Pesti Srácok

Szánthó Miklós: Megrepedezett a liberálisok világa

Szánthó Miklós: Megrepedezett a liberálisok világa

A Helsinki Bizottság szerint a veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára életveszélyes lehet, ezért akarják megakadályozni, hogy a járványveszélyt figyelmen kívül hagyó és a jelentkezési kötelezettségüket elmulasztó, a karantén alatt önmagukat rendbontásokkal elfoglaló iráni egyetemistákat kitoloncolják az országból. Az Amnesty International erre pedig tudott még egy lapáttal tenni azzal, hogy kijelentette: a karantén sérti az emberek alapvető jogaik gyakorlásában – egyebek mellett ezekről az elképesztő megállapításokról is kérdezte Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját Huth Gergely a Karc FM Paláver című műsorában.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: a Nyílt Társadalom intézményei az elmúlt napokban már azzal riogatottak, hogy nincs meg a jogi alapja a járvány miatti intézkedéseknek. Hozzátette: a magyar közállapotra eddig jellemezhető nyugodtságot felváltotta az egyéni érdekek, óhajok megvalósulása, amely nem ismer olyat, hogy "közegészségügyi érdek" vagy "közérdek". Huth Gergely véleménye szerint az, hogy a jogászok megpróbálják elültetni, hogy nem kell betartani ezeket a különleges helyzetben hozott intézkedéseket, az embereket a kormány által bevezetett szabályok ellen hangolják. Szánthó Miklós mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett:

Mint ismert: bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról. Mindannyiuk ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség. Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még ma délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki. Az egyetemisták egyikét, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el, a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az idegenrendészeti eljárásban.

PestiSracok facebook image

A Karc FM Paláver című műsorában Szánthó Miklós úgy fogalmazott:

Az Alapjogokért Központ igazgatója arról is beszélt, hogy a nyugati civilizációra az a jellemző, hogy amint a normális társadalmi működést egy olyan váratlan behatás éri, ami megborítja azt, akkor az állam kilép a konfortzónából, így az "úgymond békeidőbeli, megszokott eljárásrendet felváltja egy olyan, ami alaphelyzetben bizonyos jogokat sértene. Így például a kijárási tilalom sértené a gyülekezési jogot, a karantén a szabadságjogot."

– fogalmazott Szánthó Miklós, akit ezután arról a mai döntésről kérdezett Huth Gergely, miszerint az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem ad menekültstátuszt azoknak a migránsoknak, akik korábban már haladtak át biztonságos országon.

Mint ismert: 2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette, és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, aminek a bírónő eleget is tett.

Szánthó Miklós véleménye szerint a két éve nyáron bevezetett jogszabály-módosítások (Stop Soros) lényeges eleme volt, hogy az a migráns – esetünkben egy szír "ügyfél" –, aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra. Ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét. A döntést azonban a nyílt társadalom eszmeiségét valló Helsinki Bizottság segítségével a migráns a bíróságon megtámadta, majd a bírónő segítségével került az ügy Luxemburgba. Utóbbi bíróság konkrétan az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot "úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem".

Szánthó Miklós hozzátette azt is: "hab a tortán", hogy egy másik menekültügyben szintén ma "mondatta ki" a Helsinki Bizottság az Európai Unió Bíróságával, hogy a magyar bíróságnak menekültügyben az uniós jognak kell elsőbbséget adnia, "szükség esetén mellőzve a nemzetközi védelmet megtiltó nemzeti szabályozás alkalmazását". Huth Gergely kérdésére, ami arra irányult, hogy kell-e attól tartani, hogy ezek után a magyar határokat meg kell nyitni, Szánthó Miklós úgy fogalmazott:

A műsorban elhangott beszélgetést a Karc FM oldalán tudja visszahallgatni, ide kattintva.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.