Pesti Srácok

„Hülyeséget beszélnek...” – Boross Péter volt miniszterelnök az Antall-kormányról, az SZDSZ-ről és a ballib média uralmáról (videóval!)

Titkosszolgálati és belügyminiszterként, majd miniszterelnökként (1993–1994) aktívan részt vett a rendszerváltoztató kormány munkájában. Dühös, ha jobboldali politikusok kritizálják igaztalanul az Antall-kormányt. Dühös, amikor azt állítják néhányan, hogy Antall küldött ember volt, amikor azt mondják, hogy a privatizáció során kiengedte a kezéből az országot, átadta az MSZP- és az SZDSZ-nómenklatúra elitjének, hogy azok szétdarabolják, felosszák egymás között. Stefka István interjúja Boross Péterrel!

Az Antall-kormánnyal kapcsolatban gyakran merül az is fel vádként, hogy miért nem volt elszámoltatás, miért nem történt igazságtétel azokért a bűnökért, amit a kommunisták a Rákosi- és a Kádár-korszakban elkövettek. Ugyanis 1956 megtorlása háborús bűnként értékelendő, ami soha nem évül el. Ennek ellenére a gyilkosok szabadon járkálhattak, sőt, politizálhattak. Miért lehetett ezt megcsinálni? Szó esik az Alkotmánybíróság elnökének, Sólyom Lászlónak elévülhetetlen felelősségéről, a szabaddemokrata köztársasági elnök, Göncz Árpád pártosságáról, a demokráciára gyakorolt kártékonyságáról, a balliberális sajtó romboló hatásáról, a médiaháborúról és még számos más kérdésről. Például arról, hogy miért csak a keresztény, konzervatív jobboldal az egyetlen elhivatott és alkalmas erő Magyarország kormányzására.

Antall József többször is úgy fogalmazott, hogy „kamikaze kormány vagyunk”. Tudta, hogy a kommunista-liberális titkosszolgálatok az új parlamentáris demokráciában is aknamunkát folytatnak Magyarország ellen. Tette, amit tehetett az első szabadon választott miniszterelnök.

A 91. életévében élő Boross Péterrel, a volt miniszterelnökkel, Antall József egykori bizalmasával egy különlegesen őszinte interjút láthatnak, egy különleges korszakról, amelyhez szervesen hozzátartozik a szovjet csapatok kivonulása, a parlamentáris demokrácia megteremtése, a szólás- és sajtószabadság biztosítása, annak ellenére, hogy a balliberális média kezében volt 98 százalékban a megszólási lehetőség, ami miatt egy nap építkezés sem telhetett nyugodtan, állandó harc és védekezés nélkül.

PestiSracok facebook image

Aki szeretne hülyeségeket és hazugságokat terjeszteni a korszakról és az Antall-kormányról, annak tanácsolnám, nézze meg Boross Péterrel készült interjúnkat, mielőtt nekiáll! És azok is nézzék meg, akik úgy gondolják, az Antall-kormány tökéletes állapotban vette át az országot, csak nem értettek a vezetéséhez. Boross Péter elmeséli azt, amit a '90-es évek SZDSZ-vezérelte médiája elhallgatott – eltitkolt államadósság, titkos privatizációs szerződések, az orosz piac fizetésképtelensége, tőkehiány és elmaradott iparszerkezet –, és hogy a Németh-kormány által behívott IMF szküllái és kharübdiszei között próbálták meg helyes irányba terelni az országot, '93-ra pedig már sikerült is emelkedő pályára állítani azt.

Készítette: László Petra/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.