Szalay-Bobrovniczky Alexandra: Budapest évek óta reagál a környezeti kihívásokra, amelyekkel az ellenzék kampányol
Sok helyen elhangzik mostanság a klímavészhelyzet kifejezés, de a főváros már évekkel korábban reagált a környezeti kihívásokra – jelentette ki portálunknak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese, hozzátéve: sok, jelenleg is futó fővárosi zöldprogramról elmondható, hogy egyes elemeik visszaköszönnek az ellenzéki ígérgetésekben, amelyből szerinte arra lehet következtetni, hogy baloldali ellenfeleik nem követik figyelemmel azt a munkát, amelyben egyébként nekik is részt kellene venniük, hiszen többen közülük a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. Hangsúlyozta: Budapestnek többek között van elkészült és elfogadott klímastratégiája, "amelyről csak akkor nehéz nem tudni, ha valaki nem jár be vitázni és szavazni a Fővárosi Közgyűlés üléseire". Megjegyezte: Karácsony Gergely például ilyen képviselő, hiszen "ott sem volt azon a közgyűlésen, amikor a klímastratégiáról döntöttünk".
Ellenzéki oldalon olyan zöldfejlesztéseket ígérnek, amin a főváros már évek óta dolgozik – jelentette ki portálunknak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Alexandra, akit az ellenzéki klímahisztéria és a főváros évek óta zajló zöldprogramjai kapcsán kérdeztünk. A polgármester-helyettes az interjúban részletesen felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek bizonyítják: a főváros már évekkel korábban reagált a környezeti kihívásokra, amelyek miatt az ellenzék a kampányidőszakra időzítve most tüntetéseket, meghallgatásokat szervez.
Tarlós István nemrégiben a klímaválság kellős közepén ültette el a tízezredik fát a Margitszigeten. Az ellenzéki sajtóban ez mégsem kapott túlontúl nagy publicitást...
A város eredményei magukért beszélnek. Nem szempont, hogy az ellenzéki média is méltatja-e. Bármerre indulunk, mindenhol szembetalálkozhatunk az elültetett 10 ezer fa valamelyikével. A budapestiek látják és értékelik a megújuló zöldfelületeket, nekünk az ő véleményük számít.
Mégis miért ez a nagy hallgatás? A faültetésnek mindenki csak örül.
Az ellenzéket nyilvánvalóan érzékenyen érinti, hogy Tarlós István sokkal többet ért el a faültetés terén is, mint az előző, szocialista-szabaddemokrata városvezetés. Sőt, a 2016-ban a főpolgármester által indított programot részben pont az hívta életre, hogy a Demszky-éra nemtörődömsége miatt hétezer üres fahely beültetését kellett pótolni. Arról sem szívesen beszélnek, hogy a Főkert Zrt. kimutatásai szerint a főváros Zuglóban több fát ültetett, mint a magát zöldnek mondó ellenzéki főpolgármester-jelölt, aki a Pillangó parkban mintegy száz fát fészkelési időszakban vágatott ki. Meglehetősen ironikus, hogy ezek után azt ígéri, hogy ő évente fog 15 ezer fát elültetni.
Karácsony Gergely még egy egész új erdőt is ígért a fővárosiaknak a programjában.
A Fővárosi Közgyűlés már döntött arról, hogy 2030-ig 300 hektáron újonnan létrehoz, vagy megújít zöldterületeket. Az erdők tekintetében ez további 5 százalékos növekedést jelent, amely óriási változás egy Budapest méretű településen. Ellenzéki oldalon tehát olyat ígérnek, amin a főváros már évek óta dolgozik. Sok, jelenleg is futó programunkról elmondható, hogy egyes elemeik visszaköszönnek az ellenzéki ígérgetésekben. Ebből arra lehet következtetni, hogy politikai ellenfeleink nem követik figyelemmel azt a munkát, amelyben egyébként nekik is részt kellene venniük, hiszen többen közülük a Fővárosi Közgyűlés tagjai is.
Akkor már csak az ellenzéki képviselők kedvéért is felidézné a fővárosban futó zöldprogramokat?
Bár mostanság ez közkedvelt téma, de nemcsak attól lesz környezettudatos egy város, ha sok fát ültet, hanem ha például környezetbarát buszokat üzemeltet. A város egy komplex rendszer, így a környezetvédelmi szempontokat minden területen érvényesíteni kell. Budapestnek több, az évek során elfogadott és részben már végre is hajtott programja van. A 2013-ban Elfogadott Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióban és a 2014-ben elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiában már érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok. Ezen felül 2017-ben fogadta el a Közgyűlés a 2021-ig szóló Budapesti Környezeti Programot, majd legutóbb, alapos előkészítői munka után 2018-ban Budapest Klímastratégiáját, amely a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik. Ezek a programok alapozzák meg azt a munkát, amelynek eredményei már ma is látszanak.
Az ellenzék viszont csak 2019-ben hirdette ki a "klímakatasztrófát" – erre hogyan reagálnak a már futó programok?
Sok helyen elhangzik mostanság a klímavészhelyzet kifejezés, de a főváros már évekkel korábban reagált a környezeti kihívásokra. Van elkészült és elfogadott klímastratégiája, amelyről csak akkor nehéz nem tudni, ha valaki nem jár be vitázni és szavazni a Fővárosi Közgyűlés üléseire. Karácsony Gergely például ilyen képviselő, hiszen ott sem volt azon a közgyűlésen, amikor a klímastratégiáról döntöttünk. A 2018-ban elfogadott klímastratégia hosszú szakmai előkészítést igényelt. Szerepel benne a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a barnamezős területek bevonása a zöldfelületképzésbe, vagy a közösségi közlekedés arányának 50 százalékra emelése. Ezek az intézkedések is ismerősek lehetnek az ellenzék szájából.
Vannak már a klímastratégiának kézzelfogható eredményei?
Fontos és látványos előrelépés a távhő fejlesztése. Nagy adóssága volt a szolgáltatásnak, hogy a belső, sűrűn lakott pesti városrészekre, ahol a légszennyezés leginkább jelentkezik, nem terjedt ki. A fővárosi hőgyűrű kiépítésével zöldebb és olcsóbb energiához juthatnak a belső kerületek, és hosszú távon elbúcsúzhatunk a szmogriadóktól is. Jelentős eredménynek tartom, hogy a főváros lecserélte az autóbuszok kétharmadát, ennek köszönhetően harmadával csökkent a károsanyagkibocsátás. Az 1-es villamos meghosszabbításakor is nagyon fontos zöldterület-fejlesztés valósult meg, 500 fa és tízezer cserje került az Etele út környezetében kiültetésre, és a sínpálya egyes szakaszait is befüvesítettük. A közvilágítás modernizálása során hétezer elavult lámpatestet cseréltünk le energiatakarékos ledes világítótestekre. Megújult a Margitsziget is, ahol 180 ezer növényt ültettünk, és a margitszigeti teniszstadion helyét is parkosítani fogjuk. Több, mint 3300 P+R parkolót hoztunk létre eddig annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés használatát ezzel is ösztönözzük. Az a politikus tehát, aki azt állítja, hogy a főváros vezetése nem kellően elhivatott a környezetvédelem iránt, az valójában azzal sincs tisztában, mi történik a fővárosban.
