"Európa jövője vált kérdésessé, meg kell fogalmaznunk az önvédelem politikáját" – Dezső Tamás a Polbeatben (videó)
A politika ma messze megelőzi a filozófiát. A kormány konzekvens migrációellenes álláspontja az egész világon megnövelte Magyarország súlyát és mozgásterét, de adósok vagyunk ennek a politikának a megfogalmazásával, egy olyan manifesztummal, amivel a mi utunkkal egyetértő több tízmillió európai azonosulni tud – fejtette ki a legutóbbi Polbeatben Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója, régész-asszirológus egyetemi tanár, az ELTE–BTK volt dékánja. Az ENSZ és az elfogadott nemzetközi kutatóintézetek drámai adatait idézve Dezső a műsorban megkongatta a vészharangot: a migrációs nyomás egyáltalán nem csökkent, Közel-Kelet és Észak-Afrika felbolydult, és továbbra is több tízmillió ember próbál bevándorolni Európába.
A migrációs válság a mélyben szunnyadó hatalmas feszültségeket hozott a felszínre, amit elemezve nem túlzás kijelenteni, hogy Európa jövője megkérdőjeleződött
– mondta a Polbeatben Dezső Tamás, Ambrózy Áronnal, Dezse Balázzsal és Huth Gergellyel beszélgetve. Úgy folytatta:
magamat is vádolva, azt hiányolom, hogy erre a válságra nem tudtuk még megfogalmazni a keresztény-konzervatív, vagy nemzeti-konzervatív eszme válaszát. Olyan világos gondolatokat, amivel az emberek azonosulni tudnak. Meg kell tudnunk mutatni, hogy a konzervativizmus jó dolog, jobb és életképesebb, mint a liberalizmus. Meg kell mondanunk, hogy hol van a befogadás és a keresztényi szeretet határa, és honnan fontosabb az önfeladás elleni küzdelem, a szigorú elutasítás! Hiszen Jézus nem azt tanítja, hogy "szedd le a keresztet a templom tetejéről és add fel a vallásodat mások kedvééért", hanem, hogy "csatlakozz hozzánk és együtt megváltjuk a világot!" Ki kell dolgozni a nyitott, mérsékelt, de rendpárti és nem önfeladó konzervativizmus manifesztumát!
Dezső Tamás arról is beszélt, hogy a nagy migrációs hullám ugyan lenyugodott, de mivel a muszlim világ népessége robbanásszerűen nő, és ennek a népességnek a jelentős része mozdulni kíván, ezért 2015-höz képest csak annyit változott, hogy a helyzet valójában rosszabb lett. A Polbeat csapata arra kereste a választ Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatójának segítségével, hogy a harmadik világ mély, strukturális válságára egyáltalán létezik-e megoldás, vagy a szépelgő liberálisok által erőltetett bevándorlás és a konzervatívok által sürgetett helybe vitt fejlesztések csak szépségtapaszként funkcionálnak-e.
A Gallup felmérése szerint a Közel-Kelet lakosságának 25 százaléka, Fekete-Afrika lakosságának 30 százaléka válaszolt úgy, hogy elindulna Európába. Nem fog elindulni 30 százalék, de ha elindul 5 vagy 2 százalék, az is tízmilliókban mérhető
– adta meg az alaphangot Dezső Tamás száraz, mindenki által elfogadott adatokra és mérésekre hivatkozva.
De ha ekkora a válság, akkor mi értelme van a Hungary Helps programnak, azon túl, hogy a megtépázott nemzetközi renoménkra teszünk egy kis szépségtapaszt
– tette fel a mindenkit foglalkoztató kérdést Ambrózy.
A Hungary Helps csak a magyar költségvetéshez képest jelentős felajánlás, nyilván nem oldja meg a harmadik világ összes gondját, de mióta a USAID és a többi, sokkal több forrással rendelkező segélyszervezetek mintának tekintik, akkor tudnak valamit változtatni
– fejtegette válaszában Dezső.
Az érdemi változásokat nem a segélyezéstől kell várni
Irak teljes újjáépítése a háború után 88 milliárd dollár lett volna. Németország 4 év alatt ennyit költött a teljesen felesleges integrációs programokra, amelyekkel szeretné azt a másfélmillió bevándorlót az európai életre alkalmassá tenni, akik ott feltorlódtak.
Ebben a kontextusban ez az összeg nem eget verő
– utalt Dezső arra, hogy nemcsak jól, hanem teljesen rosszul is el lehet költeni a rendelkezésre álló forrásokat.
Ha ezt a pénzt Irakra költötték volna, akkor onnan nem jönnének tíz- és százezrével el az emberek. Az infrastruktúrát nemcsak azért érdemes építeni, hogy munkahelyeket teremtsenek a helyieknek. Ha nincs víz és áram, akkor 55 fokban az emberek az utcára mennek és még az iráni konzulátust is felgyújtják
– magyarázta el Dezső, hogy nem unalomból indulnak neki (vagy az utcának kormányt dönteni, vagy Európába).
A morális imperializmus nem megoldás
A németek programja, miszerint szeretnének minden szíriai diplomást befogadni, nem más, mint morális imperializmus. A nyugati beavatkozások a térségben mindig a gazdasági érdekek mentén történtek; ami korábban az olaj és a Perzsa-öböl hajózhatósága volt, az most a Közel-Kelet értelmiségének a lerablása. Az arab társadalmak csonkolt részének pedig pont az volna a feladata, hogy megvédje a saját társadalmát a dzsihadista szélsőségesektől. Ők már Európában vannak, és a népességrobbanás pedig ugyanúgy folyik tovább, ami újratermeli a szegénységet, ami meg újratermeli a frusztráltságot, ami vagy a kivándorlásban, vagy a muszlim fanatizmusban végződik.
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben közvetítve a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest, II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).
Készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PS
