Huszonhét „hun és türk tudatú” nép küldöttsége vesz részt az idei rendezvényen, amelyek között feltehetően a magyarok vérségi rokonai is ott vannak. A rokonság kérdése persze elég bonyolult és nehezen megfogható az állandóan mozgásban lévő sztyeppén, ahol mindig más és más törzsek tudtak hatalmi központot alkotni és a többi törzset birodalomba szervezni, így államszervezetek és nyelvek jöttek-mentek. A biztos pontot az a lovas nomád kultúra jelenti, amely a Távol-Kelettől Közép-Ázsián át Magyarországig összekötötte ezeket a népeket.
A kapcsolatok hozadéka, hogy ezek a népek a kultúra, a tudomány és a gazdaság terén – sőt az önálló országok a stratégia mentén is – szoros kapcsolatokat ápolhatnak egymással.
Talán nem hangzik szerénytelenül, hogy Magyarországot sok szempontból a Kurultájjal rajzoltuk fel a közép-ázsiai és kaukázusi népek térképére
– mondta Bíró András Zsolt, megemlítve a hozadékok közt az érintett országokban nyílt magyar kereskedőházakat, cserediák-programokat vagy éppen a vízummentességet, illetve az újonnan megnyíló külképviseleteket.
A Kurultáj péntek délután kezdődik, de a kirakodóvásár már déltől megnyílik Bugacpusztán, ahol a lovas nomád kultúra és hagyomány uralja a hétvégét. A rendezvény honlapján sok más információ is elérhető, a részletes program pedig ITT található.
