A világhírű magyar fizikus szerint az MTA jelentős szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont
Interjút adott a Makronómnak Grüner György, az amerikai-magyar fizikus, aki Palkovics László innovációs és technológiai miniszer egyik tanácsadója. Grüner 1981 és 1997 között a világ egyik legtöbbet idézett fizikusa volt. A fizikus-tanácsadó szerint meg kellene végre győzni a magyar tudósokat, hogy az innováció érdekes és értelmes dolog, nem másodrangú tevékenység. Az interjúban Grüner elmondta, az MTA nagy szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont. Grüner leszögezte, itt az idő, hogy ne csak a pénzt tudásra, hanem a tudást pénzre váltsák a kutatók. Az interjúban kijelentette azt is, hogy nem olyan embernek ismeri Palkovicsot, mint aki megalapozottság nélkül, érzelmi alapon hoz döntéseket.
Grüner nemrégiben lett Palkovics miniszter tanácsadója, innovációval kapcsolatos kérdésekben a világban megszerzett tapasztalatai alapján nyújt segítséget. A fizikus elmondta az interjúban, hogy 1980 előtt még itthon kutatott, ezt követően Kaliforniába tette át székhelyét, ahol huszonöt éven keresztül alapkutatással foglalkozott. A kutatási időszak során megtapasztalta, hogy a tudomány egy „üzlet”, egy kutatócsoport lényegében egy kisvállalkozás, annak megfelelő törvényekkel, mint ahogy egy egyetemi tanárnak is vállalkozónak kéne lennie, ez lenne a leghatékonyabb módszer. A fizikus nyomon követte a tudomány fejlődését, változását, mellyel elmondása szerint mindenkinek lépést kell tartania. Grüner György elmondta az interjúban, hogy
mintegy negyed évszázada megjelent a nanotechnológia, a tudományterület, ami főleg, ahogy nevéből is látni, technológia. Ez azért fontos, mert a gyakorlatban hasznosíthatók az eredményei. A nanotechnológia egy paradigmaváltást is jelentett: a felfedező kutatások mellett megjelent az innováció, mint mozgatóerő. A területnek számos technológiát köszönhetünk, kisvállalatok indultak el, és egyszer csak a szabadalmak írása ugyanolyan fontos lett a tudományban, mint a tudományos publikációk.
A fizikus pedig részt vett ezekben a folyamatokban: startupokat indított, tudományos-technikai vezetőként is számíthattak rá más startupokban, és egyetemi tanár is volt közben. Jelenleg pedig már innovációszakértő, az utóbbi tíz évben több nagyvállalatnak, tőkebefektetőknek és társadalmi szervezeteknek tart előadásokat. Az interjút készítő újságíró megkérdezte, hogy véleménye szerint ebben az időszakban Magyarországon maradva is elérhetett volna ilyen sikert, erre Grüner ezt felelte:
...ezt a pályát az alapkutatásoktól az alkalmazásokon át a tanácsadásig nem futhattam volna be. Remélem, hogy ha valaki ma kezdi a pályáját itthon, akkor már itt is meglesz a lehetősége minderre egy életpályán belül.
Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora. Egyetemi tanárként a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezető és a UCLA Solid State Science Center igazgatója volt. Emellett több innovatív vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. A „Highly Cited” cím birtokosaként a világ egyik legtöbbet idézett fizikusa. „Én is abban a tudatban voltam, hogy állami pénzből azt kutatok, amit akarok” – mondta korai magyarországi kutatói éveiről korábban a Makronómnak.
A fizikus elmondta, hogy az Egyesült Államokban korábban az egyetem egy elefántcsonttorony volt, ahol tudást termeltek és azt szétosztották a világon ingyen, de az új modell már jóval összetettebb, hiszen megjelent a törekvés arra, hogy a tudásból pénzt csináljanak, ne csak a pénzből tudást. Grüner állítása szerint Amerikában szinte mindenből pénzt akarnak csinálni, és ez igaz az ázsiai országok jó részére, Magyarországon azonban a hangsúly a felfedezéseken, azok publikációkon keresztüli terjesztésén van. Ez az MTA által hangoztatott cél, ennek van presztízse, amin Grüner elmondása alapján változtatni kell:
Pedig hiába fedezünk fel valamit itthon, az arra alapozott innovációt és terméket már többnyire külföldön hozzák létre. Japánban vagy az USA-ban, esetleg Kínában. Ott hasznosítják azokat az ötleteket, amelyeket a világ tudományos folyóirataiban publikálunk.
Grüner György; Fotó: artlimes.huA kutatás gyümölcséről pedig már akkor lemond a magyar kutató, amikor publikálja azt; onnantól kezdve nem mondhatjuk, hogy ellopták, hiszen közkinccsé válik, ezért Grüner azt javasolja, hogy a szabadalmi bejegyzések után történjen meg a publikáció, akkor viszont akár rögtön, másnap. A fizikus kitért arra is az interjúban, hogy csak kiváló kutatásokat szabad támogatni, a középszerűség nem éri meg, a kiemelkedő alapkutatást azonban vélhetően nemzetközileg is támogatni fogják. Nem szabad hagyni, hogy elmenjen mellettünk a világ; telített a tudományos élet.
