Osztogatás és ideológiai tisztogatás jellemzi a roncskoalíciók városvezetésének elmúlt hetét
Száz százalékkal megemelt milliós alpolgármesteri fizetések; plafonig emelt képviselői juttatások; az ingó- és ingatlanvagyon fölötti döntések egy kézbe összpontosítása – ezektől a botrányoktól volt hangos a balliberális roncskoalíció frissen megválasztott régi/új polgármestereinek elmúlt hete. Az átláthatóság, a takarékosság, a mutyiellenesség ígéretével kampányoló ellenzék hamar bebizonyította, hogy azt kiáltja másokra vádként, amely valójában saját jellemének elválaszthatatlan része. És ha ez még nem lenne elég, nekiláttak az önkormányzatok ideológiai megtisztításának is, igyekezve kifüstölni minden nemzeti érzést az önkormányzatok falai közül. Ennek jeleként kezdtek eltünedezni a székely zászlók is a homlokzatokról. Nyilván a szivárványos a haladóbb...
Mint előszeretettel idézzük is, van az a vicc, hogy mi történik a sivatagban, ha bevezetik a kommunizmus? Először semmi, aztán szépen-lassan elkezd fogyni a homok. Az elmúlt hét eseményei alapján kétség sem férhet hozzá, hogy a balliberálisok által "felszabadított" önkormányzatokban máris elkezdett fogyni a homok, amely a vezérelvtársak és hiénatársak zsebébe vándorol. Ami még elgondolkodtatóbb, hogy nemcsak gazdasági, de ideológiai váltással is bepróbálkoznak a Momentumtól a Gyurcsánypártig húzódó szörnykoalíció kiválasztottai; ennek köszönhető, hogy a nemzeti érzületet is szépen elinflálnák, például úgy, hogy szó nélkül eltüntetik a homlokzatról a székely zászlót.
A pénzosztás első hete
A hét botránysorozata Horváth Csaba, a szocialisták által megfélemlített Karácsony Gergely által hátrahagyott Zugló új – milyen ironikus – szocialista polgármestere indította azzal, hogy hétfőn olyan javaslatcsomagot tervezett a zuglói képviselő-testület elé rakni, amelynek értelmében polgármesterként egyedül dönthetne a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést "halaszthatatlannak minősíti". Ezen felül egy salátarendeletben azzal is bepróbálkozott, hogy az ingatlanvagyon értékesítése tekintetében kiterjeszti a lehetőségei határát. A szerénynek közel sem mondható értékhatárt, amelyen belül Horváth Csaba önállóan akart döntést hozni, ingó vagyontárgyak esetén az eddigi érték háromszorosára (50 millióról 150 millióra), míg az ingatlanok esetében ötszörösére (50 millióról 250 millióra) emelte volna, így azokban az ügyletekben, amelyek nem érik el ezt az értékhatárt, a szocialista polgármester egyedül dönthetett volna. Miközben Horváth Csaba kínosan magyarázkodva visszakozott, felmerült annak kérdése, ugyan mi szükség ilyen lépésekre egy teljesen átlátható, gazdaságilag rendben átadott kerületben, már amennyiben Zugló ugye ilyen.
Nem kisebb botrányt okozott a zaklatással vádolt gyurcsányista László Imre sem, aki Újbuda önkormányzatában csütörtökön kezdett neki a pénzosztásnak azzal, hogy megdupláztatta – közel havi egymilliósra – alpolgármesterei fizetését. Az már csak hab a tortán, hogy az előző jobboldali kerületvezetés beérte két alpolgármesterrel is, László Imre azonban bőkezűen mérte az adófizetők pénzét a roncskoalíció tagjainak, úgy a DK-s Bakai-Nagy Zitának, mint a momentumos Orosz Annának, a párbeszédes Barabás Richárdnak és természetesen a szocialista Hintsch Györgynek.
De ne feledkezzünk meg a szocialista Szaniszló Sándorról, a XVIII. kerület régi/új polgármesteréről sem, akinek 2010 előtti regnálása idején csak úgy repkedtek a milliós tiszteletdíjak. Ez a dicső időszak akkor, a jobboldal révén megtorpant, és a kerület tízmilliárdos adósságból visszatornázta magát, olyannyira, hogy Szaniszló most mintegy 5,5 milliárdos pluszt tapsolhat el, aminek mindjárt neki is látott. Hogy, hogy nem, ő is azzal indította polgármesteri tevékenységét, hogy 100 százalékkal megemelte a még semmi eredményt fel nem mutató új képviselők tiszteletdíját, valamint magához ragadta a szabályozási tervek előkészítését is. Ez olyan fegyver lehet az új szocialista polgármester kezében, amelynek révén az építési vállalkozók, befektetők nem a szakirodával, hanem Szaniszlóval kell egyeztessenek a felépíthető lakások számáról. Ezen felül, egy újabb kis furfanggal – harminc éves hagyományt felrúgva – az ellenzéki polgári oldal nem kapta meg a pénzügyi-ellenőrzési bizottság és a testületi ügyrendi bizottság vezetését.
