Visszasírja az ellenzéki média Kóka Jánosék méregdrága osztrák mentőhelikoptereit, pedig az újak jobbak és olcsóbbak

Nem kis port kavart 2005-ben, amikor a Gyurcsány-kormány gazdasági- és közlekedési minisztere, az akkori kormányfő első számú SZDSZ-es partnere, a még csupán 33 éves Kóka János a Playboyban hencegett el drága hobbijával és új magánhelikopterével. Nem sokkal később a kabinet "helikopterügyi miniszterévé" lépett elő az akkori ellenzék szerint, hiszen a 2006-os választás előtt sebtében jórészt ő hozta tető alá azt a megállapodást, amellyel a kormány jóváhagyásával öt darab EC135-ös típusú Airbus mentőhelikopter lízingelésére kötött szerződést egy furcsa közbeszerzés során az osztrák Helikopter Air Transport GmbH-val. Akkor a Magyar Nemzet és a Hír TV is bőven foglalkozott a témával, a beszerzés során a szakmai oldalt ugyanis Túri Péter képviselte, akit rögtön ki is neveztek a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. élére. Túriról már akkor megírták, hogy Kóka János évfolyamtársa és jó barátja volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd egy fotó is előkerült Kóka esküvőjéről, ahol Túri közeli barátként mutatkozott. Ráadásul a Magyar Nemzet írta meg, hogy Kóka János korábbi cége, a Meditcom Kft. értékesíthette a rossz emlékű vizitdíj-automaták szoftverét, s amely cég körül a Heti Válasz szerint Túri is feltűnt.

Totálisan egyoldalú lízingszerződés

A szerződéssel azonban nem a háttérben megbúvó baráti kapcsolat volt a fő gond, hanem az, hogy egészen arcátlan bérleti díjat kellett megfizetnie a magyar államnak utána, ráadásul a szerződésben a magyar államnak nagyjából olyan pozíció jutott, mint 1920-ban, Trianonban a győztes Antant-hatalmakkal szemben. Csak néhány tény a PestiSrácok.hu birtokába jutott eredeti szerződésből:

• A határozott időre, tíz évre kötött szerződés csak rendkívüli felmondással mondható fel. Ha az osztrák rúgják fel a szerződést, a magyar felet mindössze három havi bérleti díjnak megfelelő kártérítés illeti meg, miközben főhet a feje, hogy miként oldják meg az életmentést az országban. Ám ha egy későbbi magyar kormány fel kívánta volna mondani a megállapodást, a tíz éves szerződésből hátralévő teljes szolgáltatási díj felét (!) kellett volna kártérítésként megfizetnie.
• A szerződés számos ponton lehetőséget adott az osztrákoknak a bérleti díj és a repülési óradíjak folyamatos emelésére, így 2015-re az éves költségek megduplázódtak. Eddig összesen 15 milliárd forintot fizetett ki az állam az időközben hét darabosra duzzadt flottáért (időszerű volt lecserélni a két megmaradt francia helikoptert is), miközben szakmai forrásaink szerint hasonló állapotú használt mentőhelikoptereket 2006-ban hatmilliárd forintért vehetett volna az állam. (A lízingelt helikoptereket természetesen vissza kell adni az osztrákoknak; ha már akkor a vásárlás mellett döntenek, a maradványérték is csökkentette volna a mostani költségeket.) Ez az eltérés még annak tükrében is nagyon jelentős, ha tudjuk, hogy a 15 milliárd forint az üzemeltetés költségét is fedezte (igaz, csak részben; a szükséges hangárok megépítése például kifelejtődött Kókáék bizniszéből, azt megint csak a magyar adófizetőknek kellett finanszírozniuk).

Erősebb, fiatalabb és sokkal felszereltebb gépek érkeznek

Tavaly, az osztrákokkal kötött szerződés kötelező időtartamának lejárta után határozatot hozott a kormány a légimentő-képesség fejlesztéséről, ebben 13,2 milliárd forintot különítettek el kilenc darab, a mostaninál fejlettebb, használt mentőhelikopter beszerzésére; a feladattal a belügyminisztert és a rendőrséget bízták meg (a magyar állam lép tehát az osztrák üzemeltető magáncég helyébe).

A mentőorvosi személyzet foglalkoztatását, képzését továbbra is az Országos Mentőszolgálat alatt működő Légimentő Kft. látja el, amelynek az új gépek megvásárlásával kapcsolatban véleményezési lehetőséget biztosítottak. A kormánydöntés értelmében megvásárolt, ezekben a hetekben Magyarországra szállított kilenc "medikopter" az osztrákoktól bérelt Airbus E135-ös típus fejlettebb változata; nagyobb súlyt, több eszközt képes elszállítani, alkalmas a csörlős, köteles mentésre is, nagyobb a hatótávolsága, és ami a legfontosabb: a mai gépekkel, amik csak nappal, jó látási viszonyok között képesek menteni, ezek már a különleges fedélzeti navigációnak köszönhetően éjszaka és ködös időben is repülni tudnak.

Az első darabok áprilistól fokozatosan felváltják majd a lízingelt gépeket. Fontos tény még, hogy a most megvett típust használja a német és az osztrák légimentés is. Az átlagosan tíz éves gépek Norvégiában, Európa egyik leggazdagabb országában szolgáltak, ahol nem sajnálták rájuk a karbantartási költségeket. Az Airbus a szerződéskötés előtt tanúsítványt állított ki róluk, amiből kiderül, hogy további tíz évig különösebb felújítás nélkül használhatóak. Az is érdekes adalék, hogy a vételáruk az interneten megtalálható külföldi ajánlatokénál kedvezőbb, amelynek az az oka, hogy a HM EI Zrt., azaz a honvédelmi tárca beszerzési cége bonyolította az ügyletet, amelynek a hadászati beszerzések révén kiváló a kapcsolata a norvég légierővel.

Milyen meglepő: Túri Péter nem boldog...

Mindezek után a legkevésbé sem meglepő, hogy Túri Péter tegnapelőtt a Népszavában fanyalgott a mentőhelikopterek megvásárlása miatt. Azt állította, hogy az új gépek túl nehezek és a nyári kánikulában nem tudnak majd repülni, illetve Magyarországon nincs is szükség ennyi éjjel is bevethető mentőhelikopterre, csörlős, köteles mentésre meg pláne nem. A vészmadár Túri a baloldali lapban azt is előrevetítette, hogy a magyar szakemberek nem tudják majd kellő minőségű módon szervizelni ezeket a gépeket, miközben az osztrák szolgáltató saját ausztriai bázisán eddig kitűnően ellátta a karbantartást.

Itt kell megjegyezni azt a tényt, hogy Magyarországon komoly repülőgép- és helikopterjavító háttér áll rendelkezésre ma is; a külföldi magán-légitársaságok pilótái és a hobbirepülők nemcsak fogorvoshoz járnak hazánkba, hanem rendszeresen itt szervizelteik légi járműveiket is. Az osztrák lízinghelikopterekkel tragikus baleset is történt 2008-ban, amikor az egyik EC135-ös hajtóműhiba miatt lezuhant Kiskunlacházánál; a pilóta, Hatala János és a mentőápoló meghalt. A sajtóban akkor napvilágot látott az a vád is, hogy a hibát a helikopterek gondatlan kiszolgálása, a fűtetlen hangárok okozták.

A vezető képet Kóka Jánosról és helikopteréről a Playboy közölte 2005-ben.