Pesti Srácok

Felmelegítette a tömeges választási csalások legendakáposztáját Gyurcsányné, hogy érveket adjon Magyarország ellen

Felmelegítette a tömeges választási csalások legendakáposztáját Gyurcsányné, hogy érveket adjon Magyarország ellen

A logika nyilván reakciós, ellenforradalmi tudomány, ezért tartja a biztonságos távolságot tőle Dobrev Klára (született: Apró Gyurcsányné), a liberális demokrácia rettenthetetlen európai bajnoka. A Demokratikus Koalíció szektavezérének neje most azzal a 2018-as rendszerszintű és tömeges választási csalásokról szóló meséjével haknizza végig az Európai Parlamentet és a tényektől hozzá hasonlóan idegenkedő haladó médiát, amit egyszer már előadtak az európai választások előtt. Csak most már nem legendagyűjteménynek, hanem kutatásnak nevezik abból a megfontolásból, hogy újdonságként tálalják fel néhány, hazánkat mindenáron elítélni akaró, műértő EP-képviselőnek. Az újramelegített mesekáposzta egyetlen gyengéje, hogy egyszerre hivatkoznak olyan szavazókörökre, ahol nem voltak ellenzéki delegáltak, hogy utána ezen ellenzéki delegáltak beszámolóira hivatkozva állapítsák meg: ezekben a szavazókörökben választási csalások történtek.

A Euronews nyomán a hazai haladó sajtó boldogan számolt be arról, hogy egy „kutatás” „megállapította”: 2018-ban tömeges és rendszerszintű választási csalások történtek, „Orbánnak pedig nem lenne kétharmada”. Amitől még lelkesebbek lettek: a „kutatást” maga Dobrev Klára mutatja be az Európai Parlament jobb sorsra érdemes épületében. Apró malőr, szinte lényegtelen módszertani gyengeség, hogy a bombasztikusnak minősített „kutatás” a szavazóköri biztosok nemlétező tapasztalataira alapozza a megállapításait. Vagyis ezt próbálják most elhitetni, pedig még ennyi sincs mögötte.

– írja fenntartások nélkül a Euronews, pedig nem árt néha kételkedni, ha egyszer újságírásra adja fejét a dolgozó. Példának okáért, ha beüti az Unhack Democracy Europe” szavakat a keresőbe (Ctrl+c; Ctrl+v is működik), akkor nyomban kiderült volna számára a szocialista-közeliÁtlátszó.hu májusi segédanyagára kattintva, hogy az egy éves kutatómunka nem most készült el, hanem az EP-választásokra melegítettek vele, csak minekutána váratlanul jól szerepeltek, egy időre elásták. Most előásták, az elolvasása után pedig az is nyilvánvalóvá válhatott volna a lelkes skribler számára, hogy a Dobrev Kláráék által kutatómunkának becézett anyag tulajdonképpen egy legendagyűjtemény, ami a betanított segédszínész által felmondott megfélemlítésektől kezdve a jobbikos politikusok nem ellenőrzött állításian át a meghackelt választási informatikai rendszer bődületes marhaságáig mindent tartalmaz, de többségében mégis az ellenzéki orgánumok által a kampány hevében összehordott kapitális csúsztatásokból áll.

PestiSracok facebook image

– idézi a lap az egyik „kutatót”, az amúgy aktivista Banuta Zsófiát, mindennemű kritikai attitűdöt elegánsan mellőzve. Pedig fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy az ilyesmiket terjesztő, állítólagos ellenzéki szavazóköri biztosok a saját szavazókörben teljesített munkájuk mellett hogyan voltak képesek egyéb szavazóköröket részleteiben megfigyelni. Ugyanis a 170 ellenzéki szavazatszámláló nem arról nyilatkozott, hogy az ő szavazóköreikben visszaéléseket tapasztaltak – mert arról jegyzőkönyvek és feljelentések szoktak születni –, hanem azokban a szavazókörökben tapasztalták ilyesmit, ahol nem voltak ott. Abban az 1100-ban, ahova nem delegáltak szavazatszámlálót.

Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége mutatja majd be az EP-ben a kutatásnak nevezett hazugságregényt. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Tehát: ahol ott sem voltak, ott tapasztaltak visszaéléseket. Esetleg legközelebb arról is beszámolnak, hogy mit tapasztaltak egy vulkán belsejében? Elmesélik, milyen volt sakkozni a Hold sötét oldalán? És a CEU-s Tóka Gábor ezeket a beszámolókat is „hitelesíti”, mint választási szakértő?

Az egész színjáték persze arra megy ki, hogy az egymásra hivatkozó brüsszeli jelentések világában elhintsék a 2018-as csalások legendáját, hogy aztán valamelyik hirtelenhülye nyugatról ezt a kitalációt már mint bizonyított tényt adja elő a soron következő, Magyarországot gyalázó és elítélni akaró bizottság ülésén.

– írja a Euronews, indirekt módon elismerve, hogy direkt Magyarország lejáratására jött létre az Unhack Democracy nevű propagandaműhely a CEU keltetőjében.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.