Egyelőre fellélegezhetnek Demszkyék: felfüggesztették a nyomozást a Siemens-ügyben
Demszky szerint hazugság a nokiás doboz. (fotó: estiujsag.hu)
Egy évre felfüggesztette a Siemens-ügyben vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt folyó nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló korrupciós bűncselekmény-sorozatnak. Az OLAF-jelentés szerint összesen 167 milliárd forintot lophatott el a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábban a Siemens-ügyet az OLAF-jelentés alapján, Tényi István, egy másik magánszemély és a Miniszterelnökség feljelentése után, 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A most birtokunkba került rendőrségi határozat szerintMagyarországon már minden nyomozási cselekményt elvégeztek, ám olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik - az alapügytől néhány hónapja elkülönített - nyomozást, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Ennek folyományaként 2018. március 27-én európai nyomozási határozat született, amelyben a rendőrség Németországban vezetett bankszámlák forgalmi adatait, ottani nyomozati iratokat, szerződéseket és elektronikus adatokat kért a helyi szervektől. Mivel a jogsegély megérkezése hosszabb ideig is eltarthat, ezért a Siemens-ügyben felmerült minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárást egy évre, 2020. április 11-ig felfüggesztették.
Több, mint 300 millióval ösztönözhették a döntéshozókat
A Siemens, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
Százmilliárdos lopás
Ez a szál a jelenleg ismeretlen tettes ellen zajló alapügyben is felbukkan, hiszen a 2017 elején megindított nyomozásban a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálják. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.
Az Alstom-ügyben már vádat emeltek
A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korrupciós ügy vádlottjai között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonás alól. Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Vezető kép: MTI
