Pesti Srácok

Felültek a hazugságnak: Megszavazta az Európai Parlament a Magyarország elleni Sargentini-vádiratot

Felültek a hazugságnak: Megszavazta az Európai Parlament a Magyarország elleni Sargentini-vádiratot

Az Európai Parlament 448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett megszavazta a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Orbán Viktor miniszterelnöknek a keddi vitában elmondott nagy erejű beszéde, és a magyar kormány által készített, 108 oldalas cáfolat sem gyakorolt komoly hatást a végeredményre. Mindez azt sugallja, hogy a kormányfő nem járt messze az igazságtól, amikor azt mondta, a vitától és a tényektől függetlenül ezt a ítéletet már előre meghozták. Az Európai Néppárt frakciója kedden este még külön is meghallgatta Orbán Viktort, amelyet követően Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője igencsak langyos nyilatkozatot tett. Közölte, hogy ő ugyan nemmel fog szavazni a jelentésre, de nem írták elő a frakciótagoknak az egységes voksolást; a képviselők lelkiismeretére bízták, milyen gombot nyomnak. Ez aztán az eredményben is megmutatkozott. A néppárti képviselők olyan megosztottan szavaztak a jelentésről, mint amilyen megosztott ma maga a néppárt.

Több néppárti képviselő is felvetette még a keddi vitanap kapcsán, hogy Luke Flanagan ír képviselőt és Ujhelyi képviselőt büntessék meg az Európai Parlamenthez méltatlan megnyilvánulásért, a házszabály megszegéséért. Flanagan szennynek, szemétnek nevezte bekiabálásában a magyar miniszterelnököt, Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője pedig Goebbelshez hasonlította a magyar kormányfőt. Szankcióról, büntetésről nem született döntés.

A magyarországi demokrácia helyzetéről szóló Sargentini-vádirat szavazása 13 órakor kezdődött. Először a módosító indítványokról szavaztak, amelyek nagy részét elutasították.

A jelentésről név szerinti szavazást tartottak. A szavazáson 693 képviselő vett részt, így a 448 igen szavazattal adott volt a kétharmados többség. A szavazás eredményét a balliberális frakciók felállva tapsolták meg.

PestiSracok facebook image

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Sargentini dobogós a hazugságok versenyében

Az Európai Unió parlamentje kiállította a bizonyítványt magáról - így értékelte Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a Sargentini-jelentésről tartott szerdai szavazást az MTI-nek. A kormánypárti politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amelyik képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét. Azt a tagállamot ítélték el, amelyik képes minderre - mutatott rá a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter szerint nem nevezhető elegánsnak, hogy az ítélet egy fércmű alapján történt, ami a politikai hazugságok versenyében is dobogós helyre számíthat. Mint fogalmazott: az is tény, hogy a 2/3-os eredményt csak a tartózkodások kizárásával érték el. Megjegyezte: ellenfeleik megnyilatkozásai során magas hőfokú gyűlöletet tapasztalhattak, de "ez természetesen nem befolyásolhat minket abban, hogy igazságunk tudatában folytassuk a küzdelmet és a belső építkezést."

Ebben a harcban jó magyarnak lenni

Európa ma nagy veszélyben van, mert parlamenti képviselői tévednek Európa gyökerei és pozíciója tekintetében - mondta Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese szerdán újságíróknak. A kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője szerint az érintett képviselők Európa keresztény gyökereit nem veszik tudomásul, sőt, kifejezetten tagadják, egyidejűleg azonban óvakodnak attól, nehogy bármivel is megsértsék a muzulmánokat, akikről azt képzelik, hogy örömmel veszik majd át az ő világi, multikulturális világképüket.

Európában ma a hamis szabadság eszméje uralkodik, mert olyan emberek irányítják Brüsszelből és Strasbourgból, akik felszabadítónak érzik magukat, túlkapásaikat pedig erkölcsi vívmányok módjára ünneplik. Európa fővédnökei ma nem a keresztény értékekből, hanem az általuk alkotott, úgymond egyetemes emberi jogokból "ácsolnak" maguknak hamis kereszténységet, hamis kereszténydemokráciát - értékelt Vejkey Imre. Álláspontja szerint olyannyira elvakította ezeket az embereket egy utópikus jövő hiú és öntelt ábrándja, hogy már ösztönből is elfojtják a nemzeti-keresztény véleményeket a "szabadság és a tolerancia" nevében.

Vejkey Imre kijelentette: az igazi Európa a kereszténység jegyét viseli magán, az igazi Európa védjegye a nemzetállam. Arra szólított fel, hogy "ne adjuk fel alapelveinket és mércéinket, vagyis ne adjuk fel a szabadságunkat és Istenbe vetett hitünket, még akkor sem, ha az Európai Parlament és a bizottság hangja hangosabb a miénknél", ők ugyanis nem a többség, csak egy hangos kisebbség. A KDNP-s politikus úgy fogalmazott: ebben a harcban jó magyarnak lenni.

"Büszkék vagyunk arra, hogy támadnak minket ezeréves értékeink miatt" - folytatta, hozzátéve: az igazság a mi oldalunkon áll. Kijelentette: "nem kérünk progresszív jövőjükből, nem kérünk a gondolatrendőrségükből, mely már a mai szavazáson is büntetni akar". Ők attól félnek, hogy egyre több követőnk lesz a velük szembeni ellenállás területén, s ezáltal egyre több nemzet fog nekik ellentmondani - mondta Vejkey Imre.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.