Bűnelkövetésre indít a dizájnerdrogok hatása?
Egyes, a rendőrség által meg nem erősített hírek szerint a szekszárdi gyermekgyilkossággal gyanúsított férfi korábban drogproblémákkal küzdött. Az eset ismét ráirányította a figyelmet a függő bűnelkövetőkre. A PestiSrácok.hu utánajárt a dizájnerdrogok hatásainak. Zacher Gábor portálunknak elmondta: az olyan, átgondoltnak látszó bűncselekményeket, mint a szekszárdi gyilkosság, általában nem drogok hatására követik el a tettesek.
Egyelőre nem tudni, miért követte el tettét a szekszárdi gyermekgyilkos. Az ügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsított férfi a sértett unokabátyja, és a két család egy közös udvarú ingatlanban lényegében együtt élt. A gyanúsítottat még korábban, 2017. őszén a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte. A felröppent híresztelést, miszerint az üggyel a kábítószerek is összefüggésben lehettek, nem erősítette meg a rendőrség a vasárnapi sajtótájékoztatóján. Kérdésünkre Zacher Gábor toxikológus elmondta: nem gondolja, hogy a konkrét esetben droghasználatra kellene következtetni.
Elméletileg létezik olyan, hogy valaki drog hatására kövessen el erőszakos bűncselekményt, de nem nagyon szokott ilyen előfordulni. Az, hogy egy felnőtt nekimegy az utcán egy másiknak, az előfordulhat, de az, hogy elcsalnak egy gyereket valahova, az más műfaj. Nem tűnik logikusnak, hogy ez az eset betépve történt volna. Az lehet, hogy az illető korábban szerhasználó volt, de ebben az esetben valószínűleg nem játszott szerepet a kábítószer
- mondta Zacher.
Mik is a dizájnerdrogok?
Mindenesetre a drogosok jelentette veszélyre, illetve a dizájnerdrogok problémájára ismét ráterelődött a figyelem. Maga a dizájnerdrog elnevezés olyan szerekre vonatkozik, amelyeket valamely, tiltólistán szereplő illegális kábítószer kémiai szerkezetének enyhe módosításával hoznak létre, hogy az újonnan keletkezett anyag hatásában az eredetihez hasonló legyen, de a módosítás miatt ne szerepeljen az illegális szerek listáján. Így a még be nem tiltott dizájnerdrogok hivatalosan nem minősülnek kábítószernek, bár hatásuk olyan, mint a tiltó listán szereplő szereké. A legtöbb ország sajnos nem tud elég gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a bűnözők sokszor éveken keresztül forgalmazhatják a legálisnak minősülő, hatásukban mégis egyes drogokhoz hasonlító szereket. A terjesztők sokszor azzal próbálják elodázni az új szerek listára kerülését, hogy termékeiket például növényi tápszerként vagy fürdősóként, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlan termékként értékesítik, megkerülve a fogyasztóvédelmi ellenőrzést.
Jelenleg mintegy 650 körüli tudatmódosító szert ismerünk. Az ún. dizájnerdrogoknál a kémiai szerkezet kis megváltoztatásával olyan új hatóanyagot hoznak létre, amelynek a klinikai tulajdonságai esetleg jelentősen módosítottak. A gond az, hogy akik mondjuk Kínából megrendelik ezeket a szereket, azok nem tudják, hogy pontosan milyen hatóanyagot tartalmaznak azok, azt sem tudják, hány százalékos oldatú a szer, hanem csak vaktában próbálkoznak
- magyarázta Zacher Gábor. Egyes országokban, például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az úgynevezett „analóg törvény” bevezetésével próbálják felvenni a harcot a folyamatosan megjelenő új szerekkel. Ennek a szabályozásnak a lényege, hogy nem konkrét szereket, hanem teljes szercsoportokat helyeznek tiltólistára, így az új szerek automatikusan tiltólistások lehetnek. Ezzel a módszerrel kapcsolatban szkeptikus a toxikológus.
