Az ellenzék érzi, hogy kötelessége fájlalni a CEU távozását
A magyar felsőoktatási törvény minden más külföldi egyetem számára betartható szabályai elől Bécsbe menekül a CEU – ez volt az Országgyűlés hétfői ülésének legtöbbet ragozott témája. Emellett a túlmunkakeret növelése foglalkoztatta elsősorban az ellenzéki képviselőket, de a demográfiai folyamatok és Demeter Márta titoktartási képessége is szóba kerültek.
A DK-s Oláh Lajos a teljes magyar tudományos életet, innovációt és jövőt elsiratta Soros György amerikai diplomát osztogató, de az USA-ban nem létező egyetemének távozása miatt. Rétvári Bence a válaszában azt kérte Oláhtól, mondjon egy, a CEU-nak köszönhető innovációt. Ezen felül visszautasította, hogy a DK-s képviselő egyenlőségjelet tett a magyar felsőoktatás és a Soros-egyetem közé. Hozzátette, hogy a kormány 40 százalékkal emeli a szociális ösztöndíjakat, és 119 ezerről 166 ezer forintra nő két év alatt a hallgatói normatíva is. Az azonnali kérdések között Oláh frakciótársa, Arató Gergely is rettegett egy sort azon, hogy a CEU után mások is lehetnek még a kormány „halállistáján”. Azzal, hogy a CEU-nak is be kell tartania az összes többi külföldi egyetemre vonatkozó szabályokat, Arató szavai szerint abszurd és felesleges előírások elé állította a kormány az egyetemet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter válaszul felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság sem vitatja, hogy a felsőoktatási törvényben szereplő előírások az unió számos országában léteznek, továbbá emlékeztetett, hogy a magyar akkreditációval szabályosan rendelkező Közép-Európai Egyetem Budapesten marad.
Brenner Koloman (Jobbik) hamisítatlan egyrészt-másrészt érveléssel elutasította a Soros-féle nyitott társadalom ideáját, de azért jelentést terjeszt be az Európa Tanács illetékes bizottsága elé az ügyben, mert „egy egyetemet elüldözni rossz”. Rétvári Bence a válaszában megismételte, hogy a CEU nem teljesítette a külföldi egyetemekre vonatkozó egyenlő szabályokat, hanem a konfliktust, a blöffölést és a politikai botránykeltést választotta.
Rabszolgatörvény vagy korszerű munkaidő-beosztás?
A jobbikos Varga-Damm Andrea, az MSZP-s Szabó Sándor és az LMP-s Csárdi Antal egyaránt a túlmunkakeret 400 órára emelését firtató kérdéseire Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára kifejtette, hogy a törvényjavaslat a munkaidő jobb alkalmazásának feltételeit célozza. Mint mondta, a modern gazdaságban rugalmasan kell reagálni az igényekre, ezért az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidejének korszerűbb megszervezése a törvénymódosítás célja. Hangsúlyozta, hogy nem a heti munkaidő, hanem a beosztás szabályozása változik.
Székely Sándor (DK) ennek ellenére a kormány megszorító csomagját vélte észlelni a cafeteriaszabályok megváltoztatásában, a lakáspénztárak állami támogatásának megszüntetésében és a túlmunkakeret növelésében. Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány sem korábban, sem most nem alkalmaz megszorításokat, ellenben a gazdaságpolitikája révén nőtt a munkából élők száma, a munkabérek és az átlagbér pedig magasabb, mint valaha.
Mindenki másképp képzeli a családok védelmét – már aki egyáltalán elképzel ilyesmit
Dömötör Csaba államtitkár a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció ügyében elmondta, remélték, hogy az ellenzék legalább a családok ügyét fontosabbnak tartja a hatalmi megfontolásoknál, de csalódniuk kellett. Szávay István jobbikos képviselő ügyével kapcsolatban feltette a kérdést:
Hol voltak a jogvédők és hol voltak a hivatásos aggodalmárok, miért nem kiáltottak ebben a konkrét esetben farkast?
Az ellenzék kormány iránti gyűlölete minden létező és megmaradt elvüket felülírta – összegezte a tapasztalatokat az államtitkár.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány amúgy helyes demográfiai célkitűzésével ellentétes, hogy elvették a minimálbér adójóváírását, ezzel nehéz helyzetbe hozva azokat, akiktől a gyermekvállalás növekedését várni lehetne. Gulyás Gergely úgy reagált, látja a politikai közeledést a Jobbik és a baloldal között, de óva intett attól, hogy a Jobbik akár elvben elkövesse a szocialista kormányzás legnagyobb gazdaságpolitikai hibáját.
A gyakorlatban erre semmilyen lehetőségük belátható időn belül nem lesz
– jegyezte meg.
Demeter Márta a titkokat, az MSZP a lépést tartja nehezen
Vajon felmérte-e Demeter Márta, hogy cselekedetével milyen károkat okozhat egy katona és családja számára? – tette fel a kérdést a honvédelmi miniszternek a fideszes Hubay György. Hozzátette, hogy az LMP-s képviselő öncélú politikai haszonszerzésből durván átgázolt egy külföldön szolgáló katona és családja személyiségi jogain. Válaszában Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára kijelentette: nem maradhat következmények nélkül az adatok kiszivárogtatása, meghamisítása, hiszen a külföldön, többnyire háborús helyzetben szolgáló magyar katonák személyes adatai titkosak.
Az MSZP-s Szabó Sándor szerint a kormány megalázta, és akár hajléktalanságba, öngyilkosságba kergette az érintetteket a rokkantnyugdíjak igazságtalan megszüntetésével. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára a válaszában hangsúlyozta, hogy 2010 óta növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, amely 2012 óta a hatszorosára emelkedett. Az otthonápolási díj Szabó által bírált összegével kapcsolatban elmondta, hogy azt a szocialista kormányok lényegében befagyasztották, de 2022-re el fogja érni a minimálbért.
