Pesti Srácok

Őrtüzekkel a székely autonómiáért!

Őrtüzekkel a székely autonómiáért!

Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, amelyek az erdélyi magyarság önrendelkezéséért vívott harcot hivatottak szimbolizálni. Ezzel egy időben Magyarországon és Felvidéken is tűzgyújtással fejezik ki a kezdeményezéshez csatlakozó települések a határon inneni és túli magyarok összetartozását. A székely autonómia gyakorlatilag Trianon óta folyamatos vágya az erdélyi magyarságnak, azonban a román hatalom mindig is elzárkózott ettől a lehetőségtől: az erről szóló törvényjavaslatot a parlament vita nélkül utasította el 2004-ben. Az elutasítás nem érte sokként a közvéleményt, az akkori magyarországi (Medgyessy-féle szocialista) vezetés sem támogatta a kezdeményezést. Ennek ellenére a székelyek folytatják küzdelmüket; ennek egyik fontos eseménye a Székely Autonómia Napja minden október utolsó vasárnapján.

Trianon óta visszatérő kérdés, sőt, igény a székely és/vagy erdélyi autonómia elérése; a román állam erre sosem mutatott hajlandóságot. Az Erdéllyel Magyarországtól elszakított székelyek azonban sohasem adták fel ebbéli követelésüket: 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, a székely autonómia leghangosabb szószólója. A Tanács már 2004-ben megpróbálkozott egy statútum elfogadtatásával, amely autonómiát adott volna Székelyföldnek, ezt azonban a román parlament természetesen vita nélkül elvetette. Hogy ebből nem lett diplomáciai konfliktus, az nem meglepő: az akkoriban Magyarországot kormányzó szocialisták nyíltan vállalták érdektelenségüket a határon túli magyarsággal szemben.

Farkaslaka, 2018. október 28. Őrtűz ég a székely autonómia napján a Hargita megyei Farkaslaka feletti Gordon-tetőn 2018. október 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

Ezek után aztán 2006-ban a székely lakosságú megyék népszavazást írtak ki az autonómiáról, ahol 395 001 szavazásra jogosult állampolgárból 209 304 állampolgár szavazott. 207 864 személy mondott igent, 1108 személy pedig nemet az autonómiára, továbbá mindössze 300 szavazat volt érvénytelen. Vagyis az igenek részaránya 99,31%, a nemeké 0,52%, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,14% volt, ami elsöprő győzelmet jelent. Ennek ellenére a román kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, mivel félnek, hogy a mozgalom hosszabb távon Erdély Romániától való elszakadásához vezethet. Sokan vélekednek úgy ugyanis – még a románok közül is –, hogy Erdélyt nem sikerült Romániához illeszteni az elmúlt száz évben; néha még román értelmiségiek is beszélnek az önálló Erdély lehetőségéről. Ez a félelem pedig nem alaptalan: felmérések szerint a magyar ajkú lakosság körében 70 százalék feletti a független Erdély támogatóinak száma, de a román ajkú lakosság 10 százaléka is támogatná az elszakadást.

PestiSracok facebook image

A függetlenség akadályai

Bár milliós támogatóbázissal rendelkezik a független Erdély, illetve a jelenlegi magyar kormány támogatása sem kétséges, egyelőre a román állam ellenállásán rendre elbuknak még az autonómiatörekvések is, egy esetleges kiválás pedig még valószínűtlenebb. Szintén problémát jelent, hogy a független Erdély kiválása esetén minden oldalról körbevenné Románia, amely diplomáciailag és gazdaságilag is kedvezőtlen lenne az országra nézve.

Farkaslaka, 2018. október 28. Őrtűz máglyája a meggyújtás előtt a székely autonómia napján a Hargita megyei Farkaslaka feletti Gordon-tetőn 2018. október 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

Székelyföld és az erdélyi magyarság számára tehát egyelőre csupán az autonómia marad; ennek eléréséért gyújtanak ma tüzeket szerte Erdélyben, Magyarországon és a Felvidéken.

Programok

A tűzgyújtás mellett különböző programokkal is várják az érdeklődőket a magyarországi helyszíneken. Budapesten, a Hősök terén zenés rendezvényt és mécsesgyújtást rendeznek a Székelyföldért Társaság szervezésében, Székesfehérváron pedig a Székely Nemzeti Tanács felhívásának eleget téve, Székelyföld önrendelkezéséért folytatott küzdelmét támogatandó a Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Székelybál Alapítók Baráti Köre és a Válasz Egyesület őrlángokat gyújt.

Csíkszereda, 2017. október 29. Őrtűz ég Csíkszeredában, a Mikó-vár előtti téren 2017. október 29-én este. Közös imára és őrtüzek gyújtására hívta október 29-re Székelyföld népét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Fotó: MTI/Veres Nándor

Az egyik ellenzéki párt is is megemlékezik a napról: Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az EU Régiók Bizottságának tagja sajtótájékoztatót és Székely Autonómia Napja, az LMP minden erejével támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit címmel háttér-beszélgetést tart Pécsett. A korábbi években is rendszeresen bekapcsolódtak ebbe a rendezvénysorozatba a zöld párt egyes politikusai.

Vezető kép: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.