A rektor nem hagyta szó nélkül, hogy Ókovács a táncművészeti egyetemet bírálta
Csak akkor folytatta volna az együttműködést az Opera a táncművészeti egyetemmel, ha a tanintézmény művészeti vezetőjévé nevezik ki Solymosi Tamást, a nemzeti balett igazgatóját – derült ki az egyetem rektorának hétfői, Ókovács Szilveszternek írt nyílt leveléből. Bolvári-Takács Gábor megerősítette portálunk múlt heti cikkének egyik fontos állítását, miszerint az Opera balettegyüttese – a hatályos jogszabályt figyelmen kívül hagyva – nem hajlandó végzős táncművészeket fölvenni az egyetemről, akik így kénytelenek külföldre menni. A Solymosi vezette nemzeti balettban a korábbi 90 helyett ma már csak a táncosok 40-50 százaléka magyar, és azt is zokon veszi a vezetés, ha az öltözőajtóra kitűzik a magyar zászlót. (Ókovács Szilveszter a 061.hu kulturális társportálunknak adott válasza ITT olvasható el.)
A Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora nem hagyta szó nélkül, hogy Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója – portálunk cikkének apropóján – az állami tanintézményt bírálta. Bolvári-Takács Gábor az egyetem honlapján közzétett hétfői nyílt levelében fölidézett egy érdekes esetet:
Négyesben találkoztunk Fekete Péter államtitkár úrnál, ahol felajánlottam Solymosi Tamásnak, hogy jöjjön vissza tanítani. Elhárította. Kértem, hogy akkor legalább a táncosait engedje tanítani, hiszen ez a legjobb módszer az operaházi igények megjelenítésére. Ezt is elutasította. Aztán a főigazgató úr kimondta a lényeget: bármely együttműködés előfeltétele, hogy Solymosi Tamás balettigazgatót nevezzem ki a Magyar Táncművészeti Egyetem művészeti vezetői posztjára.
A rektor beszámolója szerint tehát ezt a feltételt szabta neki a tavaly nyári, nyolcszemközti megbeszélésen Ókovács Szilveszter Opera-főigazgató, amikor a kulturális államtitkárnál összeültek, hogy rendezni próbálják az Opera és az egyetem zilált kapcsolatát.
Mint azt múlt heti cikkünkben részletesen megírtuk: a két, korábban évtizedekig szimbiózisban működő, szorosan együttműködő intézmény viszonya azután romlott meg, hogy 2011-ben Solymosi Tamást nevezték ki a Magyar Nemzeti Balett élére. Solymosi négyszer is pályázott az egyetem rektori tisztségére, ám mindannyiszor alulmaradt. Forrásaink szerint az emiatti sértettség is közrejátszhatott abban, hogy az egyetemmel kötött együttműködési szerződést indoklás nélkül nem hosszabbították meg, az egyetem fiatal végzős táncosai közül egyre kevesebbeknek kínáltak szerződést és több interjúban bírálták az egyetem szakmai munkáját. Részben az elmérgesedett vita eredménye, hogy a Magyar Nemzeti Balettben a korábbi 90 helyett ma már csak a táncművészek 40-50 százaléka magyar. Cikkünkből az is kiderült: a balett vezetője nehezményezte, hogy a női és a férfi öltöző ajtajára magyar zászlót tettek ki a táncművészek, akik így tiltakoztak az intézmény „elnemzetköziesítése” ellen.
Bolvári-Takács Gábor kiemelte: a táncművészeti egyetem végzős osztályából a Magyar Nemzeti Balett idén sem kíván senkit szerződtetni. Ezzel Ókovács Szilveszternek arra az állítására reagált, miszerint „senki sem gondolhatja komolyan, hogy ne alkalmaznánk szívesen az MTE-n végzett magyar táncosokat, ha birtokában vannak a szükséges tudásnak”.
A táncművészeti egyetem rektora arra is kitért:
Ennek fényében különösen sajnálatos, hogy végzőseink közül azért szerződtek Bécs, Boston, Drezda, Kassa, Stuttgart, Varsó, Vlagyivosztok (Mariinszkij 3), Zágráb stb. társulataihoz, mert a Magyar Nemzeti Balett nem tartott igényt rájuk.
Bolvári-Takács Gábor – portálunk múlt heti írásához hasonlóan – idézett a hatályos felsőoktatási törvényből. A jogszabály kimondja:
„a magyar állam köteles (...) foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson”.
Mindez a rektor értelmezése szerint azt jelenti: a nemzeti balettnek állami felelőssége van az egyetem végzős balettművész szakos hallgatói szakmai gyakorlatának biztosításában és a végzettek foglalkoztatásában. Hozzáfűzte: „Ez nem elhatározás kérdése, hanem elvárás. Hasznos lenne, ha ezt a fenntartó tárca is nyomatékosítaná.”
Bolvári-Takács Gábor szerint a szülők megtévesztése, hogy Ókovács egyenlőségjelet tesz az állam által akkreditált Magyar Táncművészeti Egyetem egyedi életformát és egész napos terhelést megkövetelő kilencéves képzése, illetve a nemzeti balett által életre hívott, heti néhány délutánra szóló fizetős tanfolyam közé. Azt is nehezményezte, hogy míg 1954-től 2014-ig (a '80-as évek felújítási időszakát kivéve) minden végzős balettévfolyam az Operaházban tarthatta vizsgaelőadását, tavaly és az idén más színházat kellett keresniük, mivel az Opera elfogadhatatlan feltételeket támasztott számukra. „Pedig a vizsgakoncert kapcsán az egyetem igényei 1954 óta változatlanok: évi egyetlen előadásról van szó, s nem szívességi, hanem költségtérítéses alapon” – fogalmazott a rektor.
