Pesti Srácok

Olyan nagy és csodálatos a magyar történelem, hogy méltán lehetünk rá büszkék – Kezdődik a hatodik Kurultáj

Olyan nagy és csodálatos a magyar történelem, hogy méltán lehetünk rá büszkék – Kezdődik a hatodik Kurultáj

Immár a hatodik Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés kezdődik péntek délután Bugacpusztán, amely egyúttal jubilál is, hiszen tíz éve rendezték meg először, akkor még Bösztörpusztán. Már első alkalommal is tízezrek voltak rá kíváncsiak, megmutatva, mekkora igény van a magyarokban arra, hogy büszkék lehessenek a történelmükre, a hagyományaikra, és együtt megélhessék ezt a büszkeséget. Azóta nemcsak a magyarság, de egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát a Magyar Turán Alapítvány által szervezett Kurultáj, amelyen hagyományőrzők ezrei vesznek részt, és a civil érdeklődők tömegeit vonzza kétévente.

Több, mint 112 kárpát-medencei hagyományőrző csapat csatlakozott a Kurultájhoz – mondta a PestiSrácoknak büszkén Bíró András Zsolt főszervező. Ezeknek a hagyományőrzőknek a felszerelése, fegyverzete, lószerszáma nem fantázia és feltételezések, hanem régészeti leletek alapján készült, tehát a valóságon alapul, legyen szó a hun, az avar vagy éppen a honfoglaláskorról. Történészek, régészek, néprajzosok, antropológusok bevonásával, tudományos alapossággal hozzák közel ezeket az időket a résztvevőkhöz a harci bemutatók és az előadások során egyaránt.

– vázolta, milyen célok állnak a rendezvény mögött. Egy sajátos kultúrát hoztunk ide a messze keletről – ezt mutatja be nemcsak hagyományőrző, hanem tudományos szempontból is a Kurultáj, ami a főszervező szavai szerint fontos szerepet tölt be az európaiságunkhoz kapcsolódó más rendezvények mellett. A sztyeppei lovas nomád civilizációt nemcsak idehoztuk, de évszázadokon át őriztük is a középkorban. Ezért tartja fontosnak Bíró, hogy a hétköznapi történelmi emlékezetünkben Szent István és a többi nagy királyunk mellett Álmos és Árpád vezér is helyet kapjon.

PestiSracok facebook image
Lovas jelenet a két évvel ezelőtti Kurultájról (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Bíró András Zsolt hangsúlyozta, hogy Szent István a keresztény magyar királyságot hozta létre, viszont túl kevés szó esik róla, hogy István műve a már létező magyar államra, a Magyar Nagyfejedelemségre épült, amelynek Álmos volt az első uralkodója. Sőt, nemcsak létezett, de a diplomáciai vagy éppen adószedési céllal indított, és egész Európát rendszeresen behálózó „kalandozó” hadjáratok révén gyakorlatilag nagyhatalmi politikát folytatott a korai magyar állam. Bíró kiemelte a nomád államszervezetet működtető Magyar Nagyfejedelemség és a későbbi Magyar Királyság közti folytonosságot, amelyet az uralkodócsalád, a Turul-ház – közkeletűbb nevén az Árpád-ház – is megtestesített.

– foglalta össze a főszervező a Magyar Turán Alapítvány tevékenységének célját, amely a Kurultájban csúcsosodik ki.

A közös kulturális gyökerek kötik össze a résztvevő népeket. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Jelenkori együttműködéseket is táplál a múlt

A magyarság egykori sztyeppei lovas nomád civilizációjának, kultúrájának és történelmének bemutatása mellett a Kurultáj komoly nemzetközi kapcsolatrendszert is megmozgat, hiszen az ugyanezen kultúrkörbe tartozó ázsiai népek is felvonulnak. Huszonhét „hun és türk tudatú” nép küldöttsége vesz részt az idei rendezvényen, amelyek között feltehetően a magyarok vérségi rokonai is ott vannak. A rokonság kérdése persze elég bonyolult és nehezen megfogható az állandóan mozgásban lévő sztyeppén, ahol mindig más és más törzsek tudtak hatalmi központot alkotni és a többi törzset birodalomba szervezni, így államszervezetek és nyelvek jöttek-mentek. A biztos pontot az a lovas nomád kultúra jelenti, amely a Távol-Kelettől Közép-Ázsián át Magyarországig összekötötte ezeket a népeket.

Huszonhét hun és türk tudatú nép küldöttsége vesz részt a Kurultájon (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

A kapcsolatok hozadéka, hogy ezek a népek a kultúra, a tudomány és a gazdaság terén – sőt az önálló országok a stratégia mentén is – szoros kapcsolatokat ápolhatnak egymással.

– mondta Bíró András Zsolt, megemlítve a hozadékok közt az érintett országokban nyílt magyar kereskedőházakat, cserediák-programokat vagy éppen a vízummentességet, illetve az újonnan megnyíló külképviseleteket.

A Kurultáj péntek délután kezdődik, de a kirakodóvásár már déltől megnyílik Bugacpusztán, ahol a lovas nomád kultúra és hagyomány uralja a hétvégét. A rendezvény honlapján sok más információ is elérhető, a részletes program pedig ITT található.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.