Pesti Srácok

Egyre hangsúlyosabb tényező az agrárium a nemzetgazdaságban – Nagy István a 2020-as tervekről

Egyre hangsúlyosabb tényező az agrárium a nemzetgazdaságban – Nagy István a 2020-as tervekről

Elengedhetetlen a bizalom visszaállítása a gazdatársadalomban – hangsúlyozta portálunknak Nagy István agrárminiszter, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján a 2020-as célokat ismertetve kiemelten hangsúlyozta a generációváltás szükségességét. A lényegi intézkedések között kiemelte továbbá az őstermelői kategória megújítását, egy új bortörvény megalapozását és a klímapolitikai lépéseket, például az öntözéses gazdálkodás, öntözési közösségek fejlesztését. Portálunk érdeklődésére megfontolásra érdemesnek nevezte a tógazdaságok esetén is a területalapú támogatás bevezetését a termőföldi támogatás mintájára. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a nagy vízfelület enyhíti a klímaváltozás okozta hatásokat, hűti a környezetet, növeli a páratartalmat, képes a por megkötésére is, és az allergiás tünetekre is jótékonyan hat.

– hangsúlyozta vasárnapi sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter, aki a 2019-es eredmények mellett az Agrárminisztérium 2020-as terveit ismertette. Mint elöljáróban elmondta: az agrárium egyre nagyobb foglalkoztató, és a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének több, mint felét is az agrárium adja. Egyre több a fiatal gazda, a kistermelő, és emellett az itthon és külföldön is sikeres magyar agrártermék. Mint kiemelte, a mezőgazdaság stabil növekedési pályán van: kibocsátásának értéke 2019-ben elérte a 2,776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit. A 2020-as elképzelések kapcsán Nagy István beszélt többek között az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről, az agrártámogatások elosztásáról, az őstermelői kategória megújításáról, egy új bortörvény megalapozásáról és a klímapolitikai elképzelésekről.

Vissza kell állítani a kölcsönös bizalmat az agrártársadalomban

PestiSracok facebook image

Elengedhetetlen a bizalom visszaállítása a gazdatársadalomban – hangsúlyozta portálunknak Nagy István agrárminiszter, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján a 2020-as célokat ismertetve kiemelten hangsúlyozta a generációváltás szükségességét. Mint kifejtette, a jelenleg agráriumból élő idősebb generációnak nagyon sok negatív tapasztalata van: családjaiktól a szocializmus elorozta a gazdaságot, amelyet vissza kellett szerezni, emellett a rendszerváltáskori vadkapitalista módszerek is nehezítették vagy ellehetetlenítették a boldogulást. Átverték, becsapták az embereket, kilopták a közös vagyont a közösségekből. Ugyanakkor Nagy István hozzátette: miközben a gazdáknak eredendően terhelt, negatív tapasztalataik vannak az együttműködés terén, az új generációnak ilyen negatív élményei még nincsenek, ezért a minisztérium azon dolgozik, hogy ösztönözze az együttműködésre sarkalló lehetőségeket.

A vízfelületek növelése klímapolitkailag is fontos

Portálunk az öntözési közösségek fejlesztése kapcsán arra is rákérdezett, tervezi-e a kormányzat a vízfelületek növelését, a tógazdaságok fejlesztését is, amelyek elősegítenék a vízmegtartást. Nagy István hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy el tudjuk tározni a csapadékban gazdag időszak vízmennyiségét, hogy a nyári aszályos időszakban víz jusson a termőterületekre. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a nagy vízfelület enyhíti a klímaváltozás okozta hatásokat, hűti a környezetet, növeli a páratartalmat, képes a por megkötésére is, és az allergiás tünetekre is jótékonyan hat. Hozzátette: a Belügyminisztérium munkatársai készítik azokat a terveket, amelyek révén sor kerülhet új tófelületek kialakítására. Hangsúlyozta: megfontolásra érdemes a tógazdaságok esetén is a területalapú támogatás bevezetése, a termőföld-támogatás mintájára. Úgy vélte, ezzel ösztönözhető lenne a magánszektor is, hogy érdemes a tógazdaságok létrehozásába, fenntartásába invesztálni. Az agrárminiszter megjegyezte: hasonló számítás alkalmazható a vízfelület növelésére, akárcsak hazánk erdőborítottságára. Nagy István az öntözés kapcsán hangsúlyozta: első körben azt vizsgálták meg, hol van öntözési szándéka a gazdáknak, és hol van eredetileg kiépített csatorna-nyomvonal, amely eltömődött, elhasználódott. Ahol a lehetőség és a szándék egybeesett, ott kezdődhet meg első körben az öntözés, így vállalható, hogy megkétszereződik az öntözött területek nagysága 87,5 ezer hektárról 200 ezer hektárig 2022-re. Úgy vélte, a 2022-2026 közötti ciklusban a 200 ezer hektár is megkétszerezhetővé válhat.

Az Agrárminisztérium 2020-as tervei röviden:

  • 2020-ban több, mint 450 milliárd forintnyi támogatás kerül kifizetésre különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken;
  • nemzeti forrásokból idén 100 milliárd forintot fordítanak az agrártámogatásokra, ezen belül is kiemelten az állattenyésztésre;
  • kidolgozásra kerül az a Stratégiai Tervet, amely a 2021 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika forrásai felhasználásának kereteit rögzíti és amelyet az Európai Bizottsággal kell elfogadtatni;
  • továbbra is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait;
  • a január elsején hatályba lépett, öntözéses gazdálkodásról szóló törvény révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők;
  • a hazai tagolt mezőgazdasági üzemszerkezet okozta hátrányok leküzdése érdekében érdemi támogatást és segítséget kapnak a termelők az öntözési együttműködések létrehozására;
  • a tervek szerint tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza, és amely jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál;
  • rendezésre kerül a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, ráncfelvarrásra szoruló szabályozása, ezzel összefüggésben megújul a mezőgazdasági adózás rendszere;
  • szintén sor kerül a szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítására, valamint egy új bortörvény megalkotására, amely a szőlő- és bortermelők számára egyszerűbb szabályozási környezetet, alacsonyabb adminisztrációs terheket jelent majd;
  • klímapolitikai szempontból a következő fejlesztési célok kiemelt jelentőségűek: öntözésfejlesztés, digitalizáció és precíziós mezőgazdaság fejlesztése, állattartó telepek és trágyakezelés, kijuttatás korszerűsítése, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, agrár-környezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése;
  • klímavédelmi szempontból tovább folyik az Országfásítási Program;
  • a Vidékfejlesztési Program támogatásával 2020-ban számos olyan új innovációs csoport kezdi meg működését, ahol a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kutatói és a gazdákkal közösen próbálnak megoldást keresni fontos és aktuális mezőgazdasági kihívásokra;
  • kiemelt erőfeszítésekre kerül sor az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében;
  • folytatódik a kampány az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.