Kocsis Máté és Gulyás Gergely: Lakástakarék-ügyben is hazudik az ellenzék és a baloldali sajtó
A magyar ellenzék és az ellenzéki médiumok nem a valós helyzetet vázolják fel a lakás-takarékpénztárak ügyében, hamis látszatot keltenek trükkös mondatokkal, amelyeket a leghatározottabban visszautasítok és cáfolok - jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mai sajtótájékoztatóján a Parlamentben, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel tartott közösen. Kocsis egyértelműsítette: aki szerződést kötött, az megkapja az állami támogatást, a törvény hatályba lépését követően vezetik ki az állami támogatást, de forráselvonásról szó sincs, a CSOK bővítését tervezik. "A konstrukció megmarad, az állami támogatás lesz csak átcsoportosítva, amely a CSOK-nál jár majd, így ott lehet igénybe venni" - mondta Kocsis Máté. Gulyás Gergely miniszter kiemelte, a kormány terve, hogy többen járjanak jól, és ne a bankok nyerészkedjenek.
Kivételes eljárásban határozott ma az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatálybalépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd. A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát. Kormánypárti politikusok a Parlamentben ma azt hangsúlyozták, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést.
A szavazást követően Gulyás Gergely miniszter és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető tartott sajtótájékoztatót, amelyen visszautasították az ellenzéki sajtóorgánumok ezzel kapcsolatos hangulatkeltő cikkeit. A magyar ellenzék és az ellenzéki médiumok nem a valós helyzetet vázolják fel a lakás-takarékpénztárak ügyében, hamis látszatot keltenek trükkös mondatokkal, amelyeket a leghatározottabban visszautasítok és cáfolok - jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mai sajtótájékoztatóján a Parlamentben.
"A konstrukció megmarad, az állami támogatás lesz csak átcsoportosítva, amely a CSOK-nál jár majd, így ott lehet igénybe venni. Az állam az otthonteremtést szolgáló rendszerbe csoportosítja át az eddig a lakás-takarékpénztáraknál járó állami támogatás összegeit. Forráskivonásról nincs szó, a kormány és a kormánypártok vizsgálja a CSOK jogosultak körének bővítését" - mondta Kocsis Máté. Cáfolta azt is, hogy a döntésnek és a lakáslottó rendszerének köze lenne egymáshoz. Gulyás Gergely miniszter kiemelte, a kormány terve, hogy többen járjanak jól, és ne a bankok nyerészkedjenek. "Ha megnézik a lakás-takarékpénztárak hozamait, akkor látják, hogy az állami támogatás nélkül azok negatívak" - fogalmazott Gulyás Gergely.
A lakástakarék-ügyre a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára is reagált. Tállai András szerint két kisebb és két, a piacon évtizedek óta jelenlévő nagyobb szolgáltatót érint a változtatás, ezek a szereplők évente 60-70 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, amelyből 30 milliárdot osztalékként fizettek ki. Ehhez ugyanakkor 240 milliárd forintnyi állami támogatást hívtak segítségül ezen időszak alatt. Szerinte ebből is látszik, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része nem a megtakarítókhoz került - tette hozzá. Hangsúlyozta: ez nem tartható fenn, hiszen az állami támogatás ennél lényegesen hatékonyabban is hasznosítható. Emellett az államilag támogatott öngondoskodási formák közül a lakás-takarékpénztárak aránytalanul magas költségvetési forrást igényeltek - folytatta -, az öngondoskodás állami támogatásának több, mint háromnegyede erre fordítódott. Eközben a lakástakarékok megtakarítási állománya mindössze egyharmada az összes öngondoskodási megtakarításoknak - érvelt -, és a lakosság a pénzügyi vagyonának mindössze 3 százalékát tartja ezen pénztárakban. Problémás az is, hogy a pénztárak nem, vagy alig fizetnek betéti kamatot, mert anélkül is versenyképes a termékük. Megismételte: a lakás-takarékpénztári rendszer nem szűnik meg, csak annak további állami támogatását állítják le. A változtatás nem jelenti azt, hogy az állam ne kívánná ösztönözni a használt lakások felújítását, bővítését, ennek lehetőségeit a jövőben vizsgálják meg - mondta.
A képviselők ma a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot is megszavazták a Parlamentben, amely arra szólítja fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben. A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, "fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát". A dokumentum szerint az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét, megsértette az ország szuverenitását.
Ha a tartózkodó szavazatokat nem számítanánk bele a végeredménybe, ahogy az Európai Parlament tette, akkor a magyar Országgyűlés 84 százaléka támogatta, hogy utasítsuk vissza a Sargentini-jelentést. A mai szavazáson kiderült az is, a magyar képviselők közül kik azok, akik Brüsszel érdekeit képviselik. Elítéljük a baloldal magatartását, és azt, hogy Magyarországgal szemben Brüsszel oldalára álltak
- hangsúlyozta Kocsis Máté. Hozzátette, szerinte nem ez az első és nem is az utolsó támadás Magyarország ellen.
Gulyás Gergely miniszter úgy vélekedett, Brüsszel és az Európai Parlament a saját szabályait vette semmibe, a jogállamiságot tiporta lábbal, amikor úgy fogadta el a Sargentini-jelentést, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolták be a végeredménybe.
Még a héten benyújtjuk a luxemburgi bírósághoz az ezzel kapcsolatos keresetünket. Véleményünk szerint az európai együttműködést veri szét, ha politikai különvélemény miatt elítélnek egy országot. Mi a megértést és toleranciát képviseljük Európában, ezzel szemben Brüsszel az intoleranciát. El tudjuk fogadni, ha mások bevándorlókat fogadnak be, de ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt mindenki maga dönthesse el. Ez nem alku tárgya
- szögezte le Gulyás Gergely.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
