Kőbánya polgármestere: a kerület érdekében korrekt megállapodást kötöttünk az ellenzékkel
Kőbánya azon kivételes helyzetű kerületek közé tartozik, ahol az ellenzéknek a nagy budapesti előretörés ellenére sem sikerült átvennie a hatalmat, ugyanakkor a Fidesz itt is meggyengült az előző ciklushoz képest. A közgyűlésben ugyanis a baloldal került többségbe, ez pedig a legtöbb kerületben már katasztrófát okozott: kifizetőhelyek és kétes parkolószerződések születtek városszerte. Azonban Kőbányán sikerült ésszerű működésben megállapodnia az ellenzékkel a kerület újraválasztott polgármesterének, D. Kovács Róbert Antalnak. Vele értékeltük a választások eredményét és beszélgettünk az ellenzékből való városvezetés nehézségeiről.
Elégedett a választás eredményével?
Arra számítottam a választások előtt, hogy a polgármesteri szék megszerzése mellett a képviselő-testületben is többséget tud szerezni a mi frakciónk, ellenben ha az általános politikai környezetet és más önkormányzatok eredményeit nézzük, azt kell mondanom, hogy elégedett vagyok.
Akkor ezt egyfajta sikernek is elkönyvelhetjük? Nem éli meg kudarcként, hogy ellenzéki többségű lett a közgyűlés?
Nem tartom kudarcnak, kiegyensúlyozott a testület, még akkor is, ha egy fős többsége van az ellenzéknek. Illetve most már óvatosan kell fogalmaznom, kit nevezek ellenzéknek; nevezzük őket inkább ellenzékként induló összefogáspártiaknak. Kőbánya az elmúlt évtizedekben ritkán választotta a polgári önkormányzást, általában inkább a baloldali jellegű pártok voltak sikeresek. Ennek tükrében azt gondolom, ez egy jó eredmény.
Minthogy a baloldal 17 képviselői helyből 9-et elvitt, Ön gyakorlatilag ellenzékből vezeti a kerületet. Mit jelent ez a jövőre nézve? Hátráltatja ez a kerület fejlődését?
Én nagyon bízom benne, hogy nem, hiszen egy megválasztott önkormányzati képviselőnek elvileg nem lehet más a feladata, mint hogy a város érdekében, a városért dolgozzon. Nagyon bízom benne, hogy ezt az összefogáspárti képviselők is így fogják gondolni. Az új helyzet nyilván sokkal több egyeztetést igényel, erre azonban már megtaláltuk a megfelelő fórumokat a frissen alakult bizottságok formájában. Mivel a korábbi ciklusban a polgári oldalnak jelentős fölénye volt a testületben, nem volt szükség a most megalakult bizottságokra, most azonban az együttműködés fórumaként szolgálhatnak, mivel az a legfontosabb, hogy a testületben dolgozó képviselők és az őket delegáló pártok a kérdések jelentős részében konszenzusra tudjanak jutni.
Indokolt az új bizottságok megalakítása?
Nyilván ha viszonylag stabil többsége lenne bármelyik oldalnak, akkor azt gondolom, lehetne egy szűkebb személyi feltételrendszerrel dolgozni, de az, hogy két azonos erejű pólus alakult ki, megkívánja, hogy az egyeztetésnek meglegyenek azok a szintjei, melyek a zökkenőmentes együttműködés feltételrendszerét biztosítják. Itt nem arról van szó, mint egyes kerületekben, ahol markáns többsége van az egyik oldalnak és pusztán a pártmunkások szakmai vagy anyagi ambícióit elégíti ki az önkormányzat bizottsági helyek létrehozásával. Egyszerűen az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében szükség van az egyébként szerény számú tanácsadói gárdára és az új bizottságokra. Az egyes pozíciókat egyébként fele-fele arányban töltik be a polgári oldal által javasolt személyek és az összefogáspártiak. Természetesen más helyzetben más megoldást lenne praktikus alkalmazni.
Mi a legfontosabb veszteség, ami a kerületet éri az ellenzéki többségnek "köszönhetően"?
Másképpen gondolkozunk több kérdésben is, de egyelőre nem látok konkrétumot. Az egyik markáns szembenállás például a lakáspolitikában tapasztalható: itt az ellenzék egyes részei szembemennek az önkormányzat által képviselt bérlakáspolitikával, de kialakulhat vita a már folyamatban lévő vagy tervezés alatt álló fejlesztések kapcsán is.
Ön megszerezte az abszolút többséget a választásokon, tehát nem a teljes ellenzéki összefogás hiányának köszönhető a győzelme. Ez pedig majdhogynem egyedülálló a budapesti kerületek között. Miben más Kőbánya, mint a többi kerület?
Sok olyan polgármester kollégám nem lett most polgármester, akiről azt mondanám, hogy ugyanúgy hittel, becsülettel végezte a munkáját, mint én. Hogy mégis nekik miért nem sikerült, az nagy kérdés számomra. Hogy mi lehet az a kőbányai plusz? Úgy vélem, hogy Kőbányán sikerült az elmúlt évek során a "mindig vesztes", hátrasorolt, lesajnált kerület pozíciójából elmozdulnunk. Sikerült helyi identitást teremteni és olyan közösségeket formálni, amelyek ennek a fejlődésnek a motorjaivá váltak. Talán az is közrejátszott, hogy Kőbánya mélyebbről indult, mint az egyébként hasonlóan jól teljesítő kerületek, így a fejlődés itt látványosabb volt.
Többségben az ellenzék, ez pedig a legtöbb kerületben pénzesőt jelentett a képviselőknek. Kőbányára is ez vár?
Nem. Kőbánya mindig is a szerényebb tiszteletdíjat megállapító kerületek közé tartozott, ez pedig ezután is így lesz. Az előző ciklushoz képest egyébként növekedett a tiszteletdíjak összege, de Kőbányán még így is a budapesti átlag alatt maradt a képviselői juttatás mértéke.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