Osztogatási kísérlet és ideológiai tisztogatás
És akkor ideje kitérnünk Óbudára is, Tarlós István egykori, szebb remények elé néző kerületére, ahol a baloldali Kiss László szintén bepróbálkozott a hatalom-koncentrációval és a fizetésemeléssel, emellett azonban ideológiailag is megpróbálta átformálni a kerület jellegét azzal, hogy szó nélkül eltávolíttatta a székely zászlót a kerület homlokzatáról. Az esettel kapcsolatban Bús Balázs, Óbuda korábbi polgármestere portálunk érdeklődésére elmondta: valóban igaz, hogy minden előzmény nélkül egyszer csak eltávolították az önkormányzat homlokzatáról a székely zászlót. Mint megjegyezte, külön pikáns, hogy Kiss László, az új baloldali polgármester kabinetfőnöke erdélyi származású, sőt, fontos pozíciót is betöltött egy erdélyi alapítványnál az MSZP-kormányok idején. Bús Balázs ugyanakkor hozzátette: feltehetően az óbudai polgárok felháborodásának köszönhetően – amelynek többek között a Facebookon is hangot adtak – minden különösebb utólagos indoklást mellőzve visszakerült a zászló. A volt polgármester úgy vélte, az új önkormányzati vezetésre az jellemző, hogy ha bármilyen ügyben konfliktusba kerülnek, azonnal visszakoznak. Példaként említette a csillaghegyi országzászló megrongálásának kínos esetét, amelynek ügyében ugyan Kiss László tett lépéseket, az eset mégis az ellenzéki gyűlöletkampánynak lehetett az eredménye. Bús Balázs portálunknak elmondta: az új MSZP-s polgármester két másik ügyben is visszakozásra kényszerült, például a zuglói botrányhoz kísértetiesen hasonló módon azt javasolta a testületnek, hogy a vagyonértékesítés tekintetében a nagy értékű ingatlanok eladásához legyen elegendő az önkormányzat egyszerű többségének támogatása. Ebből a javaslatból – nyilván a zuglói botrány hatására – Kiss éppúgy kihátrált, ahogyan azt a szándékát is megmásítani kényszerült, hogy az önkormányzati dolgozók fizetését, tehát a saját fizetésüket 10 százalékkal megemeljék. Bús Balázs megjegyezte: ennek a pénznek – ahogy a jobboldali képviselők javasolták is – inkább a bölcsődei és óvodai dolgozók zsebében lenne a helye, nem az önkormányzat új vezetésénél.
Bús Balázs portálunk érdeklődésére felidézte: a Csíkszeredával, mint testvérvárossal ápolt kapcsolat még Tarlós István öröksége, egykori polgármestersége óta is rendszeres például a csíkszeredai és az óbudai gyermekek utaztatása. A kerület egyre mélyülő kapcsolatokat ápol a kárpátaljai Aknaszlatinával is, ahonnan gyermekeket szoktak a Balatonnál nyaraltatni. A volt polgármester hozzátette: az önkormányzat hagyományosan támogatója a Rákóczi Szövetség programjainak is, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezek a kezdeményezések folytatódni fognak az új vezetés alatt is.
Volt egy kis zászló-mizéria
Hasonlóan nyomtalanul eltűnt különben a székely zászló a váci városháza homlokzatáról is, amely miatt Matkovich Ilona, az Összefogás polgármestere kezdett kínos magyarázkodásra, amely szerint "volt némi zászló mizéria". Mint a Facebook-bejegyzésében ecseteli, "keringett egy történet", amely szerint az Összefogás Vácért frakció akadályozta meg a székely zászló végleges eltüntetését. Matkovich szerint az előző városvezetésnek köszönhetően "dilettáns módon kihelyezett" zászló állandóan összegabalyodott a mellette lévőkkel, és ő csak ezt szerette volna végre rendbe tenni, de túl kevés volt az idő egy új zászlótartó felhegesztésére, ezért tűnt fel a váci polgároknak, hogy október 23-án a zászlónak csak a hűlt helyét látták. Matkovich végül azzal zárta magyarázkodását, hogy kénytelen-kelletlen az eredeti helyére visszatették a zászlót, "amíg egy normális, a célnak megfelelő zászlótartó elkészül".
A gyanús eset körülményeiről megkérdeztük a korábbi jobboldali polgármestert, Fördős Atillát is, aki elöljáróban felidézte: mivel Székelyudvarhely a testvérvárosa Vácnak, és több alkalommal is az a megtiszteltetés érte, hogy személyesen adhatta át a kettős állampolgárságól szóló okmányokat határon túli nemzettársainknak az esketési ünnepségek alkalmával, magától értetődő volt a számára, hogy az elsők között csatlakozzanak 2013-ban Németh Zoltán országgyűlési képviselő felhívásához. Emlékezetes: a kezdeményezés lényege az volt, hogy a magyarországi önkormányzatok szolidaritásuk jeleként tűzzék ki a székely zászlót, mivel ezt a prefektusok megtiltották Romániában. Fördős Attila elmondta: Vác frissen megválasztott, összellenzéki támogatottságú liberális polgármesterének, a Magyar Narancs volt újságírójának az első dolga az volt, hogy ezt a zászlót az önkormányzat homlokzatáról eltávolíttatta, szerinte ezzel is kifejezve, hogy a határon túli magyarság iránti szolidaritás kifejezésének többé nincs helye sem az önkormányzatban, sem a városban. Mint megjegyezte, szomorú, hogy az intézkedésben olyan önkormányzati dolgozó is részt vett, akik különben erdélyi származású. A volt polgármester elmondta: mivel Matkovics elszámította magát, és drasztikus lépését heves tiltakozás követte a váci polgárok részéről, így kénytelen volt visszatetetni a székely zászlót az eredeti helyére. Az intézkedést utóbb ráadásul azzal magyarázta, hogy probléma volt a zászló kihelyezésének módjával. Fördős Attila hangsúlyozta: korábbi polgármesterként bátran ki meri jelenteni, hogy az indoklás hazugság; még ha bármi probléma is lett volna a zászló kihelyezésével – ami nem volt –, valószínűleg megoldható lett volna, hogy a székely zászló továbbra is a homlokzaton maradjon, ha úgy akarják.
Így hazudnak a liberálisok
– jegyezte meg.
Vezetőkép: MTI
