Durva beavatkozásnak minősül, ha külföldi pénzekből kampányolt az ellenzék
Nemzetbiztonsági kockázatot rejt a Momentum, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd működése, amennyiben az ellenzéki pártok kampányát külföldi tőkeinjekció segítette. A magyar pártfinanszírozási törvény szerint ugyanis a pártoknak tilos külföldi személyektől vagy szervezetektől bármilyen összeget elfogadni; kizárólag magyar állampolgároktól kaphatnak adományokat, bár úgy tűnik, ez nem igazán zavarja az ellenzéki pártokat. Pedig a jogalkotó szándéka egyértelmű: a hazai politikai pártok, mozgalmak tevékenységét ne befolyásolhassák külföldi személyek, szervezetek, érdekek. Mindezek után jogosan merül fel kérdésként, hogy az önkormányzati választás kampányát vajon kik finanszírozták? A horrorkoalíciónak egyébként nem erőssége a pénzügyi beszámolók készítése, és bár folyamatosan transzparenciát követelnek, ők maguk elképesztő módon képesek ellenállni akkor, ha átláthatósági vizsgálatokról van szó velük kapcsolatban.
A hazánkban érvényben levő hatályos jogszabályok szerint a pártok bevételeiket tekintve igen korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek: nem fogadhatnak el például cégektől, más országoktól támogatást, kampányaikat tagdíjakból és állami támogatásból kellene megoldaniuk. Az viszont jól látható, hogy az egyébként a parlamenti küszöb megugrására is képtelen Momentum EP-, valamint önkormányzati választási kampánya sem volt éppen olcsó mulatság. De akkor miből finanszírozták? Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek ugyanis nem részesülnek állami kampánytámogatásban.
A Momentumnak már a 2018-as országgyűlési választások után sem sikerült elszámolnia normálisan az Állami Számvevőszék felé arról, mennyi pénzből gazdálkodtak és azt pontosan mire is költötték a kampány alatt. Emlékezetes jelenet marad a magyar médiatörténetben, amikor a makropárt elnökségi tagja, Hajnal Miklós az Echo Televízióban néhány papírlapot lobogtatva próbálta bizonygatni Velkovics Vilmos műsorvezetőnek, hogy ők bizony elkészítették a beszámolót, majd a feltett kérdésekre adott válaszok helyett durcásan elviharzott a stúdióból. (Hajnal Miklósnak az esett rosszul, hogy a kampánypénzeikkel kapcsolatban kérdezték, holott ő másról akart beszélni.)
Mint ismert: idén januárban az Állami Számvevőszék közleményben tudatta, hogy a Momentum nem szabályszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan használta fel a magyar állam által biztosított kampánypénzeket. A gazdasági ellenőrző szerv több pontban (nincsenek valós számlák és teljesítés a párt közzétett elszámolása mögött, stb.) is kifogást emelt a párt gazdálkodása miatt, mindezek következtében annak költségvetési támogatásának felfüggesztését kezdeményezte. Ezek után a közpénzzel megfelelőképpen elszámolni nem tudó szervezet kapásból diktatúrát kiáltott Facebook-oldalán, megkérdőjelezve az ÁSZ döntését.
De a Demokratikus Koalíció sem éppen a transzparencia mintapéldája. A Gyurcsány-párt az Állami Számvevőszékkel keveredett konfliktusba amiatt, mert az ÁSZ el merte kérni a párt pénzügyi beszámolóját, ez pedig igencsak rosszul esett nekik. Azt sérelmezték, hogy a hatóság számára érdektelennek bizonyult, hogy leégett a párt irodája. Az ÁSZ ugyanis a vonatkozó törvényi előírások alapján, egységes eljárási szabályok szerint végezte hét párt, köztük a DK 2017-2018. évre vonatkozó ellenőrzését. A jogszabályok szerint minden közpénzből működő szervezetnek, így a pártoknak is biztosítaniuk kell az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumok megőrzését és tárolását; erre az ÁSZ már tavaly november 20-án, a tűzeset után három nappal felhívta a figyelmet, bár lehet, hogy a nagy tűz-traumában ez elkerülte a figyelmüket. Bár ők legalább már rutinos beszámolókészítőknek tűnnek – a porrá égett irathalmaz ellenére – a Momentumhoz és a Párbeszédhez képest. Az említett mikropártok annyira kiverték a biztosítékot az Állami Számvevőszéknél, hogy a hatóság közleményben hívta fel a figyelmüket arra, hogy tüzetesen tanulmányozzák a pártokra vonatkozó törvényeket, nyilatkozataiból ugyanis az látszik, hogy pártpolitikusként nincsenek tisztában azzal, milyen törvényi előírások vonatkoznak a pártok működésére és gazdálkodására, valamint a kampánypénzekkel való elszámolásra.
Látható, hogy a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt képviselői nincsenek tisztában a pártok gazdálkodására és a kampánypénzek elszámolására vonatkozó törvényi előírásokkal. Az ÁSZ javasolja a Momentum és a Párbeszéd képviselőinek, hogy az Állami Számvevőszék rágalmazása, illetve a közvélemény félrevezetése helyett vállalják a felelősséget az ÁSZ által megállapított szabálytalanságokért.
Hasonlóan tehetséges a pénzügyi finanszírozás láthatóvá tételében Márki-Zay Péter mozgalma is: a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál (MMM) tavasszal nem voltak hajlandóak elárulni, mekkora összegű adományt gyűjtöttek és kapnak az Egyesült Államokból. A sajtó kérdéseire sem Márki-Zay Péter elnök-polgármester, sem Üveges Gábor országos MMM-sajtófelelős és Berényi Károly hódmezővásárhelyi MMM-vezető sem válaszolt a transzparencia jegyében. Emlékezetes, a vásárhelyi polgármester Kész Zoltánnal májusban csaknem két hetet azzal a céllal töltött a tengerentúlon, hogy adományokat gyűjtsön az MMM-nek az önkormányzati választásokra. Tették mindezt úgy, hogy a magyar pártfinanszírozási törvény szerint külföldről érkező pénzeket nem fordíthatnak politikai kampánycélra.
Mindezek ismeretében pedig jogosan vetődik fel a kérdés: vajon honnét érkezett a pénz? Kinek az érdekében állhat, hogy a jelenleg regnáló Fidesz-kormányt leváltsa és a baloldali ellenzék kerüljön hatalomra 2022-ben Magyarországon? Vajon milyen érdekcsoport lehet az, amely fittyet hány a magyar törvényekre és a nemzeti szuverenitásra? És vajon megállja-e helyét az a hipotézis, hogy ezzel a külföldi tőkeinjekcióval hazánk demokratikus jogrendjébe avatkozhatnak bele illetéktelenek?
Folytatjuk!
Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
