Pesti Srácok

A járvány ellenére egyre több a hajléktalan a baloldali vezetésű Józsefvárosban és Ferencvárosban (PS-fotógaléria!)

A járvány ellenére egyre több a hajléktalan a baloldali vezetésű Józsefvárosban és Ferencvárosban (PS-fotógaléria!)

Miközben a budapesti kerületek lakosainak többsége komolyan veszi a kijárási korlátozást, Ferencvárosban és a főváros szegényházának szerepébe ismét visszakényszerített Józsefvárosban egyre több a hajléktalan az utcákon, köztereken. Az egyértelmű volt, hogy Karácsony Gergely szakítani fog Tarlós István szigorúbb hajléktalanpolitikájával, amelynek célja az volt, hogy minél kevesebbeknek kelljen az utcán élnie. A baloldali kerületvezetők ugyanakkor mára odáig merészkedtek, hogy visszavonták a társasházak jogát saját belső tereik – pincék, padlások, kapualjak – megvédésére. Vitaminosztással és önkormányzati lakásokba költöztetéssel megoldhatóak a hajléktalanok gondjai? Járvány idején mennyire veszélyes, hogy a hajléktalanok nagy számban jelentek meg a köztereken és parkokban? Hogyan védhetőek meg legjobban a hajléktalanok a fertőzéstől? Ezekre kerestük a választ.

Az nyilvánvalóvá vált Karácsony Gergely megválasztását követően, hogy az új vezetés elengedi a gyeplőt és szabad teret enged a hajléktalanságnak; a járvány megjelenése miatt rendeletileg kormányzó főpolgármester átgondolatlan döntéseivel ráadásul csak tetézi a problémát. Miközben a leginkább érintett VIII. és IX. kerület lakóinak túlnyomó többsége komolyan veszi a kormány intézkedéseit és betartja a kijárási korlátozást, a köztereken látványos csoportokban jelentek meg a hajléktalanok a szabados felfogás és a kontroll hiánya miatt. A kérdést tovább árnyalja, hogy a hajléktalanszállók számára legalább olyan kihívást jelent a koronavírus elleni védekezés, a lakók biztonságának fenntartása, mint például az idősotthonoknak.

A kerületekben tapasztalható negatív tendenciára az a bejelentés is ráerősített, amelyben Karácsony Gergely az üresen álló önkormányzati lakások hajléktalanokkal való feltöltésével riogatta a lakosságot.

Hajléktalanok a II. János Pál pápa téren. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
PestiSracok facebook image

Józsefvárosból ismét Budapest szegényházát csinálnák?

Ferencz Orsolya, Józsefváros fideszes önkormányzati képviselője portálunk megkeresésére elmondta: határozottan több a hajléktalan a VIII. kerület közterületein; vannak olyan gócpontok kapualjakban, üzletek környékén, ahol máris életvitelszerűen rendezkedtek be a hajlék nélküli emberek. Mint hozzátette, a jobboldali képviselők hiába jelezték már korábban is a súlyosbodó problémát, a balliberális kerületvezetés álszent módon még azt a korábbi rendeletet is eltörölte, amellyel a társasházak megvédhették saját közös tereiket, a padlásokat, kapualjakat és a pincéket. Innen pedig egyenes út vezetett a mai helyzethez a kerületben. Ferencz Orsolya arra is kitért, hogy az SZDSZ-es időkben a kerületet Budapest szegényházának szemelték és nevezték ki, és már a 2019-es kampányban sejteni lehetett, hogy a régi/új emberek folytatni fogják a megkezdett utat. A 2010-ben megválasztott jobboldali városvezetésnek ugyanakkor az volt a filozófiája, hogy Józsefváros nem terhelhető tovább hajléktalanokkal, és a kerületnek nem lehet feladata a főváros, sőt, az egész ország hajléktalanjainak ellátása. A képviselő hangsúlyozta: a Kocsis Máté, majd Sára Botond nevével fémjelzett jobboldali kerületvezetés a kerület saját hajléktalanjai számára ellenben külön programot is szentelt, amelynek a lakhatási gondok megoldása mellett része volt az egészségügyi, egzisztenciális és mentális segítség is.

Amit Pikó a lakhatási válság megoldásán értett

A képviselő kiemelte: a kerületi Fidesz–KDNP-frakció már a Pikó-kampány kapcsán jelezte, hogy a hajléktalankérdésben magukat oly hangsúlyosan pozicionáló liberális holdudvar és ismert megmondóembereinek feltűnése egyet jelent a hajléktalanoknak a kerületbe csődítésével. Ferencz Orsolya megjegyezte: bár a választás pusztán körülbelül 250 szavazaton múlott egy 80 ezres kerületben, az jól látszik, hogy Pikó András sikeresen tévesztette meg a választókat azzal, hogy a "lakhatási válság megoldását" ígérte egy lakhatási program indításával, "több ezer önkormányzati lakás" bérbe adásával hitegetve. A képviselő elmondta: már a kampány idején nyilvánvalóvá tették, hogy a kerületnek nincsen több ezer használaton kívüli ingatlana, csupán pár száz rossz állapotban lévő, felújításra váró lakása. Pikó András tevékenysége nyomán most már az is világossá vált, hogy a lakhatási válság megoldásának emlegetése alatt a hajléktalanok becsődítésére, és nem a kerületben lakók lakhatási gondjainak megoldására gondolt.

