Pesti Srácok

Gaudiék beperelték a magyarság tragédiáin kacagó balliberális szennyportált

Gaudiék beperelték a magyarság tragédiáin kacagó balliberális szennyportált

A magyar nemzeti közösséghez való tartozáshoz és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogok megsértése miatt keresetet nyújtott be a Kolozsvári Szalonna nevű balliberális blog ellen Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő és a 2006 őszi tüntetések két vezetője. Az ellenzéki portál a közelmúltban minősíthetetlen stílusban gyalázta a magyarokat, történelmi tragédiáinkon gúnyolódott – ezt elégelték meg a felperesek, akik a bocsánatkérésen túl több százezres sérelemdíjat is követelnek az oldalt működtető kolozsvári székhelyű egyesülettől.

Alig egy hónapja írtunk arról, hogy újabb magyargyalázó cikk jelent meg a Kolozsvári Szalonna nevű ellenzéki heccoldalon. A csaknem ötvenezer facebookos kedvelővel rendelkező, tehát sajnálatos módon igen sokak lelkét mérgező oldal szerzője, egy bizonyos Vogronics András Trianonon, a magyarság történelmén gúnyolódott, és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a magyar egy hitvány, másokat ok nélkül gyilkolászó, kollektíven bűnös nép, amelynek szégyellnie kéne magát – de legalábbis nincs mire büszkének lennie. Néhány idézet a remekműből, amely egyébként „Ugyanazt a szart lapátoljuk, amit évszázadok alatt összehordtunk maguknak” címmel jelent meg:

A sértő cikk megjelenése után Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Tégy a magyargyűlölet ellen! elnevezésű nemzeti akció életre hívója azt nyilatkozta portálunknak: ez az iromány olyan súlyos sértéseket tartalmaz, amelyek fölvethetik egy kollektív személyiségi jogi kereset lehetőségét. (Gaudi egyébként éppen az egyre szaporodó magyarellenes megnyilvánulások miatt hívta életre a Tégy a magyargyűlölet ellen! nevű mozgalmat, amely ezen jelenségekkel szemben kíván föllépni a jog és a nyilvánosság eszközével.)

PestiSracok facebook image
„Szellemi táplálék”. Hát persze...

Irány a bíróság!

Azóta eltelt csaknem egy hónap, és Gaudi-Nagy Tamás most arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy benyújtotta személyiségi jogi keresetét a Fővárosi Törvényszékre. Rajta kívül két felperes van: Gonda László és Bene Gábor, akik a 2006 őszi Kossuth téri tüntetések vezetői voltak. Az alperes pedig a Kolozsvári Szalonna-oldalt működtető kolozsvári székhelyű cég, az Asociatia Analogika Egyesület. A rendkívül alapos, 22 oldalas (!) beadványban a felperesek azt kérik, a bíróság mondja ki, hogy az egyesület megsértette a magyar nemzeti közösséghez tartozáshoz, illetve az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogaikat, amelyek Magyarország Alaptörvénye és a Polgári törvénykönyv szerint is fokozott védettséget élveznek. (Elvileg. Gyakorlatilag viszont a magyarságot mostanáig következmények nélkül lehetett kollektíven sértegetni a balliberális sajtóban – P. T.)

Gaudiék beadványukban azt kérik: a bíróság törölje a fenti jogsértő idézeteket a cikkből, kérjen bocsánatot a felperesektől és rajtuk keresztül a magyar nemzet minden tagjától, továbbá fizessen egyetemlegesen 600 ezer forint (plusz a jogerős ítéletig számított késedelmi kamatot). A perirat külön kiemeli: az alaptörvény egyértelműen kijelöli a közösségekkel szembeni véleménynyilvánítás korlátait. Nevezetesen, a IX. cikk (5) bekezdése kimondja:

A felperesek szerint egyértelmű, hogy az alaptörvény e rendelkezéseibe ütközik a cikk nyolc kifogásolt idézete, amelyek minden jóérzésű, hazájára büszke magyar ember méltóságát sértik, függetlenül attól, hogy az illető világnézetileg hova sorolja magát. A beadvány ezután hosszasan elemzi, hogy az ominózus mondatok miért történelemhamisítóak és jogsértőek.

A polgári per fejleményeiről természetesen beszámolunk. Persze, ismerve az „érzékenyített” magyar bírók és bíróságok „érzékenységét” a magyarságot érő sérelmekre (lásd: például ezt a hasonló ügyben született tavaly októberi ítéletüket), hatalmas illúzióink nincsenek... Ám a remény hal meg utoljára.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.