Orbán-fóbiásoknak írt Orbánról az Orbán-fóbiás Paul Lendvai
Az átváltozó címmel írt Orbán Viktorról az Orbán-fóbiás Paul Lendvai; a szélsőliberális megmondóember ezúttal sem közölt semmilyen új gondolatot, így célja valószínűleg csak az Orbán-fóbiások mentális állapotának biztos fenntartása lehetett. Lendvai az Orbán-fóbiások mondókáit gyűjtötte egy csokorba, és megfejtette, hogy a magyar miniszterelnök is autokrata lett mostanára, mert találkozott, sőt, beszélt is már olyan vezetőkkel, mint Putyin vagy Erdogan.
Paul Lendvai írásának eredetije a Foreign Affairs-ben, a HVG.hu szerint a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapjában jelenik meg – lelkendezett a portál. A „rendkívül nívós”, impresszum nélküli szélsőliberális faliújság öt, a lap saját értékítélete szerint autokrata politikai vezetőt – Hszi Csin-ping kínai, Recep Tayyip Erdoğan török, Vlagyimir Putyin orosz, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököket és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – mutatja be őszi számában. Lendvai a cikkét a rendszerváltás ikonikus pillanatával, Nagy Imre újratemetésével kezdi, úgy írva le az akkori Orbánt, aki előtt fényes jövő áll, demokratikus felfogásban. Azóta eltelt harminc év, és megdöbbentő fordulatnak lehettünk tanúi. Orbán a magyar demokrácia legígéretesebb védelmezőjéből a halálának fő szerzője lett – írta Paul Lendvai, aki azt állítja, hogy az utóbbi években a magyar miniszterelnök szisztematikusan lebontotta az ország demokratikus intézményeit, aláásta a jogállamiságot, felszámolta a fékeket és ellensúlyokat, gúzsba kötötte a független médiát és kleptokratikus rendszert épített ki. Az összetett mondatok ellenségeinek: diktatúra, fékek és ellensúlyok, kuss a sajtónak, ja, és persze, ezek lopnak – az ellenzéki folklór alapelemei nem túl kreatív felhasználóknak.
Lendvai szerint Orbán rendszere nem az elnyomáson alapszik, hanem a hatalmi pozíciók osztogatásán, ezzel pedig egy olyan kör veszi körül a kormányfőt, akik a lekötelezettjei; ezt nevezi a miniszterelnök illiberális demokráciának. Elképesztő valóban, ahogy a magyar kormányfő a bizalmi posztokra a bizalmasait nevezi ki, még ilyet. Ugye tetszenek emlékezni, amikor még demokrácia volt Magyarországon, és Gyurcsány Ferenc előszeretettel kért fel minisztereknek fideszes politikusokat? És a tomboló sajtószabadságra, amikor ugyanezek a fideszes politikusok mindegyik felvetésüket hosszasan, részletesen fejthették ki reggelente a Nap TV-ben a Verebes Pista türelmes, értő és megértő asszisztálása mellett? Paul Lendvai hosszas elemzése ugyanakkor nem volt értelmetlen, amennyiben karakterszám alapján fizetik.
Ahogy azt már hasonló esetekben megszokhattuk, a baloldali megmondóember, a liberálisok ikonja, Paul Lendvai – az ötvenes években még Lendvai Pálként – a kommunista erőszakszervezetekben érzékenyült demokrácia-szakértővé, miután a hírhedt ÁVH-hoz kerülve futott be gyors karriert. Lendvai pályafutásának kezdete nagyon sötét: már fiatalon a legszélsőségesebb, sztálinista, Tito-ellenes cikkek szerzője volt, sőt, a Szabad Nép programajánlója szerint még előadást is tartott a jugoszláv főellenségről. Amikor bevonult, úgymond Tito-szakértőként Szombathelyre került, ahol részt vett a fiatal zöld ávósok átnevelésében. Olyan jól tanította őket, hogy később Horváth József, a III/III utolsó vezetője is megdicsérte önéletrajzi művében, aztán az ÁVH Politikai Osztályára került; egy állambiztonsági irat szerint Péter Gábor politikai munkatársa volt 1952-ig, erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Forrás: HVG.hu/PS; Fotó: Die Presse
