Pesti Srácok

A szentendreiek a városvezetés ellenkezése miatt veszíthetik el a kerékpáros híd megépítésének lehetőségét

A szentendreiek a városvezetés ellenkezése miatt veszíthetik el a kerékpáros híd megépítésének lehetőségét

Fellángolt a Szentendre és Szigetmonostor közötti gyalogos-kerékpáros híd körüli vita. Pontosabban fellángoltatták. Úgy tűnik, az új civil-ellenzéki városvezetés nemcsak a szentendreieket készül cserbenhagyni, de a térség központjaként, a kistérség vezetőjeként az új, a települések közötti összefogással szintén hamisan kampányoló polgármester vezetésével az egész Szentendrei-szigetnek készült fityiszt mutatni.

A szentendrei városvezetés "alaposan átgondolná a helyszíneket, más kialakítást vizsgálna" az EuroVelo kerékpáros híd megépítésénél, azonban erre már kevés az idő, mert a határidők elcsúszásával veszélybe kerülhet az uniós forrás, így meghiúsulhat annak megépítése. Révész Máriusz, a kerékpározás és aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig azt is közölte: ha Szentendre nem akar hidat, akkor az itt elkölteni tervezett 3 milliárd forintot átviszik egy másik kerékpáros projektbe, és elköltik ott. Márpedig erre egyre nagyobb az esély, hiszen az új városvezetés kicsúszni látszik a határidőkből. A polgármester, Fülöp Zsolt civil színekben (valójában DK-, MSZP-, Jobbik-, LMP- és civil képviselőkkel a háta mögött) nyerte meg a szentendrei önkormányzati választásokat. "Emberbarát", "kerékpárosbarát", "zöld"," összefogásra építő" – ilyen, és ehhez hasonló szlogenek álltak mögöttük. Három hónappal a választás után pedig úgy tűnik, pont a kerékpáros fejlődés ellen lép fel; kerékpárok helyett autóban ingáztatná továbbra is a Dunakanyarban élőket. A nagy kampányígérettel ellentétben (összefogást épít) pedig sikerült elérnie, hogy egymás ellen hergelte az egyébként békés szentendreieket. A helyiek olyan szinten estek egymásnak, hogy akad olyan közösségi csoport, ahol már annak felfüggesztését fontolgatja az admin az egyre durvább szócsaták miatt. Nézzük, miről is van szó.

Az EuroVelo (Európai Kerékpárút Hálózat) egész Európát átszelő, részben megvalósult, részben tervezett kerékpárút-hálózat; ennek egyik útvonala az EuroVelo 6, ami Magyarországon is áthalad. Az „EuroVelo 6 kerékpáros útvonal fejlesztése Dömös-Szentendre szakaszon” EU-s támogatási forrásból megvalósításra váró projekt tervei alapján a városból egy kerékpáros és gyalogos híd vezetne át a szigetre. A tervezés során különböző hídhelyszíneket vizsgáltak meg. Jelenleg csak a Határcsárdánál létesítendő híd rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) további két hídhelyet is lehetségesnek tart Szentendre belvárosának északi részén, a Pásztor-rév, ill. a Rév utca térségében, míg a Belváros, illetve a Dunakorzó forgalmát kevésbé terhelő déli hídhelyszín vizsgálatától elzárkózik, arra hivatkozással, hogy ennek a helyszínnek a választása a projekt tervezett ütemtervét veszélyeztetné, és végső soron az uniós forrás elvesztését okozná.

A szentendrei kerékpáros híd helyszínéről korábban már nagyjából megegyezett az előző, fideszes városvezetés és a kivitelező cég, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. Eszerint a híd Szentendre belvárosánál, a szentendrei korzó mellett, vagy a korzó végénél, esetleg 70 méterrel lejjebb valósulna meg. Egy másik elképzelés szerint viszont 3 kilométerrel feljebb, északra, a Határcsárdánál épülne meg, ez a helyszín pedig már környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik.

PestiSracok facebook image

Elfelejtette, hogy korábban megszavazta

A polgármester, Fülöp Zsolt azt állította, nem tudott a kerékpáros híd tervezetéről, legalábbis arról, hogy a kerékpárhidat a város délebbi részén is meg lehet építeni, s arról sem, hogy a négyméteres betonmonstrum hídfőt képezne a szép Dunakorzónak. Ezel szemben az igazság az, hogy nemcsak tudott róla, hanem még támogatta is az észak-belvárosi kerékpáros híd megvalósítását szavazatával.

A polgármester memóriája kissé szelektív lehet, de most segítünk: 2014-ben ő is megszavazta a híd megvalósulását, méghozzá a Duna-korzón

Az sem elhanyagolható tény, hogy a városvezetés elmondásával ellentétben a hídfő nem 4 méteres és nem betonmonstrum lenne,ami nem a Dunakorzón, hanem attól északabbra, igényes építészeti kivitelezésben, alacsonyabban érkezne meg a jelenlegi úttesthez.

