Dobra verte a jobbikos polgármester a tapolcaiak patakparti sétányát
Balaton-felvidéki, belvárosi, 726 négyzetméteres, patakparti terület, fúrt kúttal, 50 négyzetméter térkő-burkolattal és két térfigyelő kamerával – mindez 4 és fél millió forintért. És ez nem a Hírcsárda... Ennyiért kelt el a jobbikos polgármester vezette városban, Tapolcán a száz százalékban önkormányzati tulajdonú patakparti sétány, még 2018-ban. Az adásvétel miatt azonban csak most tört ki a botrány, mivel állítólag véletlenül derült ki, hogy a terület már nem a városé, hanem egy magánvállalkozóé. Ez pedig már csak azért is abszurd, mert a telket nem is lett volna szabad értékesíteni a 2013-ban, belváros-rehabilitációra nyert uniós támogatásban vállalt fenntartási kötelezettség miatt. Az előző polgármester azt mondja, komoly jogsértések történtek: megkerülték, sőt, utólag sem tájékoztatták a testületet az eladásról; aggályos a vételár; az értékbecslést üres telekre kérték; ráadásul a szerződést nem az önkormányzat jogásza, hanem a vevő ügyvédje szerkesztette. Császár László ezért hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a rendőrségen. Dobó Zoltán jelenlegi polgármester politikai hisztériáról beszél és adminisztrációs hibára hivatkozik, amivel az előző vezetést okolja. A vállalkozó azt mondja, hajlandó visszaadni a területet, de a hogyanról még az ügyvédjével egyeztet.
Tapolca belvárosában, a Malom-tó partján és onnan lefelé, az alsó tóig vezető Tapolca-patak partján rendezték meg a minap immár kilencedik alkalommal a Pisztráng Fesztivált. Az egyik színpad éppen a szóban forgó Martinovics utcában, a patakparti sétányon állt. Állítólag a rendezvény utáni költségszámítás során tűnt fel, hogy a használt terület egyik része, a Martinovics utca nem szerepel az önkormányzat területhasználatidíj-számításában. Mint kiderült. azért, mert a terület 2018 decembere óta már nem is az önkormányzat tulajdona.
Segítségül azoknak, akik esetleg még nem jártak Tapolcán: az országban talán egyedülálló módon, Tapolca belvárosában két tó is van, egy nagy tó, mögötte a működő malomkerékkel – ez a Malom-tó –, és egy kisebb, úgynevezett alsó tó, a kettőt pedig összeköti a Tapolca-patak és annak sétánya, amely a felső tótól egészen a Köztársaság térig vezet. A patak felett régi, romantikus fahidak emelkednek. A sétány mentén szobrok és egy játszótér is áll – mindez igazi, természetes közösségi tér, ahol rendezvények alkalmával több százan – ha nem több ezren – gyűlnek össze, és ahol tapolcai családok, idelátogató turisták sokasága tölti szabadidejét.
Közösségi térnek kéne lennie
Az önkormányzat által eladott patakparti terület gyakorlatilag a sétány egy darabja, két hidat is érintve, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy a járókelők, sétálók végigmehetnek-e a megszokott úton a tótól a térig. Császár László azt mondta: a polgármestersége idején a terület fejlesztését tervezték, mert meggyőződése, hogy az egész tópartnak és patakpartnak közösségi térnek kell lennie és közösségi célokat kell szolgálnia. Nem véletlenül került a terület a belváros-rehabilitációra benyújtott KEOP-pályázatban érintett területek közé. Éppen ezért nem is akarta elhinni, hogy a sétánynak egy részét a városvezetés egyszerűen eladta...
Bementem a jegyzőhöz, hogy kikérjem az ezzel kapcsolatos iratanyagot, de azt mondta, nem tudja odaadni, mert a polgármesternél van. Így később kellett visszamennem, hogy átnézhessem. Egészen megdöbbentő részletek tárultak elém, pedig jelenleg is a testület tagja vagyok
– idézte fel a volt polgármester. Elmondása szerint az iratanyagokból egyértelműen kiderül, hogy 2017 októberében jelezte egy helyi vállalkozó a területre a vételi szándékát, de akkor Dobó még elutasította azt. 2018 nyarán tett a vállalkozó újabb kísérletet, amire már pozitív választ kapott, és a polgármester feladatba adta a terület értékesítésének előkészítését: decemberben megkötötték az adásvételi szerződést az összesen 726 négyzetméteres területre 4 millió 510 ezer forint vételáron.
Fúrt kút, két híd, térkő és kamera, 4,5 millióért
Császár László hangsúlyozta, hogy az értékbecslést, ami alapján megállapították a vételárat, üres telekre kérték, miközben ezen a területen van egy nagyon komoly fúrt kút, amely néhány éve még működött. Egy nagyon nagy hozamú kútról van szó: régen erről töltötték fel a felső tavat, ha abban nem volt víz. De a telken található a patakparti sétány két hídpillére, körülbelül 50 négyzetméter térkő és két darab térfigyelő kamera is. Ezek közül csak a fúrt kút értékét több tízmillió forintra teszi a korábbi városvezető.
Az ingatlan.com portálon Tapolcán is, illetve környező Balaton-felvidéki településeken is találtunk hasonló méretű, 600-700 négyzetméteres eladó telkeket. Bár egyik sem belvárosi, nem vízparti, mindegyik hirdetésben 9-10 millió forint közötti ár szerepel. A kútfúrás engedélyeztetéssel egy elég költséges szolgáltatás: eltérő árak mellett is több millió forint, ha minden költséget összeadunk.
