Jobbikos celebparádé a kémkedéssel vádolt Kovács Béla perének csütörtöki tárgyalásán
Sem a Jobbik bukott elnöke, sem a pártigazgató, sem a zsidózása miatt katapultált volt képviselője nem tud arról, hogy bármikor is kémkedett volna a párt EP-képviselője, Kovács Béla – derült ki utóbbi büntetőperének csütörtöki tárgyalásán, amelyen Vona Gábort, Szabó Gábort és Szávay Istvánt tanúként hallgatták meg a Budapest Környéki Törvényszéken. A Jobbik egykori erős embereinek állításuk szerint arról sem volt tudomásuk, hogy Kovács – a vád szerint – fiktív gyakornokoknak számlázva kopasztotta meg az uniós költségvetést.
Vona Gábort, a Jobbik volt elnökét, Szabó Gábor pártigazgatót és a zsidózásba belebukott Szávay Istvánt is tanúként hallgatták meg csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken abban a büntetőperben, amelyben a párt volt tagját, jelenlegi EP-képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettével, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. Kovács Béla nem jelent meg a tárgyaláson, üzenete szerint az Európai Parlamentben vannak halaszthatatlan teendői. Csütörtökön a bíróság elsőként a magát a tavalyi országgyűlési választásokon a politikából kicselező Vona Gábort hallgatta meg. Vona a vádban szereplő események idején volt a Jobbik elnöke, és a tárgyaláson arról beszélt, hogy szerinte nem normális, ha egy képviselőjük a pártelnökség tudta nélkül konspiratív kapcsolatokat tart fenn külföldi diplomatákkal, ugyanakkor úgy vélekedett: érzékeny határ fut azon ügyek között, amelyekről be kell számolni és amelyekről nem. Ahogy azt a PestiSrácok.hu korábban megírta, Kovács Béla ellen azért emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, mert az ellene folytatott vizsgálat adatai szerint 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. Vona Gábor a tárgyaláson elmondta: Kovács Béla munkájának része volt, hogy kapcsolatot tartson más államok politikusaival, tisztségviselőivel, diplomatáival; mint mondta, arról a sajtóból értesült, hogy ezt konspiratív módon is tette. A nemzetközi szinten is jelentős befolyással bíró Kovács egy korábbi tárgyaláson maga tárta fel, hogy Oroszországban bármikor bemehetett a Gazprom felső vezetéséhez, és volt olyan eset, amikor ezekre az egyeztetésekre Vonát is magával vitte.
Huszonegyezer euró fiktív gyakornokokra
Egy másik vádpont szerint Kovács Béla EP-képviselőként fiktív módon alkalmazott gyakornokokat, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy Brüsszelben, illetve Strasbourgban segítsék a munkáját, de csak az egyikük jutott ki egyszer egy rövid kirándulásra. A két fiatalember ugyancsak vádlottként szerepel az ügyben; az OLAF korábbi vizsgálata szerint a be nem tartott gyakornoki szerződésekkel Kovács több, mint huszonegyezer euróval károsította meg az uniós költségvetést. Tanúvallomásában Vona Gábor a történtekről azt mondta, hogy pártelnöksége idején egyszer sem keresték meg a történtek miatt. Vona arról is beszámolt, hogy Kovács ügyeinek öt évvel ezelőtti kipattanása óta egyszer sem beszéltek egymással, nehogy az sajtótalálgatásokra adjon okot; megjegyezte ugyanakkor, hogy sok kérdőjel maradt benne az üggyel kapcsolatban.
Szabó Gábor és Szávay István szerint Bélát mindig a jó szándék vezeti
Második tanúként Szabó Gábor tett vallomást a bíróságon; a Jobbik pártigazgatója elmondta, hogy Kovács Béla ajánlotta a figyelmébe az EP gyakornoki programját, de mivel olyan jelentkezőket nem találtak, akik Kovács szakterülete, az energiapolitika területén jártasak lettek volna, inkább a nemzetpolitikára helyezték a hangsúlyt, így nyitottak irodát Erdélyben és Kárpátalján. Szabó később értesült arról, hogy ugyan Kovács javasolta a programot, gyakornokait mégis elhanyagolta, ezért két féléves ciklus letelte után maga mondta meg az EP-képviselőnek, hogy ne folytassa a programot, mert az abban a formájában már neki és a pártnak is kellemetlen. Szabó Gábor határozottan tagadta, hogy a Jobbik bármit is profitált volna a papíron a gyakornokoknak kifizetett több, mint huszonegyezer euróból. A pártigazgató a kémkedést taglaló vádpontok ügyében kijelentette: Kovács Béla nem alakítója, hanem végrehajtója volt a párt külpolitikájának, és hozzátette, hogy Kovács nem is a keleti nyitást, hanem a nyugati kapcsolatok építését tartotta fő csapásiránynak. Beszámolója szerint Szabó tisztában volt az EP-képviselő szoros orosz kapcsolataival, de elmondása szerint ezek köztudottak voltak a pártban, ezért különösebben maga sem foglalkozott ezzel. Bár az egyik vádlott korábban Szávay István mellett dolgozott, és a zsidóverős történetébe nemrég belebukott volt képviselő javasolta a fiatalembert az EP-programba, azok szerződéseinek tartalmáról szinte semmit sem tudott – állította Szávay csütörtöki tanúmeghallgatásán. Abban ő és Szabó Gábor is egyetértettek, hogy Kovács Béla habitusa miatt ugyan szétszórt egyéniség, de minden esetben a jó szándék vezette. Kovács tagadja az ellene felhozott vádakat; szerinte a kémper egy politikai játszma része, amelynek megoldását szerint valahol a krími válság bugyraiban kell keresni. A büntetőper márciusban várhatóan újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a Budapest Környéki Törvényszéken.
Fotó: Ripost
