Leporolnák a Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő alagút tervét

Portálunk több alkalommal is foglalkozott a Déli pályaudvar lehetséges bezárásával, illetve hasznosítsának lehetőségével (Ezekről bővebben itt, itt és itt olvashat.) A Hegyvidéki Kulturális Szalon csütörtöki szakmai beszélgetésén nagy egyetértés mellett került terítékre a terület sorsát rendező, illetve a közlekedésben is jelentős változásokat hozó régi-új koncepció: a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar között építendő vasúti alagút terve. A teljes, kétórás kerekasztal-beszélgetés részleteire nem térnénk ki, ugyanakkor három jelentős szempontot, és az azt képviselő felszólalók gondolatait röviden összefoglaljuk.

Még nincs konkrét kormányzati szándék

Dr. Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár már bevezető gondolataiban fölvetette az alagút koncepcióját. Bár hangsúlyozta, egyelőre konkrét kormányzati szándék nem fogalmazódott meg megépítsésével kapcsolatban, mégis bíztató, hogy maga az államtitkár vezette fel a beszélgetésben a terv lehetőségét. Mint Fürjes Balázs elmondta, a koncepció már 1937-ben felmerült, amelyet vasúti szempontból az indokol, hogy csak egy nagyon szűk keresztmetszeten van jelenleg transzeurópai, transzatlanti átjárás a teher-, és személyforgalom számára az Összekötő vasúti hídon. Hozzátette, már csak ezen az alapon is érdemes elővenni és leporolni az alagút tervét, amelynek lényege, hogy a Déli pályaudvar megszűnne felszíni pályaudvar lenni, ugyanakkor az alagút révén a mostaninál sokkal jelentősebb vasúti forgalmat lehetne általa lebonyolítani. Hangsúlyozta, Budapest megérett arra, hogy egy hasonló léptékű, bátor koncepció megvalósulhasson, amely alapvetően változtatná meg a közlekedés jelenlegi formáját Budapesten, emellett számtalan, ma rozsdaövezetként tengődő értékes és hasznos területet szabadítana fel mind a Nyugati, mind a Déli környékén.

Fürjes Balázs elmondta, a koncepciónak egy európai szintű, de egyszersmind regionális, agglomerációs és lokális választ kell adnia a 21. század közlekedési kihívásaira. Hozzátette, komoly a kormányzati szándék, hogy a 2021-2027 közötti uniós támogatási ciklusban Budapest többet nyerjen, mint az azt megelőzőben, így az alagút megvalósítására is biztosíthatnának forrásokat. Az államtitkár megjegyezte, úgy véli, a budapesti tömegközlekedésben többlettartalékok már csekély mértékben állnak rendelkezésre, miközben a vasúti közlekedés kiaknázatlan, kihasználatlan terület.

Történelmi jelentőségű megoldás

Vitézy Dávid közgazdász, közlekedési szakértő, a BKK volt vezérigazgatója történelmi jelentőségű megoldásnak nevezte az alagút koncepcióját, hiszen a jelenlegi vasúti felújításokat meghaladva, annak megvalósítása egy teljesen új infrastrukturális fejlesztést jelentene. Hozzátette, a jelenlegi közlekedéspolitikai trendek is abba az irányba mutatnak, hogy elvesztették jelentőségüket a fejpályaudvarok, helyettük az áthaladó forgalomra tevődött át a hangsúly, amely a Budapesten belüli közlekedésben is aktívabb szerepet vállalna. Vitézy keserédes ténynek nevezte, hogy akár szerencsésnek is mondható, hogy a fejpályaudvarok felújítását mindeddig nem kezdték meg, ellenkező esetben ez a koncepció nem is kerülhetne terítékre. Ugyanakkor hangsúlyozta, a Déli pályaudvar és üzemi területe egy tájseb, méltatlan budai környezetéhez, ráadásul közel akkora területet foglal el, mint a Várnegyed. Arról is beszélt, a Nyugati pályaudvar jelenleg is kapacitáshiánnyal küzd, az elavult biztosítóberendezések miatt nem tud kellő számú vonatot fogadni, és ez kihat az elővárosi közlekedésre is. Ezért sem éri meg a mai formájában felújítani, illetve ennek költségei egy nagyobb szabású, és közlekedési szempontból értékesebb koncepciót is fedezni tudnának. A szakértő hangsúlyozta, az alagút lehetővé tenné, hogy a vasút metróként üzemeljen, és olyan kapcsolatokat hozzon létre a város szövetén belül, amelyekre jelenleg nem is gondolhatunk. Arról is beszélt, komoly uniós jelzések érkeztek arra nézvést, hogy az alagút terve európai viszonylatban is olyan jelentőséggel bírna, amelyet akár közvetlenül is támogatna az EU, nem a regionális fejlesztési forrásból.

El kell fedni a katlant

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere arról beszélt, a Déli pályaudvart és üzemi területét véleménye szerint úgy kell kezelni, mint a „családi ezüstöt”, a beruházásokat nagy körültekintéssel kell meghatározni. Mint kiemelte, fontos szempont, hogy a terület hasznosítására komplex megoldást találjanak: ne külön üzleti-, vagy lakónegyed, esetleg sportközpont épüljön, hanem ezek egyfajta keveréke. A polgármester arról is beszélt, a vasút által jelenleg szétszakított kerület régi egységét nem pár híddal kellene megoldani, ugyanakkor a vasúti alagút koncepcióját költséges megoldásnak nevezte, amely más fontos fejlesztésektől vonhat el forrásokat, ezért megfontolandónak tartotta a vasúti pálya befedését is. Az alagút tervével kapcsolatban kitért arra, tapasztalatai szerint az emberek ódzkodnak a nagy beruházásoktól, kritikusak a források felhasználásával kapcsolatban, és alapvetően félnek minden változástól, amelynek hasznosságában nem győződtek meg. Hangsúlyozta, a tervek kapcsán ezért azt kell számukra kihangsúlyozni, milyen problémákra nyújthat megoldást az alagút terve: például a gyorsabb közlekedésre, a csökkenő autóforgalomra, a rozsdaövezet felszámolására, az élhetőbb környezetre.

Forrás: PestiSrácok.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu (a kép illusztráció)