Hozzátette, hogy hiába szól úgy az önkormányzati rendelet, hogy 20 millió forint alatti szerződéseket nem kell a testület elé vinni, mert a vagyongazdálkodásról szóló jogszabály szerint viszont minden évben a testület dönt az eladásra szánt ingatlanokról. Továbbá minden értékesítésről, azt követően kötelező beszámolnia a polgármesternek a testület felé. Jelen esetben mindez elmaradt.
Hab a tortán, hogy az adásvételi szerződést még csak nem is az önkormányzat jogásza készítette el, hanem a vevő ügyvédje
– mutatott rá Császár. Emlékeztetett, hogy még 2010-ben, a belváros-rehabilitációra elnyert pályázati támogatás aláírásakor ő vállalt kötelezettséget arra, hogy a fejlesztésben érintett területeket – köztük a mostani városvezetés által eladott telket is – 2021 márciusáig fenntartja, azt el nem idegeníti. Szerinte az adásvételre való előkészítés során ezt mindenképpen látni kellett volna – ezért visszafelé mutogatni üres magyarázkodás.
Dobó szerint semmilyen ingatlanmutyi nem történt
Megkerestük Dobó Zoltánt, Tapolca jelenlegi polgármesterét, aki azt mondta, "színtiszta hazugság" az, amivel vádolják, és a kampányra időzített hisztériakeltés zajlik. Elismerte, hogy adminisztrációs hiba miatt eladták azt az ingatlant, amit nem lett volna szabad. Emlékeztetett, hogy azt az adminisztrációs hibát viszont nem az ő hivatala vétette, ugyanis a szóban forgó patakparti sétányrész még 2014-ben került a forgalomképes vagyonelemek közé, azaz jelölték meg eladhatónak. Való igaz, hogy a költségvetés egyensúlyba hozására tervezett ingatlaneladásokat a testület hagyja jóvá, de eladni nemcsak azt lehet, amiről már döntés született. Vannak év közbeni költségvetés-módosítások is – mutatott rá. Dobó visszautasítja azokat a történtek kapcsán őt illető vádakat, hogy titokban, ingatlanmutyi során adta volna oda bagóért a sétányt egy "haverjának". Mint mondta, harminc napig volt kifüggesztve az eladási szándékról szóló felhívás hirdetőtáblákon, az interneten, a város honlapján – amit a képviselőknek is látniuk kellett. Továbbá független értékbecslő állapította meg az értéket, aminél még magasabb árat is fizetett az egyetlen ajánlattevő.
A vállalkozó annyira a haverom, hogy még a nevét sem tudom
– fogalmazott Dobó Zoltán. A polgármester megjegyezte, hogy amint észrevették a tévedést, azonnal tárgyalásba kezdtek a vevővel, akivel sikerült is megállapodni az eredeti birtokállapot visszaállításáról. Mivel birtokunkban van a szerződés visszavonás előkészítéséről szóló jegyzőkönyv – és abban az szerepel, hogy a vevő nem zárkózik el az eredeti állapot visszaállításától, "ha a jövőbeni érdekei nem sérülnek", és még egyeztet a jogászával –, megkérdeztük Dobó Zoltánt, hogy mennyit veszíthet az ügyön a város, kell-e esetleg attól tartani, hogy a vállalkozó magasabb árat kérne, vagy kártérítési igényt nyújtana be. Erre Dobó azt mondta, "a szóban forgó vállalkozó nem az az ember, akinek kölcsönért a szomszédba kellene menni..." Végeredményben pedig úgy látja, hogy a hibát most kiköszörülik, de a város ezzel nem nyer, mert a beruházásnak, amit a vállalkozó tervez, igenis van létjogosultsága Tapolcán: bővítené a turisztikai kínálatot és munkahelyeket is teremtene.
"Ennek az ügynek én csak áldozata vagyok"
Így reagált megkeresésünkre a vállalkozó, aki jelenleg az adásvételt követően a parti sétány egy részének tulajdonosa. A férfi elmondta, hogy egy vendéglátó egységet szeretne létesíteni, amelyhez két ingatlant már megvásárolt az önkormányzati terület mellett, ezért tett ajánlatot a sétányrészre is, amelyen keresztül meg lehetne közelíteni a megépíteni kívánt vendéglátóhelyet.
Szó nincs arról, hogy el akarnám zárni a helyi lakosságtól, hiszen a Pisztráng Fesztiválra is ingyenesen biztosítottam. Be sem építhetem csak úgy kedvemre a területet, ugyanis műemléki környezet minősítésű. Azt terveztük, hogy a rajta lévő műtárgyat felújítjuk, a térburkolatot rendbehozzuk. De megmondom őszintén, nekem így most már nem is kell. Nekem erre az egészre nincs szükségem
– fogalmazott. Kérdésünkre azt mondta, neki fogalma sem volt arról, hogy ne lenne eladható a terület, és neki erre nem is hivatkozott a polgármester az első megkereséskor sem. A vételárat nemhogy alacsonynak, hanem még kissé túlzónak is tartja, de, mint mondta, a városért is szeretett volna tenni, ezért kifizette.
Hallottam az ügy kirobbanása után, milyen vádakkal illettek. Nos, erre azt tudom mondani, hogy ennek az egésznek én leginkább áldozata vagyok, és ahogy most kinéz, még veszíteni is fogok rajta
– mondta a vállalkozó. Megerősítette, hogy elvben megegyeztek a polgármesterrel, hogy visszaadja a területet; azt sem gondolja, hogy magasabb árért, mint amennyiért megvette, de a részleteket az ügyvédjére bízná. Azt leszögezte, hogy a tervezett beruházásának a történtek biztosan nem tettek jót.
Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