Érdemben szerintem nem változtat a lényegen
- mondta Zacher Gábor, hozzátéve:
A listára kerülés sosem egyszerű döntés, mert amikor egy szer a listára kerül, nem biztos, hogy eleget tudunk róla. Nem ismerjük pontosan a veszélyességét, a népegészségügyi kockázatát, hogy milyen mértékben okozhat függőséget, és még sok minden mást sem.
Ugyanúgy okoznak függőséget a dizájnerdrogok, mint a többi kábítószer
Megkérdeztük Végh József kriminál-pszichológust, hogy a dizájnerdrogoknak lehet-e a hagyományos kábítószerekétől eltérő pszichikai hatása, könnyebb-e ezeknek a szereknek a függőjévé válni.
A tudat, hogy a szer nem illegális a szó jogi értelmében, talán megkönnyítheti a függővé válást, de biztosan nem ez a függőség kialakulásának fő oka. A kiváltó ok általában az, hogy a függő emberek félelemmel telve élnek, és emiatt keresnek egy biztonságot nyújtó szert. Amikor a szert szedi az illető, olyannak érezheti magát, mint amilyen valójában lenni szeretne. Ez váltja ki a függőséget
- véli a pszichológus. A szakértő hozzátette:
a függőség leginkább menekülést vagy erőgyűjtést jelent az élettel való küzdelemben. Sajnos, nyilván a függő ember nem az életben való boldogulásra fogja felhasználni a szertől kapott erőt, hanem valami másra.
Annak az ismerete, hogy a szerhasználót nem lehet büntetőjogilag elítélni, nem növeli jelentősen a függővé válás kockázatát Végh József szerint.
A büntetéstől való félelem hiánya - azt gondolom - nem növeli meg a függőségben élő vagy a függőséget kereső emberek számát, mert aki függő akar lenni, az úgyis megtalálja, hogy mitől vagy kitől függhet
- fogalmazott a szekértő.
Az olcsó dizájnerdrogokhoz a fiatalok is könnyen hozzáférhetnek
A dizájnerdrogok csoportjába szokás sorolni a marihuána fő hatóanyagából, a THC-ból leválasztott vegyületeket, amelyeket John William Huffman vegyész hozott létre először teljesen jószándékúan. A szerveskémia-professzor olyan szintetikus anyagokat akart létrehozni, amelyek bizonyos betegségek gyógyításában anélkül alkalmazhatóak, hogy a beteg „betépne”. Mára sajnos a professzor által előállított vegyületeket széles körben használják kábítószerként. A biofű, ami a hírhedt Hős utcában is a fő problémát jelentette, a marihuána hatását próbálja utánozni. Ez azonban a növénnyel ellentétben egy szintetikus anyag, amiből nehéz eltalálni a kellő töménységet, és a használók ezért sokszor rosszul lesznek tőle. A biofű egy fehér anyag, amit akár az interneten is be lehet szerezni, méghozzá igen olcsón, így sajnos diákok is megengedhetik maguknak a fogyasztását. Egyes felmérések szerint minden ötödik 16 éves kipróbálta már legalább egyszer a füvet, és minden tizedik használt már dizájnerdrogot is.
Aki ügyes, elkerülheti a felelősségre vonást
Bár itthon ezek a szerek nem illegálisak, az az eladó, aki fogyasztásra alkalmatlan füstölőként árusítja a szintetikus kannabinoidokat, eljárás alá vonható. Ha bebizonyosodik, hogy a termékeket megtévesztően értékesíti, akkor büntethetővé válik. Emellett a hatályos magyar jog szerint felmerülhet a kóros szenvedélykeltés tényállása is, amennyiben bármilyen kábító hatású – akár legális – szer 18 év alatti személy számára való árusítása vagy átadása megvalósul. Azok a kereskedők azonban, akik a fentiekre odafigyelnek, minden bizonnyal elkerülhetik a jogi felelősségre vonást.
