Pesti Srácok

Tarlós hatalmas fölénnyel vezet, Karácsonynak esélye is alig van - olvasható ki az Index felméréséből

Tarlós hatalmas fölénnyel vezet, Karácsonynak esélye is alig van - olvasható ki az Index felméréséből

Kétféle közvélemény-kutatás van: önbizalom-növelő, meg igazi. Az előválasztási fiaskó után az Index költségén a Závecz Research megkérdezte a budapestieket, hogy valamiféle képet kaphassanak a csata utáni helyzetről. Biztos kérdeztek olyasmit is, aminek van értelme a lényeg szempontjából, de azt - nyilván az eredményt látva - nem kötötték az olvasók orrára. Még a végén következtetéseket vonnának le belőle! Ellenben a legacélosabb kérdés és eredmény, amit még le mertek hozni, ez volt: van-e esélye Karácsonynak legyőzni Tarlós Istvánt. 47 százalék szerint van esélye, aztán, hogy győz-e, ki tudja? Beszédes, hogy fordítva ezt már nem tették fel, vagy nem hozták le. Ilyen egy sufnituningolt, manipulált felmérés!

A dolog ott kezdődik, hogy ha van egy esélyes jelölted, nem küldöd be egy előválasztás darálójába. Szépek a nyugati, meg az egyéb példák, de Amerikában az előválasztás hagyománya teljesen más okokra vezethető vissza, mint a fene nagy demokráciaigényre. Mindenütt másutt pedig a hagyományos pártok és a pártok fősodratú elitjének meggyengülése kényszerítette ki az előválasztások bevezetését (például a párttagságon belül). Különböző pártok egymás között nem szoktak előválasztást rendezni az igazi előtt, mert a vesztes pártok pozícióit úgy gyengíti meg, hogy senkinek sincs fogalma a valódi szavazói szándékokról és kampánypozíciókról. Karácsony és a stábja azért találta ki az előválasztást, hogy az országgyűlési választások után romokban heverő ellenzéki pártoknak ne legyen idejük valami értelmezhető jelöltet előkeríteni, no meg azért, hogy Horváth Csabát még időben kilőhesse. A második forduló már nem a „megbeszéltek” következménye volt, hanem az EP-választások sajnálatos eredményének volt köszönhető, na meg annak, hogy egy Puzsér-Karácsony előválasztási forduló sportértéke még a Horváth-Karácsony felhozó meccsét is alulmúlta volna. És Puzsér veszélyes ellenfél: nincs se főnöke, se tartótisztje, azt mond a kampányában, amit akar.

Az előválasztás részvételi adatai, na meg az, hogy az ellenzéki szavazók 8-9 százalékának több, mint fele még Kálmán Olgát és azt a fura szakállás embert is többre tartotta, mint Karácsonyt, visszarugdalta az ellenzéket abba a kényelmetlen helyzetbe, hogy továbbra sincs Tarlóshoz legalább elvben mérhető jelöltje. Hiszen a zuglói polgármester gyakorlatilag és elméletileg sem ellenfele a regnáló főpolgármesternek, ráadásul továbbra sem lezárt a jelöltállítás kérdése, Gyurcsányéknak még bármikor eszébe juthat valami.

Ebből következik, hogy Karácsony Gergely kampánya még jobban elszakadni kénytelen a tények rögvalóságától, és a közvéleménykutatás-értelmezés álomvilágában bolyong továbbra is.

PestiSracok facebook image

- írja az Index. A megkérdezettek többsége (59%) szerint az előválasztás egyébként alkalmas módszer a közös jelölt kiválasztására. Főként a fiatalok és az iskolázott budapestiek vélekedtek így.

Az Index szerint az 59 százalék az közel kétharmad. A piacon még 60 százalék se. Az iskolázott budapestiek, mint fókuszcsoport, nem tudom, kit takarhat - gyanítom, a bölcsészdiplomás belvárosiak túlreprezentáltak közöttük. A fiatalok demokráciatapasztalata pedig csekély: fogalmuk sincs róla, hogy az általuk „szabadnak” gondolt választás során mennyi pénzt költenek el az ő véleményük rejtett befolyásolására.

De a csúcspont a „kutatás” fő kérdése:

Ez a legpuhább kérdés, amit fel lehet tenni ebben a témában. Nyilván kérdeztek olyat is, hogy a válaszoló kire szavazna most vasárnap, de attól az adatsortól megrettentek. Ha el is tekintünk a módszertani varázslatoktól, amellyel el lehet tolni a kutatás megrendelője számára kedves, önbizalom-növelő irányba a válaszok megoszlását, a közzétett eredmény így is katasztrofális Karácsonyra nézve.

A budapestiek 43 százaléka szerint ugyanis nincs semmiféle esélye megverni Tarlós Istvánt. További 47 százalék szerint meg van. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint egyszerűen csak nem esélytelen. Gondolom, azt is megkérdezték valamilyen módon, hogy mennyi esélye van Tarlós Istvánnak Karácsony Gergely ellen? Tisztelet a kérdezőknek és a válaszolóknak is, ha ezt a kérdést kibírták röhögés nélkül. De már a kérdés is röhejes, hiszen ha elmondjuk magunkban, akkor felnevetünk. Biztos másképp kérdeztek, de valószínűleg valami nagyon erős szám jöhetett ki arra, hogy miképpen vélekednek a válaszolók Tarlós István győzelmi esélyeit illetően, mert azt sem kötötték az orrunkra.

De ha már kifizették ezt a közvélemény-kutatást, nyilván kellett rittyenteni belőle valamit. Nem vitték túlzásba, de talán jobb lett volna hagyni az egészet - vagy beismerni, hogy a zuglói félisten nem áll valami jól -, mint egy ilyen „értelmezéssel” kedveskedni a jobboldali olvasóknak és publicistáknak.

Tarlós István nyerni fog, sőt, a Fidesz esélyei is folyamatosan nőnek a fővárosban. Nem utolsó sorban az ellenzéki előválasztás „sikere” következtében.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.