Hajléktalanok a II. János Pál pápa téren. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ferencvárosban a lakosok igen, a hajléktalanok nem veszik komolyan a korlátozásokat

Portálunk megkereste Gyurákovics Andreát, a Fidesz IX. kerületi frakcióvezetőjét is, aki elmondta: valóban látványosan megnőtt a hajléktalanok száma a kerületben, és ez már nemcsak az olyan nagyobb csomópontokat érinti, mint a Corvin és környéke, hanem a zöldövezetnek számító József Attila-lakótelepet is, ahol zömében idősek laknak. Kiemelte: ahogyan ő maga, úgy a kerületi lakosok is komolyan veszik a kijárási korlátozást a tapasztalatai szerint, a hajléktalanok azonban – különösen a jó idő beköszöntével – csoportosan lepték el a nagyobb tereket, közparkokat. A képviselő elmondta: a hajléktalanok elszaporodása a kerületben a Karácsony Gergely vezette főváros hozzáállásának köszönhető, az új budapesti filozófia szerint ugyanis mindenki szabadon, ott élhet életvitelszerűen a köztereken, ahol csak akar. Hozzátette: míg korábban a közterületfenntartók dolga volt az alapvető közösségi normák betartatása a hajléktalanokkal, ezt a felhatalmazást Karácsony Gergely megszüntette. A koronavírus-járvány beköszöntével rendeleti úton kormányzó főpolgármester felé ráadásul már jelezni sem lehet az egyre növekvő számban a köztereken megjelenő hajléktalanokkal kapcsolatos aggályokat, lakossági félelmeket.

Gyurákovics Andrea kitért arra is, hogy nemcsak a fővárosi, de kerületi szinten is megfigyelhető a beláthatatlan, negatív következményekkel járó szemléletváltás. Mint kifejtette, Baranyi Kriszta ferencvárosi polgármester a hajléktalankérdéssel kapcsolatban érintőlegesen csak annyit közölt, hogy majd vitaminokat fognak osztogatni az utcán élőknek. Megjegyezte: a kerületben több hajléktalanszálló áll rendelkezésre, de az új irány nem abba az irányba mutat, hogy a hajléktalanokat az intézmények felé terelgetnék.

Antidemokratikus húzás Karácsony részéről a hajléktalanok beköltöztetése

Portálunk arra is rákérdezett, mit gondolnak a képviselők és a kerületi lakók a főpolgármester azon szándékáról, hogy az üresen álló önkormányzati lakásokba költöztetnék be a hajléktalanokat. Gyurákovics Andrea az elképzelést átgondolatlannak és alapvetően antidemokratikusnak nevezte, hiszen a lakók, lakóközösségek véleményét senki nem kérdezte meg, semmilyen előzetes hatástanulmány vagy felmérés nem készült a kérdéssel kapcsolatban. A képviseló megjegyezte: közös képviselőként is úgy érzi, számtalan kérdést vet fel Karácsony Gergely elképzelése; nincs tisztázva például, hányan költözhetnének egy üres ingatlanba, illetve az is problémát jelenthet, hogy a hajléktalanok megszokott életmódja jellemzően más, mint a lakóközösségeké. Gyurákovics Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: az üresen álló ingatlanokba elsősorban azokat a jellemzően kiskeresetű, nagycsaládos, beteg, idős kerületi lakosokat kellene beköltöztetni, akik évek óta beadták lakásigénylésüket.

A koronavírus-járvány miatt különösen nagy problémát jelent a hajléktalanság kérdése, amelyre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is felhívta a figyelmet. Mint Morva Emília, a szervezet közép-magyarországi régióvezetője a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta, a hajléktalanok helyváltoztató életmódot folytatnak, sajátos ritmusban, egyik közterület után felkeresik a másikat, egyik intézményből mennek a másikba. Jelenleg ugyanakkor irányukban az a társadalmi elvárás, hogy próbáljanak meg egy intézményben maradni, és ugyanott töltsék a nappalaikat, ahol az éjszakai szállásuk is van. Ennek biztosítása érdekében a segélyszervezetek azon igyekeznek, hogy minden szolgáltatást egy helyen megkaphassanak a rászorulók. További problémát jelent, hogy a ténylegesen utcán élők nem jutnak élelemhez, mert nem tudnak kitől kéregetni, nem tudnak alkalmi munkákat vállalni. A régióvezető szerint az otthontalan emberekhez nehezebben is jutnak el a hírek, mint a társadalom többségéhez, így félő, hogy nem rendelkeznek megfelelő információkkal a koronavírussal kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Máltai Szeretetszolgálat is létrehozott olyan elkülönített tereket, amelyek segítségével viszonylagos biztonságban lehet kezelni a járvány okozta kihívásokat.

Vezetőkép/fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)