Sikeres volt a fellövés – Ismét magyar műhold a világűrben (VIDEÓ)
Péntek délelőtt sikeresen elstartolt az új-zélandi kilövőállomásról a Rocket Lab "Elektron" elnevezésű rakéta, amely két újabb magyar műholdat juttatott a világűrbe. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos portálunk megkeresésére válaszolva elmondta: bár az ellenzéki képviselők megpróbálják elbagatellizálni, nevetséges színben feltüntetni a magyar technológiai eredményeket, a Smog–P sikeres pályára állítása világszenzáció lesz. Mint kifejtette: ha a Smog–P képes lesz jeleket küldeni ilyen frekvenciatartományban, az az űrkutatásban egyedülálló eredmény lesz, egyúttal óriási lépés a miniatürizálás terén is. A beágyazott videóban visszanézheti a fellövést is.
Az egyesített világidő (UTC) szerint 07:57 – 09:22 között, azaz magyarországi idő szerint 8:57 és 10:22 között került sor az új-zélandi Rocket Lab "Electron" elnevezésű hordozórakétájának segítségével a második és a harmadik, magyar mérnökök által készített mikroműhold, a Smog–1 és az ATL–1 felbocsátására. Ismert: a két műhold felbocsátását nem kis ellenzéki fanyalgás kísérte; a legfőbb bajt a műholdak mérete okozta az ellenzéki honatyáknak. A portálunknak megszólaló szakértő szerint ugyanakkor mérföldkőnek számít, ha a műholdak sikeresen pályára állnak és működésbe lépnek. Mint elmondta, a súly és méret csökkentése gazdaságossági és technológiai szempontból folyamatos kihívás a mérnökök számára, a magyar műholdak pedig jelentős előrelépést jelentenek ezen a téren.
Emlékezetes: a Masat–1 névre keresztelt első magyar műhold még 2015 januárjában fejezte be misszióját. A műhold, amelynek létrejötte a BME VIK két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztőinek, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több, mint hatvan hazai és külföldi cég összefogásának és támogatásának volt köszönhető, 2012. február 13-án állt pályára. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműhold küldetése az volt, hogy túlélve az űrbe jutás viszontagságait, legalább három hétig tartsa fent a kommunikációt a földi bázissal. A Masat–1 emellett fotókat is készített a Földről.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a földi állomás további tesztelése érdekében november 29-én már egyszer elhalasztották a műholdfellövést. A Rocket Lab tájékoztatása szerint az Electron rakéta második fokozatához kapcsolódó vezetékkel adódott probléma.
Nem érdemes viccet csinálni a műholdak méretéből
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos portálunk megkeresésére elmondta: bár az ellenzéki képviselők megpróbálják elbagatellizálni, nevetséges színben feltüntetni a magyar technológiai eredményeket, a Smog–P sikeres pályára állítása világszenzáció lesz. Mint kifejtette, a két újabb magyar műhold kis méreteiből már csak azért sem érdemes viccet csinálni, mivel a műholdak fejlődésének egyik iránya éppen a femto- és pikoműholdak, műhold-rendszerek felé tart. Kiemelte: ha a Smog–P képes lesz jeleket küldeni ilyen frekvenciatartományban, az az űrkutatásban egyedülálló eredmény lesz, egyúttal óriási lépés a miniatürizálás terén is.
Magas a magyar hozzáadott érték
Az ATL–1 műholddal kapcsolatban Ferencz Orsolya megjegyezte: a kutatás segítségével olyan magyar fejlesztésű, rendkívül könnyű akkumulátor-hőszigetelő anyagot fognak tesztelni, amely az űreszközök hőszigetelési problémáinál lesz alkalmazható. A miniszteri biztos kifejtette: a technoszféra napjainkban már egyre nagyobb mértékben terjed ki a világűrre, ez pedig azt jelenti, hogy a világűrben zajló folyamatoknak rendkívül kitett az infrastruktúránk és a technológiánk. Megjegyezte: bár ezen a tudományterületen erős a magyar hozzáadott érték, mégis a közvélemény nem realizálta kellően, milyen robbanásszerű az űrkutatási szektor fejlődése, és milyen hatalmas technológiai ugrásokkal halad előre.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Rocket Lab/Facebook
