Az egység kifelé is megmutatkozik - Novemberben ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet
A legideálisabb az lenne, ha Juncker minél előbb eltűnne az európai politikai színtérről, és akkor nem kell vele közös ünnepekben gondolkodnunk - nyilatkozta portálunknak Potápi Árpád, megjegyezve, hogy az Európai Bizottság elnöke valószínűleg nagyobb sörfesztiválokon tudna megnyitószerepet vállalni, és ez még jól is állna neki. A nemzetpolitikai államtitkár egy hétfői háttérbeszélgetésen egyebek mellett bejelentette, november 15-én tartja tanácskozását a Magyar Diaszpóra Tanács, másnap pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). Az államtitkár a kárpát-medencei magyarság összefogása kapcsán portálunknak arról is szólt, az egység kifelé is megmutatkozik, erre az erőre most van a legnagyobb szükség, mert a magyar nemzetközösségnek azt kell felmutatnia, hogy nem tehet meg akármit a politikai hatalom a határainkon túl a kisebbségeinkkel.
November 15-én tartja tanácskozását a Magyar Diaszpóra Tanács, másnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését rendezik Budapesten, a Várkert Bazárban – jelentette be a nemzetpolitikai államtitkár egy hétfői háttérbeszélgetésen. Mindkét eseményen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök. Potápi Árpád elöljáróban elmondta, a Parlament ezen a héten megkezdi a külhoni magyarok EP-választáson való szavazásának lehetőségét megteremtő javaslat tárgyalását. Beszámolt arról, hogy jelenleg 1 millió 38 ezer az új magyar állampolgárok száma, ez még néhány százezerrel emelhető.
A magyar nemzet egysége kifelé is megmutatkozik
A Máért tanácskozásával összefüggésben portálunk kérdésére Potápi Árpád elmondta, kárpát-medencei szinten is érezhető, hogy a legtöbb területen kezd kibontakozni az egység a különböző politikai szervezetek között. Hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a magyarság csak így tudja megőrizni azokat a pozícióit, amelyeket korábban megszerzett. Hozzátette, a magyar kormány kiemelten fontos kérdésként kezeli a különböző nemzetrészekkel való együttműködést, amelyet jól jellemez, hogy a szocialista-liberális kormány 9,1 milliárdjáról tavaly százmilliárd fölé emelték a határon túli támogatás összegét. Úgy vélte, sokat elárulnak a számok, de ugyanúgy jelentős eredmény, hogy mára megvalósult a napi szintű kapcsolattartás a magyar kisebbségek politikai és civil képviselőivel.
Potápi Árpád kitért arra, a kárpátaljai politikai és civil szervezetek a legutolsó helyhatósági választásokon összefogtak, amely fontos előrelépés az előző évtizedekre visszatekintve. Úgy vélte, ennek eredményeként történelmi sikereket értek el Kárpátalján a magyar szervezetek, amelyből visszalépni már nem lehet. Mint hangsúlyozta,
ez az egység kifelé is megmutatkozik, erre az erőre most van a legnagyobb szükség, mert a magyar nemzetközösségnek most azt kell felmutatnia, hogy nem tehet meg akármit a politikai hatalom a határainkon túl a kisebbségeinkkel.
Juncker egy sörfesztiválon nagyob sikerrel tevékenykedne
Portálunk felidézte Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének szavait, amelyben Európa ünnepének nevezte Erdély Romániához csatolását. Potárpi Árpád ezt úgy kommentálta, hogy Juncker feltehetően nem gondolta át, miket nyilatkozik, ám ez hosszú évek óta tapasztalható a részéről, így nagy meglepetést nem okozott. Úgy vélte, Juncker a románok felé tett egy udvarias gesztust, hátat fordítva annak a ténynek, hogy jelentős számú magyar él kisebbségiként Romániában. Mint fogalmazott, "nekünk, magyaroknak hadd ne kelljen megünnepelnünk ezt az eseményt, hiszen már a török sem ünnepeltette meg velünk augusztus 29-ét, annak dátumát, hogy elfoglalták Nándorfehérvárt, ahogy azt sem várták el, hogy Budavár elestét, vagy a mohácsi vereséget méltassuk". Úgy vélte, „mi ennek a napnak az alkalmával nem fogunk Romániára nézve negatív kijelentéseket tenni, elfogadjuk a történelmi tényeket, azokon ilyen módon változtatni nem tudunk. Ugyanakkor azt elvárjuk mind Romániától, mind az EU-tól, hogy belássák, a magyarságnak nincs mit ünnepelnie december 1-jén”. Arra a kérdésünkre, tudna-e az államtitkár olyan magyar ünnepet javasolni az Európai Bizottság vezetőjének, amelyet Európa velünk együtt tudna ünnepelni, úgy válaszolt, az lenne a legideálisabb, ha Juncker minél előbb eltűnne az európai politikai színtérről, és akkor nem kell vele közös ünnepekben gondolkodnunk. Mint megjegyezte,
valószínűleg nagyobb sörfesztiválokon tudna megnyitószerepet vállalni, és ez még jól is állna Junckernek.
