Pesti Srácok

Kövér László a Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatásán: Nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket (képgaléria+videó)

A bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik – ezekkel a szavakkal emlékezett Kövér László házelnök a vörösterror áldozataira a Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatásán. A hatalmas kő szoborkompozíció nyáron készült el, az eredeti emlékmű mása.

A Nemzeti Vértanúk Emlékművét először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében eltűnt, vélhetően a szobordöntések áldozatává vált. Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész közös művének újjáépített példányát tegnap avatták fel újra. Az Országgyűlés határozata szerint a Vértanúk tere rehabilitációja során az 1934-től 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták. Nagy Imre mártír miniszterelnök a Vértanúk terén álló szobra pedig a Jászai Mari térre került.

A vértanúk emlékműve másfélszeres életnagyságú szobor. Talapzatán ez olvasható:

PestiSracok facebook image

A másik végén egy sárkánnyal küzdő férfi alakja áll, alatta a következő felirat áll:

A talapzat oldalán 497 név olvasható, azoknak a nevei, „akik 1918-19-ben a bolsevizmus áldozatai lettek”.

A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 1-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 2-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 3-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 4-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 5-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 6-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 7-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 8-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 9-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 10-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 11-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 12-HPGy
A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatása 13-HPGy

A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatásán Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is részt vett. Kövér László az V. kerületi Vértanúk terén úgy fogalmazott:

A százegy éve ezen a napon meggyilkolt Tisza István miniszterelnökre is utalva kijelentette: ma a politikai terror áldozataira emlékezünk.

– mondta a házelnök. A Tanácsköztársaságról azt mondta: a Tisza István meggyilkolásával színre lépő új hatalom nem pusztán a háborús vereség következménye. A 133 nap története olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal. Kövér László szavai szerint a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ebben a polgárháborúban a fizikai erőszak kezdő lövését ugyan Tisza István gyilkosai adták le, de szellemi erőszaktétellel kezdődött, még a XIX. század második felében. Név szerint nem említve, de Lukács György marxista filozófustól, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosától, valamint Ignotus Páltól, a Nyugat című folyóirat főszerkesztőjétől is idézve, Kövér László azt mondta: a szellem ezen és hozzájuk hasonló emberei ágyaztak meg a fizikai erőszaknak. A házelnök szerint az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte.

A Tanácsköztársaság elnyomó szervezeteinek működését bemutatva, azok vezetőinek a terror alkalmazásával kapcsolatos megnyilatkozásait is idézve Kövér László arra hívta fel figyelmet, hogy egy balliberális magyarországi történész még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror progresszív volt és utópista, amely az emberibb világ víziójáért akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni. Felidézte, hogy a több, mint félezer ismert áldozat emlékét a XX. század második felét uraló kommunista hatalom igyekezett eltörölni vagy befeketíteni. Ezen a ponton Kövér László úgy folytatta, hogy a nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták egy, az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, mintegy azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben.

– hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Szavai szerint az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában – szellemi és politikai küzdelemként – ugyan, de napjainkban is zajlik. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és – egyelőre még csak a virtuális világban – ott folytatják, ahol a Szamuelyk és Csernyk száz éve abbahagyták. Hangsúlyozta: az 1919-ben gyökerező XXI. századi szellemi és politikai küzdelmeket nem azzal nyerhetjük meg, ha nagyobb ütést mérünk a velünk szemben állókra, mint amekkorát kapunk tőlük.

– szögezte le a házelnök. Álláspontja szerint a demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját.

– zárta beszédét a házelnök.

Fotók: Horváth Péter Gyula; Videó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.