Saskabaré, egybites diktatúrázás és agresszív felkérdezés – Ilyen volt a DK termékbemutatója (PS-videó)
Mindent felvonultattak a DK kampányfórumán, amit ez a párt tud – volt gyűlölködés, gúnyolódás, álhírterjesztés, öntelt lenézés, fenyegetőzés, diktátorozás, oktatásegészségügyezés és befeszült agresszió. Még a csupán érdeklődőként jött Szalóki Ágit is bunkó modorban felkérdezték, hogy mennyi pénzt kap, csupán azért, mert olyat kísérelt meg, ami a Gyurcsány-szektában nem dívik: kérdezni akart. Mindemellett az egész MLM-es termékbemutatót végigkísérte a nyugdíjas közönség féktelen nyomasztása, hogy már akkor se merjenek kilépni ebből az apokalipszis-látomásból, és meg se próbálják máshol keresni a válaszokat, ha közben teljesen el is ment a kedvük az egésztől.
A főtiszteletes, Gyurcsány Ferenc nem jött el - valószínűleg azért, hogy ne lopja el a show-t a neje elől, így csak a kivetítőn volt jelen, rögtön a kezdet kezdetén. A volt kormányfő annyira jó arc, hogy egy hosszú videóban emlékezteti a közvéleményt az elkúrt kormányzására – hátha van, aki már elfelejtett ezt-azt 2006 óta. Gyurcsány szokás szerint több karaktert vonultatott fel: itt volt az emlékiratait rendszerező Feri, a fordulatos esti mesét mondó Feri és Coelho Feri is. Ez az ember távollétében is lenyűgözően impresszív; összetehetnék a két kezüket a párbeszédes meg momentumos ifjúkomcsik, ha akár egy ilyen akadna köztük. Csak egyetérteni tudunk Gréczy Zsolttal, akinek a kebléből imígyen szakadtak fel az érzelmek a videó után:
Nagyon bírom a pasit!
A dramaturgia ugyanakkor nem volt teljesen átgondolt, hiszen nemhogy a két meglehetősen szürke vendég, László Imre XI. kerületi polgármesterjelölt és Balázs Péter egykori külügyminiszter nem tudta megugrani a volt kormányfő által magasra tett lécet, de a DK EP-listájának első három helyezettje sem. Rónai Sándor a párt öntudatos fiatal karaktere, akit arra használnak, hogy a fél lábbal már Londonban mosogató unoka szerepében rémisztgesse a hűséges DK-s nyugdíjasokat. A képviselőjelölt egyébként nem összekeverendő a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt felső vezetésébe tartozott Rónai Sándorral.
Gyurcsány dublőre
Az elképesztő közimádatnak örvendő pártelnökhöz Molnár Csaba tudott leginkább felnőni, egyúttal megadva a kellő tiszteletet is, hiszen a DK alelnöke egy igazi Gyurcsány-epigon, aki pontosan ugyanúgy hangsúlyoz és mutogat beszéd közben, mint az idolja, miközben kifejti, hogy a nemzeti szuverenitás mellékhatása a halál. Persze a gyurcsányi gördülékeny természetesség nincs meg benne, és kellőképpen túljátssza a szerepét ahhoz, hogy elkezdjen komikusba fordulni az alakítás. A komédia egyébként sem áll messze Molnár Csabától, aki bebizonyította, hogy Magyarország egy olyan hely, ahol sosem maradunk saskabaré nélkül, hiszen az már nem egy műsor, hanem egy műfaj neve.
Picit kínos volt, amikor az ex-munkásőr-benyomást keltő közönségnek csúfolódott az '50-es éveken, párhuzamot vonva az akkori és a mostani tájékoztatás között. Ekkor valamiért nem jött az az egyetértő sóhaj, ami a többi poénnál. Még szektán belül se lehet egyszerű elmagyarázni a kommunista tábornak, hogy 1990 előtt is az Európai Unió elődje volt a jófej, nem a Béketábor. Könnyen lehet, hogy ezért vannak legfeljebb két-háromszázan a DK kampányrendezvényén, és alig hat százaléknyian dobnak be a DK-ra ikszelt szavazólapot.
