Pesti Srácok

A Kovászember küldetése – László Petra filmje a tiszteletbeli székelyek oklándi találkozójáról

A Kovászember küldetése, hogy az örökséget továbbadja, mert csak így maradhatnak fönn minden körülmények között magyarok és székelyek. Szeretettel ajánlom mindenkinek László Petra filmjét, amely leginkább a hazaszeretetről szól és egy székely tiszteletesről, aki a csontig hatoló betegség közepette „csakazértis” továbbadja az ősök hagyatékát, mert ez a küldetése.

Emlékszem, a ’90-es évek közepén, miután visszatértek a múlt sötét árnyai és a nemzeti oldal ellenzékbe szorult, a székelyek sokszor jöttek és támogattak bennünket, anyaországiakat, hogy tartsunk ki, küzdjünk. A szociálliberális rezsim elleni tüntetésekre, utcai megmozdulásokra rendre jöttek Székelyföldről. Néztük a magasba emelt zászlókat a Hősök terén: Háromszék, Kovászna, Hargita. Azt üzenték nekünk: „Ne féljetek, megjöttek a székelyek.” Tudták, miről beszélnek, hiszen pár évvel azt megelőzően Marosvásárhelyen ők is megélték, hogy milyen erőt, bátorítást jelent az, ha valaki kiáll mellettük. A pogrom idején, amikor a megtévesztett, felhergelt román tömegek nekiestek a magyaroknak, akkor ők kaptak támogatást: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” – hangzott el Marosvásárhely főterén.

Nekem személy szerint nagyon sokat jelentett, hogy annak ellenére, hogy a székelységnek otthon megvan a maga baja, hogy állandó elnyomatásban élnek a szülőföldjükön, mégis ők jönnek hozzánk és ők bátorítanak, támogatnak bennünket, akiknek nem kell napi szinten olyan megaláztatásokat elszenvednünk, mint nekik a hazájukban. Mert a székelyek ilyenek: mennél nehezebbek a körülmények, annál inkább kiállnak, annál inkább harcolnak. Pár éve, Gyimesbükkön, az ezeréves határnál egy idős székely bácsi mesélte nekem, hogy az I. világháború idején a nagyapja a falu fölött húzódó szorost védte a beözönlő román hadsereggel szemben. A túlerő miatt már átment rajtuk a front, a románok mögéjük kerültek, bekerítették őket, de ők mégis tovább harcoltak. Megkérdeztem tőle, hogy miért, amikor semmi értelme nem volt? Azt válaszolta: nekik az őseik azt hagyták örökségül, hogy a határt minden körülmények között védeni kell, ki kell tartani. Mert ha ők feladják, akkor elveszik a haza. Ennek az évszázadok alatt kifejlesztett, különleges mentalitásnak köszönhetően éltek túl a székelyek egy gyilkos nacionálkommunista rendszert, pogromokat, ellenálltak az asszimiláció, a betelepítések meg-megújuló hullámainak.

Ott, ahol a mindennapok része, hogy hazátlannak nevezik az embert, hogy az állami közigazgatás állandó szurka-piszkáit, megaláztatásait, a nemzeti szimbólumok meggyalázását kell átélnie az embernek, ott más értelmet nyernek a Himnusz és a Szózat sorai. Ott másképpen szakadnak fel a torkokból Erkel dallamai. Ezt nehéz elmondani, oda kell menni közéjük és át kell élni. Emlékszem, nem is olyan régen Gyergyószentmiklóson forgattunk a főtéren, a Pünkösdi misén. A végén felcsendült a Himnusz, a Szózat és a Székely Himnusz, idősek és fiatalok együtt imádkozták végig. Csak az tud így imádkozni, aki keresztülment olyan időkön, amikor nem sok minden maradt, amibe kapaszkodhat az ember, csak az ima. Ahogy jött vissza az operatőröm a vágóképezésből, láttam a megrendülését. Nem szólt semmit, csak patakzottak a könnyei, ahogy kinézett a kamera mögül.

PestiSracok facebook image

A sok sebből vérző, ám ennek ellenére az anyaországiak mellett mindvégig kitartó, őket támogató székelység számára hatalmas arculcsapást jelentett a 2004. december 5-i népszavazás, amikor az anyaország lemondott róluk. Ám rájuk jellemző módon, az első sokk után előjött a székely virtus, a minden körülmények között élni kell, a „csakazértis” mentalitás. Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész volt az egyik hangadó, aki amolyan székelyesen megmakacsolta magát és azt mondta, hogy az nem lehet igaz, hogy minden magyar lemondott róluk; kell, hogy legyenek igaz emberek. Az oklándi tiszteletes – akit határon innen és túl Kovászembernek neveznek – továbbvíve Szász Jenő kezdeményezését, 2006 óta minden évben összehív székelyeket és magyarokat Oklándra, hogy ajánlás alapján Tiszteletbeli Székely címeket adományozzanak azoknak, akik munkájukkal a magyar nemzetépítést szolgálják. A Kovászember küldetése, hogy az örökséget továbbadja, mert csak így maradhatnak fönn minden körülmények között magyarok és székelyek.

Szeretettel ajánlom mindenkinek László Petra filmjét, amely leginkább a hazaszeretetről szól és a Kovászemberről, aki a csontig hatoló betegség közepette „csakazértis” továbbadja az ősök hagyatékát, mert ez a küldetése. Ahogyan a filmben a nagy székely író, Tamási Áron szavaival mondja:

Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyek avatás 38-HPGy
Tiszteletbeli székelyek avatás 39-HPGy
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula
Tiszteletbeli székelyeket avattak Oklándon  Fotó: Horváth Péter Gyula

Videó: László Petra; Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)