A korzó látványterve a kerékpároshíddal

A híd tényszerűen a Határcsárdánál megépíthető, de az észak-belvárosi hídfő több szempontból is jobb lenne, amire szintén van esély – vélekednek a szakértők. Persze csak abban az esetben, ha az új városvezetés végre felelősen lépne fel és elküldené támogató nyilatkozatát a kormánynak, hogy a projekt haladhasson tovább. Mert így bizony stagnál.

Így nézne ki a híd a Határcsárdánál

Miközben EU-s forrásokra ácsingóznak az ellenzéki városvezetők, úgy tűnik, Szentendrén pont a határidőből való tesze-tosza kicsúszás miatt éppen egy jelentős forrástól fog elesni a város és az ország. A város 10 milliárd forintnyi turisztikai támogatásra számíthat, hiszen kormányhatározatban kapott megerősítést erre; a civil-ellenzéki polgármester és csapata ennek ellenére a legjelentősebb turisztikai beruházást készül elkaszálni. Az egyik legszórakoztatóbbnak mondható érvelésük az, hogy úgy állítják be, mintha a kerékpárosok sorra elgázolnák a gyalogosokat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedés párhuzamosan éppen azért lehetséges már, mert korábban a fideszes városvezetés megépítette a mobilgátat, 15 méterre szélesítve a korzót. De akkor persze még az ellen izzították a feszültséget, mára pedig mindenki kedveli és szereti a szélesre nyitott sétányt. A forgalomszervezési kérdés sem akadály, hanem feladat, de úgy tűnik, nincs elég hozzáértés az új városvezetésben, amely egyébként más, ellenzéki többséggel megválasztott városokhoz hasonlóan leginkább diktatórikus módszereket követ. Sem a képviseleti demokráciát nem valósítják meg, hiszen ők maguk nem alakítják ki állásfoglalásukat, sem pedig a közvetlen demokráciát, hiszen nem kérdeznek meg mindenkit, hanem csak egy szűk kört: szerintük totál rendben van, hogy egy 40-140 fős lakossági fórum dönti majd el azt, hogy mi legyen a beruházás sorsa, ami egyébként a 28 ezres város egészére hatással lehet. Persze többen már most csalódottságuknak adtak hangot, hiszen nem ezt ígérték a kampányban, hanem pontosan a közlekedésbarát megoldásokat hirdették. Kérdés, hogy vajon mit tehetnek még a szentendreiek, hogy az új polgármester első intézkedésével ne fuccsoltassa be az egyik legfontosabb, évek óta tudott és nem vitatott projektet?

Deja vu: Fülöp Zsolt miatt 2004-ben egy 60 milliós informatikai beruházástól esett el a város

A most civilként, ellenzéki összefogással polgármesternek választott Fülöp Zsolt 2004-ben, a költségvetési bizottság ülésén azt javasolta, hogy azoknak a képviselőknek, akik nem listán jutottak mandátumhoz, legyen egy 30 milliós keretük évente. Ezzel csupán már akkor is csak annyi volt a bökkenő, hogy az Önkormányzati Törvény egyfajta képviselőt ismer, tehát nincs különbség az alapján, hogyan került a testületbe: választókerületi nyertesként vagy listáról. Fülöp Zsoltot ezek szerint már akkor sem érintette érzékenyen a törvényességi keret: simán megszavaztatott volna egy nem is olyan csekély összeget maguknak. Míg a képviselők – és saját maga – zsebét tömte volna, addig a városi érdekre simán nemet mondott.2004 májusában Szentendre egy 60 milliós informatikai beruházástól esett el általa, amit a legnagyobb jóindulattal sem mondhatnánk egy hozzáértő képviselői döntésnek, lévén, hogy ez konkrétan irracionálisnak bizonyult. A polgármester beterjesztett egy javaslatot, hogy Szentendre csatlakozzon ahhoz a közös pályázathoz, amelyet Pest megye nagyobb városai együtt nyújtanának be számítástechnikai fejlesztésre. A program az úgynevezett e-önkormányzat felállítását segítette volna, amely az építésügyi, teleknyilvántartási és még vagy tízféle feladatra készült, és kaphatott volna Szentendre városa is különböző szoftvereket és 25 millióért számítógépeket. Valamilyen furcsa ok miatt a városnak 6 millióba kerülő (10 százalékos az önrész), és ezért 60 milliót a város pénztárcájába juttató pályázattól Fülöp Zsolt vezérletével az akkori ellenzék a projekt ellen szavazott.

Fotó: szentendre.hu

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.