Az anyakirálynő
Dobrev Klára Niedermüller Péter helyét megörökölve lett a DK listavezetője – a rossz nyelvek szerint szüksége van a mentelmi jogra, ám azt sem zárjuk ki, hogy Niedermüllernek egyszerűen csak nincs ennyire menő, pártkompatibilis monogramja. A DK nagyasszonya nem is listavezetői, hanem anyakirálynői tapsot kapott, miközben valami kosztümös kalandfilm zenéjére felvonult a pulpitusra. Kigúnyolta Orbán Viktort, amiért szerinte csak migránsozik és sorosozik, aztán stadionozott, oktatásegészségügyezett és diktátorozott, na meg felvázolta a minden munkaszüneti napon emberfürtökkel megtömött plázák országának apokaliptikus nyomorát. A kivándorlással kapcsolatban pozitívum, hogy a baloldal már nem vizionál milliókat: beletörődtek a 600 ezres számba, amely európai összehasonlításban teljesen átlagos aránynak mondható. Elhangzott persze, hogy minden hatodik magyar állampolgár külföldön születik – valamire mégiscsak jók a DK-nak a határon túli magyar állampolgárok.
Dobrev Klára zavarba ejtően dicsérte Szent István politikusi nagyságát, és itt csak egyetérthetünk vele. Magyarország önállóságának megvédése a birodalmi beolvasztási kísérletektől akár háború árán is, keresztény hittérítés, a rendszeres vallásgyakorlás elvárása – csupa jó gondolat, habár nem éppen egy DK-s rendezvényen számítottunk István életművének őszinte méltatására. Összességében viszont a május 9-i Európa Nap az arculatlopásról szólt: Ujhelyi hazafi akart lenni, Gyurcsány Ferenc pártja multikat akart adóztatni, és Orbán Viktort a néhány emberből álló elit tagjának minősítették a globális elit hazai megbízottjai. A mostani Európai Unióról talán semmi nem mond el többet, mint hogy mekkora elánnal imádják és harcolnak érte a régi kommunista klánok és híveik.
Komcsi reflex: csak pénzért lehet véleménye az embernek
Nagy meglepetésünkre Szalóki Ágit vettük észre a rendezvény végén, aki feltette a kezét, hogy kérdezne, ha már fórumként hirdették a rendezvényt, de „nem vették észre”.
A himnusz után mikrofon híján, hangosan mondtam, hogy szeretnék itt és most kérdezni valamit. Hirtelen egy férfi termett mellettem, alig tíz centire állt meg tőlem, és mondta, hogy őt kérdezzem. Kérdeztem, hogy kicsoda ő. Erre kérdezte, hogy én ki vagyok. Bemutatkoztunk, majd megkérdeztem, hogy miért nem lehetett nyilvánosan kérdést feltenni egy fórumon. Azt a választ kaptam, hogy nem viselkedtem normálisan
– nyilatkozta a PestiSrácoknak az énekesnő, akit jóhiszemű közéleti megszólalásai és kérdései után már kétszer is virtuális lincselésben részesítették az ellenzéki szektások a Facebook-oldalán. Végül Rónai Sándortól kérdezhette meg, hogy ha a DK-nak sikerülne hazacsábítania Nyugat-Európából a magyar munkavállalókat, akkor ki lép ott a helyükbe orvosként, ápolóként, idősgondozóként. A DK-s ifjú titán erre csak annyit tudott válaszolni, hogy majd a nyugat-európaiak. Azt nem fejtette ki, hogy akkor most miért van szükség ott a kelet-európai munkavállalókra, inkább elővette a legjellemzőbb ellenzéki arroganciát, amit Szalóki Ági így mesélt el nekünk:
Nem volt jó érzés, ahogy belém fojtották a szót, meg ahogy Rónai Sándor azt kérdezte tőlem, hogy mindezért pénzt kapok-e. De merek kérdezni, és tisztelek minden olyan politikust és szakembert, aki hasonló helyzetben mer is és tud is kimerítő választ adni. Egy fórumon akár nyilvánosan is.
