Zajlik a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény második fordulója a parlamentben
A tegnapi döntetlen után Varga Judit igazságügyminiszter expozéjával és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető felszólalásával indult a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény második fordulója. Varga Judit rengeteg törvényi hellyel élőszóban lábjegyzetelt beszédében arról próbálta meggyőzni a parlament ellenzéki tagjait, hogy a parlamentnek is van felelőssége, míg Kocsis arra kérte az ellenzéket, hogy legyen önálló, és ne véleményformálóik összeesküvés-elméleteihez igazodjanak, mert ennyi erővel legközelebb velük fog leülni egyeztetni.
Varga Judit expozéjának kulcsmondata az volt, hogy előbb teremtsük meg az élet lehetőségét, utána vitatkozzunk! Jelezte, nem kicsi a tét, mert a veszélyhelyzet időtartalmának lejártakor a rendelkezések is hatályukat veszítik, hogy a rendelkezések érvényben maradjanak, ahhoz az országgyűlésnek felhatalmazást kell adnia ehhez, és ez az országgyűlés felelőssége. A törvényről szólva kifejtette, az kizárólag csak a járvány és a járvány következményeinek kezelését célozza, ehhez kér mozgásteret kormány. Másra nem használható a felhatalmazás, kizárólag csak a járvánnyal összefüggő területeken.
Ha nem ülésezik a parlament a járvány miatt, akkor is kell kormány – magyarázta, miért nem köthetik a veszélyhelyzetet időtartalmát a parlamenti ülésekhez, de megnyugtatta a képviselőket, az országgyűlés a vészhelyzetet bármikor visszavonhatja, de egyes döntéseket külön-külön is megsemmisíthet.
A diktatúra bevezetéséről delirálók kedvéért elmagyarázta, a törvény tartalmazza, hogy rendszeresen be kell számolniuk az országgyűlésnek a döntéseikről, ha pedig az nincs, akkor a frakcióvezetőknek. Az általános választások megtiltásáról szőtt legendák kapcsán a törvény szövegéből idézet a rászorulóknak, ami azt tartalmazza, hogy kizárólag csak az időközi választásokat és a népszavazásokat tereli jövőidőbe, a rendes és általános választások rendszere nem változik. A legfontosabb kifogás kapcsán, amit az önmaguk fontosságától elalélt liberális médiamunkások kezdtek terjeszteni, Varga Judit kifejtette, a világos határvonalat akarnak húzni a szólásszabadság tárgykörébe tartozó kritika és a rémhírterjesztés között.
Legyen önálló az ellenzék! – kérte Kocsis Máté
Kocsis Máté a magatartászavarós Bangóné óbégatása közben arra kérte az ellenzéket, hogy legyen önálló, ne a liberális értelmiség összeesküvés-elméletei alapján végezzék a munkájukat, mert akkor ő sem a képviselőkkel fog tárgyalni és vitatkozni, hanem akkor leül Magyar Györggyel és a dizájnerrel, ha úgyis ők döntenek. A frakcióvezető arra is felhívta az ellenzék figyelmét, ha arra kényszerítik a kormányt, hogy 15 naponként hirdesse ki a rendkívüli állapotot, azzal éppen ők teszik súlytalanná és nevetségessé a parlamentet.
Kocsis nem mulasztotta el felsorolni néhányat azok az intézkedések közül, amik törvényt meg nem szavazó ellenzék miatt hatályukat veszítik holnapután. Megemlítette, hogy újra átjárhatóak lesznek a határok, az egészségügyi dolgozók elhagyhatják az országot (pl. Németország simán megvásárolhatja őket – a szerk.), az otthoni karantén intézménye egy bürokratikus teszetoszasággá válna.
A Fidesz frakcióvezetője arra is felhívta az ellenzék figyelmét, hogy nem a kormánynak van szüksége az ellenzék támogatására, hanem az országnak, mert ilyen helyzetben egységet kell mutatni, és ha minden párt összefogást mutat, annak az üzenete a választóknál és lecsapódik, vagyis az ellenzéki szavazóknak nem azért kell otthon maradnia, mert a fideszes azt akarja, hanem mert a saját maga által képviselő is ezt üzeni.
Jobbik
Varga-Damm Andrea azt mondta, hogy a javaslat beterjesztője nem az alaptörvény rendelkezéseit veszi figyelembe. Az ellenzék március 12. óta várja azt az országgyűlési határozati javaslatot, ami meghosszabbítja a veszélyhelyzetet - közölte. A kormány ehelyett benyújtott egy indítványt, ami teljesen új szabályokat vezet be és gyakorlatilag felülírja az alaptörvényt - jelentette ki. Kérdésként tette fel, hogy a javaslat miért indítványozza, hogy szünetelhessen a parlament. Az Alkotmánybíróságot a járvány alatt is össze lehet hívni, pedig a testület tagjainak átlagéletkora magasabb, mint a parlamenté - mutatott rá.
