Pesti Srácok

A szociális munka napján a szociális demagógia uralta a napirend előtti felszólalásokat a parlamentben

A szociális munka napján a szociális demagógia uralta a napirend előtti felszólalásokat a parlamentben

A szociális munka napjáról, a moralitás parancsáról és a kormány szívtelenségéről értekezett az ellenzék, a kormánypártok pedig kiálltak a segély helyett a munka politikája mellett és ismertették a kormányzat eredményeit. Csúcsra járatott szociális demagógia a parlamentben.

Szabó Tímea (Párbeszéd), Vadai Ágnes (DK), Korózs Lajos (MSZP) és Stummer János (Jobbik) az egyik, Rétvári Bence államtitkár a másik oldalon. Szabó Tímea adta meg az alaphangot. Szerinte Orbán nem pusztán közömbös a szegénységgel, hanem egyenesen uszít ellenük, a szolidaritást akarja megszüntetni, hogy a megspórolt összegeket ki tudja osztani a NER-lovagok között, valamint kiállt az utcán élés alapvető emberi joga mellett.

Az uszító

Rögtön utána Miért érünk kevesebbet? címmel Vadai Ágnes emelte a tétet: súlyos megszorításokról és Orbán-csomagról beszélt, aminek részeként a kormány elvette a lakhatási támogatásokat, megszüntette a lakáskasszát, üldözi a hajléktalanokat és kilakoltatásokkal, devizahitelekkel nyomorgatja a népet, hogy aztán rákanyarodjon az általa vázolt disztópia ellenpólusára, a külhoni magyaroknak járó bőségszarura. A Gyurcsány-párt képviselője szerint „nincs az a pénz, amit nem sajnálnak kifizetni a határon túli magyaroknak, pedig egy fillért sem adnak a közösbe”, hogy ezzel szavazatokat vásároljanak. „Fölment a határon túli szavazatok ára!” – jelentette ki borús tekintettel. Levezetésképpen még megemlítette az orosz titkosszolgálatokat is, akiktől a kormány nem védte meg az ukrajnai magyarokat.

PestiSracok facebook image

A gondoló

Korózs Lajos is a szociális munka méltóságával kezdett és méltósággal akart emlékezni azokról, akik szociális munkát végeznek. Mindenkire gondolni, aki ezen a területen dolgozik, ünnepnapokon és hétvégeken. Aztán átkanyarodott a tudomány területére, akikre szintén gondolni kell. Gondoznak, ápolnak, tanácsot adnak, és jó lenne, ha a kormány elismerné az ő tevékenységüket. A sok gondolás után emlékeztette a kormányt, hogy tavaly ezen a napon mit mondott a kormány, milyen béremelési ígéreteket tett. Úgy emlékezett, 60-62 százalékos emelést ígértek, ami számításai alapján bruttó 230 ezret jelentene, de szerinte továbbra is 150 ezer forint a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint. Felszólalását azzal zárta, hogy milyen fontos a megbecsülés, ezért is jó a munkaszüneti nap.

Az összevető

A szociális demagógia félórát Stummer János zárta, szerinte a 93 ezer szociális dolgozó türelmével élnek vissza, pedig azok mindegyike fontosabb feladatot végez, mint a kormányfő. Szemfülesen összehasonlította a politikusi és a szociális segítői munka napirendjét, olyan érdekességekkel, mint hogy a politikusok Škoda típusú gépjárművel közlekednek, a szociális munkások bringával, és a munkahelyükön az előbbi újságolvasással kezd, az utóbbi pelenkázással. Végül kijelentette, hogy nem kellenek a kormány eredményei, a statisztikák, mert akkor is rossz a helyzet, ráadásul a kormány el akarja üldözni az ágazati dolgozókat és a szerencsétleneket is, amit a Ripost címlapjával bizonyított.

A válaszoló

Rétvári Bence államtitkár a kormányzat eredményeivel felelt a vádakra. Véleménye szerint az ellenzék a segélyekkel akarja a létminimum terepén tartani a kiszolgáltatottakat, míg a kormány szerint a munkahelyteremtés a legjobb szociális program. Rétvári Bence Korózs Lajost emlékeztette arra, hogy se a képviselő, se a pártja nem támogatta a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását az ágazati dolgozók számára. Az ellenzéki felszólalásokra válaszul többször megismételte, hogy mennyi forrásbővüléssel számolhat az ágazat és az ágazati bérkiegészítéseket is szóba hozta, egyúttal felhívta Korózs figyelmét, hogy nézze meg jobban a KSH adatait, ott az ágazati bérátlagként áprilisban a 228 ezer forint szerepel, tehát teljesítették vállalásaikat. Emellett kifejtette, hogy bármilyen retorikai fogást vetnek be az ellenzéki képviselők, a 100 milliárdos ágazati többlet létező dolog, 2012 és 2018 között 60 százalékkal emelkedtek a bérek, és ezek tagadhatatlan tények. A 400 milliárdos fejlesztési forrás is tény, amit a következő ciklusra szánnak. A morális kérdéseket pedig azzal zárta rövidre, hogy „a hajléktalanságból nehéz úgy kitörni, ha valaki az utcán marad és nem veszi igénybe az állami ellátást”.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.