Pesti Srácok

A szociális munka napján a szociális demagógia uralta a napirend előtti felszólalásokat a parlamentben

A szociális munka napján a szociális demagógia uralta a napirend előtti felszólalásokat a parlamentben

A szociális munka napjáról, a moralitás parancsáról és a kormány szívtelenségéről értekezett az ellenzék, a kormánypártok pedig kiálltak a segély helyett a munka politikája mellett és ismertették a kormányzat eredményeit. Csúcsra járatott szociális demagógia a parlamentben.

Szabó Tímea (Párbeszéd), Vadai Ágnes (DK), Korózs Lajos (MSZP) és Stummer János (Jobbik) az egyik, Rétvári Bence államtitkár a másik oldalon. Szabó Tímea adta meg az alaphangot. Szerinte Orbán nem pusztán közömbös a szegénységgel, hanem egyenesen uszít ellenük, a szolidaritást akarja megszüntetni, hogy a megspórolt összegeket ki tudja osztani a NER-lovagok között, valamint kiállt az utcán élés alapvető emberi joga mellett.

Az uszító

Rögtön utána Miért érünk kevesebbet? címmel Vadai Ágnes emelte a tétet: súlyos megszorításokról és Orbán-csomagról beszélt, aminek részeként a kormány elvette a lakhatási támogatásokat, megszüntette a lakáskasszát, üldözi a hajléktalanokat és kilakoltatásokkal, devizahitelekkel nyomorgatja a népet, hogy aztán rákanyarodjon az általa vázolt disztópia ellenpólusára, a külhoni magyaroknak járó bőségszarura. A Gyurcsány-párt képviselője szerint „nincs az a pénz, amit nem sajnálnak kifizetni a határon túli magyaroknak, pedig egy fillért sem adnak a közösbe”, hogy ezzel szavazatokat vásároljanak. „Fölment a határon túli szavazatok ára!” – jelentette ki borús tekintettel. Levezetésképpen még megemlítette az orosz titkosszolgálatokat is, akiktől a kormány nem védte meg az ukrajnai magyarokat.

PestiSracok facebook image

A gondoló

Korózs Lajos is a szociális munka méltóságával kezdett és méltósággal akart emlékezni azokról, akik szociális munkát végeznek. Mindenkire gondolni, aki ezen a területen dolgozik, ünnepnapokon és hétvégeken. Aztán átkanyarodott a tudomány területére, akikre szintén gondolni kell. Gondoznak, ápolnak, tanácsot adnak, és jó lenne, ha a kormány elismerné az ő tevékenységüket. A sok gondolás után emlékeztette a kormányt, hogy tavaly ezen a napon mit mondott a kormány, milyen béremelési ígéreteket tett. Úgy emlékezett, 60-62 százalékos emelést ígértek, ami számításai alapján bruttó 230 ezret jelentene, de szerinte továbbra is 150 ezer forint a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint. Felszólalását azzal zárta, hogy milyen fontos a megbecsülés, ezért is jó a munkaszüneti nap.

Az összevető

A szociális demagógia félórát Stummer János zárta, szerinte a 93 ezer szociális dolgozó türelmével élnek vissza, pedig azok mindegyike fontosabb feladatot végez, mint a kormányfő. Szemfülesen összehasonlította a politikusi és a szociális segítői munka napirendjét, olyan érdekességekkel, mint hogy a politikusok Škoda típusú gépjárművel közlekednek, a szociális munkások bringával, és a munkahelyükön az előbbi újságolvasással kezd, az utóbbi pelenkázással. Végül kijelentette, hogy nem kellenek a kormány eredményei, a statisztikák, mert akkor is rossz a helyzet, ráadásul a kormány el akarja üldözni az ágazati dolgozókat és a szerencsétleneket is, amit a Ripost címlapjával bizonyított.

A válaszoló

Rétvári Bence államtitkár a kormányzat eredményeivel felelt a vádakra. Véleménye szerint az ellenzék a segélyekkel akarja a létminimum terepén tartani a kiszolgáltatottakat, míg a kormány szerint a munkahelyteremtés a legjobb szociális program. Rétvári Bence Korózs Lajost emlékeztette arra, hogy se a képviselő, se a pártja nem támogatta a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását az ágazati dolgozók számára. Az ellenzéki felszólalásokra válaszul többször megismételte, hogy mennyi forrásbővüléssel számolhat az ágazat és az ágazati bérkiegészítéseket is szóba hozta, egyúttal felhívta Korózs figyelmét, hogy nézze meg jobban a KSH adatait, ott az ágazati bérátlagként áprilisban a 228 ezer forint szerepel, tehát teljesítették vállalásaikat. Emellett kifejtette, hogy bármilyen retorikai fogást vetnek be az ellenzéki képviselők, a 100 milliárdos ágazati többlet létező dolog, 2012 és 2018 között 60 százalékkal emelkedtek a bérek, és ezek tagadhatatlan tények. A 400 milliárdos fejlesztési forrás is tény, amit a következő ciklusra szánnak. A morális kérdéseket pedig azzal zárta rövidre, hogy „a hajléktalanságból nehéz úgy kitörni, ha valaki az utcán marad és nem veszi igénybe az állami ellátást”.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)