Egy dologra mutat rá az Európai Bíróság döntése, hogy Czeglédy fittyet hányt a magyar adótörvényekre
Hiába mentegeti 24 órája az Európai Bíróság döntése kapcsán az ellenzéki sajtó Czeglédy Csabát, valójában a szocialista ügyvéd közigazgatási perének semmi köze sincs az ellene folyó büntetőperhez. Az ügy éppen arra mutat rá, hogy Czeglédy Csaba nem volt hajlandó a magyar áfatörvény szerint eljárni. Semmi egyebet nem mondott ki a luxemburgi bíróság, csak azt, hogy mivel az Európai Tanács csak 2015 decemberében adott felhatalmazást Magyarországnak, hogy eltérjen az uniós adózási irányelvtől, ezért visszamenőlegesen nem lehet a fordított áfát érvényesíteni. Czeglédy a 24.hu-nak adott interjúban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bíróság szerint jogosan nem fizettette be a 800 millió forint áfát. Arról - úgy látszik - megfeledkezett, hogy cége nemcsak 2015-ben, hanem a későbbiekben sem volt hajlandó a magyar adótörvényeknek eleget tenni. A Csongrád Megyei Főügyészség szerint éppen azért nem alkalmazta később sem a fordított áfára vonatkozó szabályozást és tartotta fenn bűncselekményt is megvalósító elkövetési módszerét és a bűnszervezet működési rendszerét, hogy tovább folytathassa az állami költségvetést megkárosító bűncselekményeket.
A fordított áfa bevezetése előtt évente 30-35 milliárd forinttal rövidítették meg a munkaerőkölcsönzők az államot
2014-ben módosította az országgyűlés az áfatörvényt, hogy megtisztítsa a piacot. Bevezették a fordított áfát, jellemzően azokon a területeken, ahol gyakoriak voltak az áfafizetés-megkerülések. Ennek az a lényege, hogy a fordított áfakörbe tartozó vállalkozások esetében megrendelőik a kiállított számlák áfatartalmát egyenesen a NAV-nak fizetik meg.
A módosított áfatörvényt a munkaerő-kölcsönzés területére is kiterjesztették. A módosítás előterjesztője, Kósa Lajos akkor azzal érvelt, hogy a szektorban jellemző, hogy megkeresik a jogszabályok nyújtotta kiskapukat, hogy elkerüljék az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget. Úgy számoltak, hogy évente mintegy 30-35 milliárd forint áfa nem került be ebből kifolyólag az államkasszába.
Mivel a fordított áfáról 2014-ben született döntés, 2015 januárjában a NAV már eszerint járt el, és kérte a cégektől a fordított áfa összegét.
Czeglédyék esetében ez azt jelentette, hogy a multinacionális cégek által a Humán Operátor Zrt.-nek adott megbízások esetében azok fizették az áfát. Az iskolaszövetkezeteknek továbbadott feladatok után viszont a Humán Operátornak kellett volna teljesíteni a NAV felé, de Czeglédy cége ezt gyakorlatilag megtagadta, arra való hivatkozással, hogy a fordított áfáról szóló törvény ellentmond az Európai Unió adózási irányelvének.
Czeglédy foggal-körömmel küzdött a fordított áfafizetés ellen
Való igaz, hogy csak 2015 decemberében kapta meg a jóváhagyást Magyarország az Európai Tanácstól az irányelvtől való eltérésre, de megkapta.
A Humán Operátor Zrt.-nek megrendelései alapján 2015-re mintegy 800 millió forint áfát kellett volna befizetnie, de ezen kötelezettségének nem tett eleget, hanem a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, ők pedig - megállapítva az akkor még fennálló szembenállást az uniós irányelvekkel - az Európai Bíróságra továbbították az ügyet.
Miközben más, sokkal fontosabb ügyek esetenként éveket várakoznak Luxemburgban az Európai Bíróságon, a Czeglédy-ügyben rohamtempóban döntöttek. Csakhogy a közigazgatási ügy egyetlen dolgora emlékeztethet bennünket: Czeglédy Csaba foggal-körömmel küzdött a fordított áfa bevezetése ellen, tudván, hogy ez cégének évente több száz millió forint mínuszt jelent majd.
Öngól a luxemburgi döntés félremagyarázása
Szembenállása azért sem világos (vagy annál inkább az), mert minden tisztességes vállalkozó úgy számol a bevételeivel, hogy az áfa nem az övé, hanem az államé.
Az ellenzéki sajtó most azt szajkózza, hogy "nem Czeglédy, hanem a NAV sértett törvényt", pedig a luxemburgi döntés csak arra mutat rá, hogy visszamenőlegesen, 2015-re nem lehet érvényesíteni a fordított áfát. Csakhogy a Humán Operátor továbbra is dacolt a magyar áfatörvénnyel, és ezután sem tett eleget a fordított áfafizetési kötelezettségének. Ráadásul az iskolaszövetkezetek, illetve a Humán Operátor és az iskolaszövetkezetek között közvetítő cégek számláinak áfaértékét még vissza is igényelték.
Czeglédy és sajtója próbálja összemosni a fordítottáfa-ügyet és a büntetőügyet, de hiába
A Csongrád Megyei Főügyészség közölte, hogy semmi kihatása nincs az Európai Unió Bírósága határozatának a több, mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult bűnügyre. Az Európai Unió Bírósága által hozott döntés a NAV és a Humán Operátor Zrt. közötti adóigazgatási eljárásban felmerült vitát zárta le.
A bírói döntés sajtóban megjelent indokolása szerint a 2015-ös adóévet tekintve a dr. Czeglédy Csaba által vezetett Humán Operátor Zrt. jogszerűen alkalmazta bevallásaiban a fordított áfával szemben az egyenes adózás módszerét, vagyis az általa befogadott számlák áfatartalmát levonásba helyezve nyújtotta be adóbevallásait. A dr. Czeglédy Csaba és társai ellen indult bűnügyben az elkövetés módszere pontosan ez, vagyis az áfát is tartalmazó számlák befogadása, bevallása és az áfa jogosulatlan levonásba helyezése volt. A dr. Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet ugyanis a vád szerint úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza azok áfatartalmát, hogy azok adótartalma soha, így a bűnszervezet legalsó szintjét képező iskolaszövetkezetek által sem került megfizetésre
- írják. Emlékeztetnek, hogy a fordított áfára vonatkozó törvényi szabályozás bevezetésére éppen azért került sor, hogy az ilyen és ehhez hasonló elkövetési magatartással megvalósuló költségvetési csalásokat meg lehessen előzni, illetőleg akadályozni.
Mint írják, a vádirat tárgyává tett cselekményben az ügyészség szerint a Humán Operátor Zrt. éppen azért nem alkalmazta később sem a fordított áfára vonatkozó szabályozást és tartotta fenn bűncselekményt is megvalósító elkövetési módszerét és a bűnszervezet működési rendszerét, hogy tovább folytathassa az állami költségvetést megkárosító bűncselekményeket.
Kijelentik, hogy az Európai Unió Bírósága által meghatározott ítélet szerint erre a 2015-ös adóévet tekintve a Humán Operátor Zrt. nem is lett volna köteles, a fentiekre figyelemmel a büntetőjogi megítélés szempontjából relevanciával nem bír. A bírósági döntésből csupán azt a következtetést lehet levonni, hogy a dr. Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet ebben a 2015-ös évben is ugyanazzal a módszerrel követte el a költségvetési csalást, ahogyan már 2011-től kezdődően vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Vezető kép: MTI
