Tömegek lázadása – Így fújja fel valamivé a semmit a haladó propaganda
Immár ország- és világszerte eszkalálódott a Budapesten másfél hete tartó tiltakozáshullám – legalábbis ezt próbálja sugallni a „függetlenobjektív” baloldali propagandagépezet. Furcsa egybeesés, hogy ezzel egyidőben Budapestről viszont eltűnt az önmagát a teljes népnek érző, néhány ezres tömeg. A tiltakozás szó szerint áttevődött vidékre, de a nyugati nagyvárosokban is kiment az utcára egy-egy ottani magyar baráti kör, eljátszva, hogy ők egytucatnyian a magyar nép.
A magyarok elsöprő többsége a közvélemény-kutatások szerint elítéli a pár ezer, sőt néha csak pár száz ember tiltakozásokkal egybekötött randalírozásait, és nevetségesnek tartják az MTVA székházban kínos színészkedést és mártírkodást előadó ellenzéki politikusokat is. A maroknyi tiltakozó viszont egyre lelkesebben hiszi el azt, ami nincs: a népharagot, a széles körű társadalmi felháborodást és a kormány közelgő bukását. A korlátlan dühükön látszik, hogy még mindig az április 8-ról 9-re virradó éjszaka lelki terhét próbálják kiüvölteni magukból, de olyan kevesen vannak, hogy még ezt sem sikerül igazi kollektív élménnyé tenniük.
A balliberális propagandaportálok viszont tudják a dolgukat, és lelkendezve tudósítanak minderről. A vidéki városokban tudtak néhány száz fős csődületeket összerántani a tüntetők, viszont közben a fővárosban nagyon elárvult az a pár lelkes ember, aki tüntetés híján is szeretne tüntetni. Nem tudni, mi lehet a gond. Talán amikor a szervező aktivisták elmentek országossá tenni a tüntetéshullámot, az ország központjában már nem maradtak elegen, mert nincs másik. Vagy a munkahelyi túlórakeret emelése ellen tüntető keményen dolgozók mentek haza a szülőkhöz karácsonyozni a szorgalmi időszak leteltével. Ez a két tényező akár nagy átfedésben is lehet egymással.
A „népfelkelés” vidéki kiterjesztésének kudarca mellett a nemzetközi kiterjesztés lett csak igazán méltó az ellenzéki politikusok tévészékházbeli fetrengéséhez. Még vasárnap tartottak tüntetést a Dániában élő magyarok a koppenhágai magyar nagykövetség épülete előtt. Nincs azonban teljes összhang a külföldön élő magyarok közt, hiszen a koppenhágai tüntetőket valaki megfenyegette, hogy közéjük hajtanak kamionnal, ha kimennek tüntetni. Végül rendőri védelemmel meg tudták tartani az óriásrendezvényüket, amelyen nyolcan mutattak fel lehengerlő kormányellenes forradalmiságot.
A legnagyobbat Bécsben tudtak durrantani a tiltakozók, a HVG szerint akár százan is összejöhettek a Budapesten maradó KEE társegyetemét, a CEU-t befogadó osztrák fővárosban. Ezen kívül csak az írországi magyarok szerveződtek meg komolyan, hiszen Dublinban 29-en látszanak a képen az Index által közölt „nagyjából 40 emberből”. Ennél mindenütt kevesebben voltak, hiszen Reykjavíkban, Glasgow-ban, Edinburgh-ben, Stuttgartban, Varsóban és Párizsban is legfeljebb tízegynéhányan verődtek össze. Nézegessen egy-két tucat fős népharagokat ITT és ITT, mert nincs másik! A francia fővárosban sültek fel a legcsúnyábban, hiszen az ottani tizenegy tiltakozó elmulasztotta bejelenteni a magyar kormány buktatását, így az utóbbi hetekben lendületben levő francia rendőrök sebtében szétzavarták őket.
Az európai nagyvárosokban tüntetésnek álcázott magyar baráti összejöveteleket mégiscsak nehéz népakaratként eladni, és nyilván érzi ezt a haladó sajtó is, amely minden tőle telhető segítséget megad a kormányellenes erőknek. Egyrészt kiveszi a részét a tüntetések hirdetéséből, másrészt a nyílt társadalom nyugati propagandistái is beszálltak a buliba. A Reuters brit, az AP amerikai, az AFP francia és az APA osztrák hírügynökség, a brit közszolgálati BBC, a német közszolgálati Deutsche Welle, a közismerten függetlenobjektív ATV-re partnereként hivatkozó amerikai CNN, de még a pénzügyi-gazdasági hírekre specializálódott Bloomberg hírügynökség is fontosnak tartotta úgy tenni, mintha két-háromezer utcai hőzöngő budapesti balhéja olyan eseményszámba menne, amelyről feltétlenül értesíteni kell a világ hírfogyasztóit.
Csakhogy az ilyen kaliberű rendbontások gyakorlatilag mindennaposak Európában (is), igaz, azokat legalább olyan gyakran migránsbandák okozzák, mint tüntetők. Persze ha azt látjuk, hogy a magyarországi balliberális propagandasajtó micsoda örömmel számol be ezekről a nyugati híradásokról, abból már tisztán látszik, hogy miről szól valójában ez a feltűnő szorgalom. Jobb ötlet híján csak a törés-zúzás és az önsajnáltató fetrengés maradt a magyarországi ellenzéknek, na meg újra feltették a megszokott „mit fog ehhez szólni a Fényességes Nyugat” lemezt.