A törvényből a veszélyhelyzet meghosszabbítása is hiányzik - emelte ki. Az indítvány túlmegy a katasztrófavédelmi törvényen is, mert új szabályokat határoz meg - bírált a politikus. A javaslat alapján nem a parlament dönti el, hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, ugyanis annak megszüntetése a kormány kizárólagos jogköre lesz - közölte. Amennyiben a katonákat, rendőröket bent tartják a laktanyákban, akkor azzal kiteszik őket a járvány veszélyének - mondta.
Ha a hitelfizetési moratórium határideje december 31., akkor miért nem lehetett ebben a javaslatban is az év végét meghatározni dátumként? - kérdezte. Párttársa, Lukács László György Kocsis Máté szavaira reagálva közölte: a második hétpárti egyeztetésen az ellenzék megkérdezte, miért nincs időkorlát a javaslatban. A kormány mellett elment az idő kereke, ugyanis korábban kellett volna beterjeszteni ezt a jogszabályt - szögezte le. Akkor ahhoz csak egyszerű többség, illetve bizonyos pontjaihoz kétharmad kellett volna, nem pedig négyötöd - emelte ki. A veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, a Jobbik és az ellenzék azonban azt kéri, hogy ne egy időkorlát nélküli rendeleti kormányzást vezessenek be - ismertette kérésüket.
(MTI)
Úgyis meg fognak születni ezek a kormányrendeletek, hétvégén meg nincs iskola – Tóth Bertalan hatalmasat alakított
Végre nem tavaly beszédet mondott, hanem azt fejtegette, hogy a vita semmi másról nem szól, mint az ellenzéki képviselők elleni uszításról. Szerinte most ők az új célpontja Haboni (!!!) Árpád (Tóth Bertalan itt jelen sorok szerzőjének poénját durrantotta el – a szerk.) tevékenységének. Ezt nem mondta tovább, de ezek szerint ők az új migránsok. Utána azt sérelmezte, hogy a kormány nem terjesztette a parlament elé a 15 napos rendkívüli állapot alatt hozott rendelkezéseket, pedig azt megszavazták volna.
Itt kissé követhetetlenné vált Tóth Bertalan, egyik tagmondatban a maszkot hiányolta a fideszesekről, a másikban a vírus kiplakátolhatlanságáról értekezett. Aztán megfejtette, nem rendkívüli állapot kell, hanem a döntéseket parlament elé kell vinni, ők megszavazzák az amúgy feles többséget igénylő rendelkezését hatályát, ami kb. annyira hasznos, mint vizet hordani a tengerbe. De Tóth Bertalan ennél többre nem hajlandó, mert az ellenzéki szavazók (véleményformálók – a szerk.) nem bíznak a kormányban.
Úgyis meg fognak születni ezek a kormányrendeletek, hétvégén meg nincs iskola – indokolta képzett jogászhoz méltón a szocialista frakcióvezető, miért nem érdemes hirtelenkedni a jogalkotással ezen a héten. Minden más csak uszítás, ami a kormány felelőssége – zárta a képviselő a felszólalását.
Utólagos jóváhagyás
A Demokratikus Koalíció nevében Arató Gergely kijelentette, ragaszkodnak az parlament utólagos jóváhagyási jogához, ami alapján a kormány rendeleteiről 15 napon belül vitázni és szavazni kelljen az országgyűlésnek. A törvényt puccskísérletnek nevezte, és felszólította a kormánypártokat, hogy ne beszéljenek arról, hogy előfordulhat, hogy nem ülésezik a parlament, mert ez előfordulhat.
Sok-sok vádpont felolvasása után Arató végül arra jutott, hogy csinálják azt, amit a DK mond, azt támogatni fogják.
LMP
Az LMP nevében Csárdi Antal kifogásolta, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatóján liberális újságírókon gúnyolódtak, ami egy fura álom lehetett. Ezen kívül azzal lepte meg a képviselőtársait, hogy a vitatott törvény tulajdonképpen a Fidesz kétharmadáról szól. Több új gondolata nem volt, de legalább még egyszer felolvasta a délelőtti felszólalását, ami a közvetítés nézői számára bepillantást engedett a digitális oktatás ismétlő gyakorlataiba.
Párbeszéd
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd nevében újságcikkekből olvasott fel részleteket a történelmi időkhöz méltó módon, néha pedig a bizalom hiányáról beszélt.
