Izrael után már a Mazsihisz is az antiszemitizmus uszályába került?
Ez lehet az oka, hogy Manfred Weber látogatása után nem futott be nagy karriert a haladó sajtóban a Mazsihisz meglepően új hangvételű közleménye. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője és Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden folytatott megbeszélést a Mazsihisz budapesti székházában.
A kötelező körök után, miszerint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) minden olyan európai pártcsalád fontos, amely tiszteletben tartja a kontinens zsidó hagyományait, a zsidó közösség vallási értékeit és érdekeit, illetve hogy az Európai Néppárt (EPP) jó kapcsolatokat ápol Izraellel, fellép az emberi jogok, az emberi méltóság mellett és az antiszemita jelenségekkel szemben, a lényeg is szóba került.
Heisler András tájékoztatta a politikust a Mazsihisz és a magyar kormány kapcsolatáról és a zsidó közösséget érintő kérdésekről. A közlemény szerint azt mondta, hogy más egyházakhoz hasonlóan a Mazsihisz is széles körben részesül állami támogatásban, a magyar kormány - a zsidó vallásból fakadó - speciális előírásokat tiszteletben tartja, biztonsági kérdésekben együttműködik a szervezettel. A magyar kormány és Izrael közötti jó kapcsolat fontos a magyarországi zsidóságnak.
A zsidó közösség fizikai értelemben nem érzi magát fenyegetve
- írták.
Habár kitértek arra is, hogy a tárgyaláson Heisler András „nem hallgatta el azokat az emlékezetpolitikai kérdéseket, hatalomgyakorlási technikákat és a közbeszéd radikalizálódásának jeleit sem, amelyek a zsidó közösség számára konfliktusokat okoznak”, de azt is „hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány tiszteli a zsidóság vallási és kulturális hagyományait, a fennálló viták nem az antiszemitizmusra vezethetők vissza”.
A Mazsihisz elnöke arra kérte az EPP-t, hogy „a Fidesz megítélésében a fentieket figyelembe véve mérlegeljen”
- áll a közleményben.
Ezt a közleményt annyira sikerült eldugni, hogy mi is alig vettük észre, pedig finoman fogalmazva is gyökeres fordulatot jelent az eddigi retorikában. A nyugat-európai antiszemitizmus példátlan, lassan a harmincas évekre emlékeztető erősödése (és ez most nem a szokásos hangulatfokozó elem egy SZDSZ-es közleményben, hanem a valóság), a baloldali, a liberális és a zöld pártok egyre komolyabb Izrael-ellenessége és szövetsége az iszlámmal felértékeli azokat az országokat, ahol ez fel sem merül kormányzati szinten.
Különösen akkor, amikor ezeknek a pártoknak a magyarországi leágazásai éppen egy nyilas jellegű párttal kötnek gyakorlatilag már-már pártegyesülés jellegű szövetséget.
Az 1990 utáni szélsőliberális agymosás mindenkire hatással volt; a baloldali kormányok idején titkosszolgálati eszközökkel felturbózott náci mozgalmak, az SZDSZ állandó hisztériázása után a magyarországi zsidóság most érti meg, mibe is rángatták bele. Az SZDSZ húsz évig használta pajzsként a magyarországi zsidóságot egy olyan magyarellenes, országellenes politikához, amely mostanra utódpártjaiban már a normalitás elleni totális háborúvá formálódott.
A Mazsihisz most egy nagyon komoly gesztust tett: világosan megmondta Webernek, hogy az antiszemitizmus vádja szerinte sem igaz. Ez remélhetőleg egy „gyönyörű barátság” kezdete, amelyet a nácizmus, a kommunizmus és a jelenlegi liberalizmus iránti őszinte és mély utálat alapoz meg. Az ultraliberális utópiában ugyanis a zsidóknak ugyanúgy nincs helye, mint a keresztényeknek és a magyaroknak.
Fotó: Horváth Péter Gyula