Egy felelős professzor a diákjainak ezért megtanítja azt is, hogy hogyan kell egy szabadalmat írni vagy vállalkozást alapítani. Ez itthon hiányzik, az innovációt nem oktatják. Lehet, hogy elkelne valamelyik hazai egyetemen egy innovációs tanszék, ahol nemcsak tanítás folyik, hanem az innováció alapkérdéseit is kutatják. Hisz jó tanítás nem képzelhető el jó kutatás nélkül.
Ezért kulcskérdés, hogy az innovációtermelő rendszer alakuljon ki, ami eddig nem volt hazánkban; paradigmaváltásra van szükség, ez pedig megállíthatja az Akadémia által aggodalmasnak ítélt elvándorlást, mely főleg a fiatalabb kutatókat érinti. Érdekes kérdéskört érintett az interjú a szellemi tőke és a szellemi tulajdon különbségét illetően is, mellyel kapcsolatban Grüner így fogalmazott:
Például az MTA jelentős szellemi tőkével rendelkezik. De nem termel elég szellemi tulajdont. E kérdés megoldása szükséges ahhoz, hogy a tudásból pénzt csináljunk. És persze utána a megvédett szellemi tulajdonunkat még hasznosítani is kell. Tovább fejleszteni egy kisvállalatban, vagy más cégekkel együttműködve, esetleg eladni.
A cél tehát az, hogy az innovációs politika kerüljön a középpontba, ennek érdekében Grüner szerint már megindult az ökoszisztéma felépítése, ehhez pedig már pénz is rendelkezésre áll; fel kell épüljön az innovációs lánc. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen a tudóstársadalmat is meg kell győzni arról, hogy az innováció nem másodrangú tevékenység, ebben pedig nagy szerepe van és lesz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. A tanácsadó szerint az innovációnak nemcsak az egyetemekre, kutatóintézetekre kell korlátozódniuk, hanem a kkv-k, a magyar cégek innovációs felkészültségét is javítani kell. Az innováció alapja pedig nem kell, hogy világrengető felfedezés legyen:
A zseni nemcsak az, aki kitalálja, hogy száz év múlva mi lesz hasznos és releváns, hanem az is, aki kitalálja, hogy most mit csináljunk.
Palkovics László még oktatási államtitkárként mondott beszédet 2017-ben egy természettudományi és a technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállításon; MTI Fotó: Mohai BalázsAz állam szerepe pedig Grüner szerint megkérdőjelezhetetlen, hiszen tény, hogy a vállalatok nem támogatnak igazán kockázatos kutatást és fejlesztést, így leszögezte az interjúban, hogy nagyon kevés hely van a világon, ahol a magántőke invenciókat vagy újításokat hoz létre. Ez a feladat az államra marad, manapság főleg az egyetemeken keresztül, később azonban a magántőke is szerepet kap:
Az ötlettől a termékig vezető hosszú lánc finanszírozása először állami, majd később magántőkéből történik, és az út közepén a kettő együtt is működik.
Az MTA átalakítása is szóba került az interjú során: itt Grüner György szerint az ITM célkitűzései egyeznek az EU által kigondolt útiránnyal, a misszió-orientált kutatás és fejlesztés programjával. Fontos kérdés, hogy az MTA által képviselt jelentős szellemi tőke hogyan hozhat létre szellemi tulajdont. A miniszternek adott tanácsai között az egyik legfontosabb téma a már említett innovációtermelés; először a tevékenységet kell elindítani, és azt követően jöhet a többi lépcső. Mintegy öt év kell, hogy értékelhető szintre jusson a munka:
Ha már van egy ötlet, amely potenciálisan érdekes, akkor 2-3 év, amíg az eljut olyan szintre, hogy egy kisvállalatot lehessen alapítani rá. És utána még 2-3 év, hogy a vállalat eljusson egyáltalán oda, hogy a teszteléshez létre tudjon hozni prototípusokat. Ez már öt év.
A jelenlegi hazai vitákra is reagált a fizikus, aki szerint Palkovics László miniszter nem dönt érzelmi alapon, megalapozottság és indoklás nélkül, valamint kitért arra is, hogy számára meglepő a hazai közegben kialakult vita:
Sokszor nem a megoldást keressük, hanem arra fókuszálunk, mi miért nem megfelelő. A vitában nem az akció, hanem a reakció dominál. Mindig jó, amikor egy belterjes közeget felráz egy külső behatás.
Az interjú végén pedig optimistán tekint a jövőbe, hiszen bízik a legjobb forgatókönyvben és megoldásban, és úgy gondolja, hogy akkor is menni kell előre, ha valami nem sikerül elsőre.
A teljes interjú elolvasható itt.