Portálunk arról is érdeklődött, a Máért közeledtével tapasztalható-e bármiféle érdeklődés az ellenzéki pártok részéről a kárpát-medencei és a világ diaszpóra-magyarságának problémái iránt. Potápi Árpád elmondta, az Országgyűlésben is cserélődtek a képviselők, a nemzetpolitikai fórumokra az ellenzéki pártok már fiatalabb képviselőiket küldik, akinek nincs sok közük a kétezres évek politikai eseményeihez. Mint hangsúlyozta, a pártoknak azonban igenis van: az MSZP és a DK is hiteltelenné tette magát a 2004-es népszavazás kapcsán, és ezt a szégyent nem tudják lemosni magukról. Hozzátette, a Jobbik részéről pedig az tapasztalható, hogy másképpen kommunikál és másképpen cselekszik. Mindez a választások eredményein is tükröződik. Portálunk kérdésére, hogy van-e igény egyfajta kisebbségi minimumra a pártok részéről, hogy bizonyos szint alá nem süllyed a politikai kommunikáció – például nem ukránozzák le a kárpátaljai magyarokat – Potápi Árpád úgy reagált, ezt a határt a választópolgárok húzták meg szavazataikkal.
Magyarország nélkül Kárpátalja nem működne
Grezsa István miniszteri biztos a sajtótájékoztatót követően portálunknak hangsúlyozta, a fokozott és ma már nélkülözhetetlen magyar állami segítség a kárpátaljai ukrán vezetésben semmilyen visszatetszést nem kelt. Mint felidézte, Hennagyij Moszkal kormányzó többször is nyomatékosan kijelentette, hogy Magyarország nélkül Kárpátalja ma nem működne. Több alkalommal hangsúlyozta, hogy amennyiben sürgős probléma adódik, eszébe sem jut Kijevhez fordulni, mert az ukrán vezetés soha nem teljesíti időben a kéréseket. A kormányzó szerint Budapest részéről ellenben mindig baráti megértésre számíthatott. Grezsa István példaként említette, hogy a kárpátaljai kormányzóság hónapokig ostromolta Kijevet azzal a kéréssel, hogy a művese-kezelésekhez szükséges eszközöket biztosítsák. Ekkor 19 kárpátaljai volt közvetlen életveszélyben. A magyar kormány gyors segítsége ellenére egy beteg így is meghalt, de tizennyolc embernek meg tudták menteni az életét. A miniszteri biztos hozzátette, teljesen világos volt az is, hogy Románia után a kanyarójárvány Ukrajnát is eléri, de Kijevtől hosszú időn keresztül hiába kértek vakcinát. Amikor viszont a magyar kormány nagy mennyiségű szérumot ajánlott fel, az ukrán egészségügyi miniszter csempészárut emlegetett, amelynek beadását nem javasolta a rossz minőségre hivatkozva. Grezsa István megjegyezte, mire a miniszterasszony ezt a nyilvánvaló hazugságot lenyilatkozta, már az össze vakcinát beadták. A kijevi vezetés mára elérte azt, hogy ami Budapestről jön, azért sorbanállnak az emberek, míg az ukrán fővárosból érkező segítség iránt elvesztették a bizalmukat.
Közösen kellene Kárpátaljába befektetni
Grezsa István portálunknak arról is beszélt, a magyar állam erőn felül biztosított segítségének fejében pusztán annyit kért a kormány, hogy közösen fektessenek be a térségbe. Mint hozzátette, Kárpátalja nemcsak a leginkább magyarok által lakott megye, de több uniós országgal – Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával – határos. Grezsa István szerint a régióban létre lehetett volna hozni egyfajta minta-területet az uniós csatlakozást elősegítendő. Mint megjegyezte, a gazdasági térség kialakításának már csak azért is lenne létjogosultsága, mert Ukrajna függetlenedését követően külön szavazólap foglalkozott a kérdéssel, milyen státuszt képzelnének el a kárpátaljaiak a megyéjüknek. A válaszadók erős többsége akkor nemzetiségtől függetlenül a mára szitokszóvá vált autonómia mellett tette le a voksát. A miniszteri biztos kitért arra, nemcsak a magyarok boldogulása kulcskérdés, de számtalan más stratégiai probléma is felmerül Ukrajnával kapcsolatban. Az országban, ahol a Tisza is ered, 3 millió tonna illegális hulladék van, a szennyvízelvezetés zömében megoldatlan, a szennyezés a folyóba kerülve Magyarországot mérgezi. Grezsa István hozzátette, megalázó a helyzet a határátkelők kérdésében is, hiszen két éve kész van egy határátkelő, amelyet az ukrán hatóságok ellenállása miatt nem tudnak megnyitni. A közösen lehívott uniós támogatások, amelyeket határátkelők felújítására szántak, csak a magyar oldalon kerültek felhasználásra, míg Ukrajnában eltűntek ezek a pénzek.
Árulás volt az oktatási törvény módosítása
Grezsa István úgy látta, Ukrajna unió felé való törekvésének egyértelműen Magyarország volt a legnagyobb támogatója hosszú évekig. A magyar miniszterelnök hangoztatta az unióban, hogy a vízummentesség megadása is alapvetően erkölcsi kérdés, amikor illegális migránsok százezreit fogadja be az EU. Úgy fogalmazott, „Magyarország hathatós támogatása miatt érezhettük azt, hogy a néhány nappal a vízummentesség megvalósulása után elfogadott oktatásitörvény-módosítás mindezek után egy szabályszerű árulás volt”. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindkét országnak az az érdeke, hogy gyorsan konszolidáljuk a két állam közötti kapcsolatokat.
A sajtótájékoztatón szó esett a kárpátaljai szociális programcsomagról, megerősítve, hogy az idei 1,37 milliárd forintos keretet 3 milliárdra emelik jövőre. A diaszpóratanács ülésén várhatóan 87 meghívott szervezet és 21 megfigyelő vesz részt, a kijevi és lembergi magyar szervezetek képviselőit is meghívták a tanácskozásra.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)
