Pesti Srácok

Párkányi Eszter a PS-nek: Jogi aggályokat is felvet a Momentum érettségiellenes petíciója

Párkányi Eszter a PS-nek: Jogi aggályokat is felvet a Momentum érettségiellenes petíciója

Ahogy arról portálunk korábban beszámolt, nagyon úgy néz ki, hogy tagtoborzásra, személyes adatok gyűjtésére és adatbázis-építésre is használhatja az idei érettségi eltörléséért indított petícióját a Momentum Mozgalom. Azon túl, hogy az egész gyomorforgató, gusztustalan, a tevékenység kapcsán jogi aggályok is felmerülnek, amelyekről az Alapjogokért Központ elemzőjét, Párkányi Esztert kérdeztük.

Mennyire tekinthető politikai hergelésnek a Momentumnak az érettségi eltörlésével kapcsolatos petíciója? Aggódik a Momentum a fiatalokért, vagy csak kihasználják a helyzetet?

A Momentum és a többi ellenzéki párt folyamatosan azzal támadják a kormányt, hogy kihasználja a járványügyi helyzetet saját politikai céljai érdekében. Mindenki magából indul ki – tartja a mondás, és valóban, jelen helyzetben is azt láthatjuk, hogy míg a kormány a járvány megfékezésére koncentrál, addig a Momentum ezzel a petícióval igyekszik politikai tőkét kovácsolni magának. A koronavírus-járvány az élet számos területére rányomja a bélyegét, ugyanakkor „a shownak folytatódnia kell”: mivel hazánkban az érettségi és a felsőoktatási felvételi szorosan kapcsolódik egymáshoz, sőt, előbbi feltétele az utóbbinak, valamilyen formában sort kell keríteni a vizsgákra. Az érettségi eltörlésére tett javaslat tehát valóban inkább hergelésnek tekinthető, mint konstruktív ötletnek. Különösen azért, mert a Momentum a szó szoros és átvitt értelmében is felelőtlen politikai erő: megint meg akarja mondani – a járványhelyzetben nem először –, hogy a kormány mit és hogyan tegyen, de a felelősség súlya nem az ellenzék, hanem a kabinet vállán van.

A petíció aláírása érdekében el kell fogadni a Momentum adatvédelmi tájékoztatóját. Miért szükséges ez az aláíráshoz?

PestiSracok facebook image

Az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, és egyes esetekben a magyar jogszabály, az Infotv. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – a szerk.) szabályai irányadóak a személyes adatok kezelésekor. Egy aláírásgyűjtés szükségszerűen ebbe a kategóriába esik, hiszen az aláírással a szervező birtokába kerülnek az aláírók adatai. Ahhoz, hogy ez jogszerű legyen, az aláírónak részletes tájékoztatást kell kapnia arról, hogy ki kezeli az adatait, milyen célból és mennyi időre. Ezen túl pedig hozzá kell járulnia adatai kezeléséhez.

A probléma azonban az, hogy a szóban forgó esetben az aláírók egy általános tájékoztatót fogadnak el, amely a konkrét petícióval kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaz. Nem derül ki belőle egyértelműen az adatkezelő kiléte, az adatkezelés célja és időtartama sem. A petíció támogatása nem tekinthető hozzájárulásnak, vagyis az aláíró személy valójában nem jogosítja fel a Momentumot arra, hogy hírlevelet küldjenek neki, vagy arra, hogy aktivista-toborzáshoz adatbázist építsenek az általa megadott email-címmel. Másrészt pedig a petícióval összefüggő adatkezelésről nincs szó a tájékoztatóban, vagyis a petícióval összefüggő adatkezelési célról és tevékenységről sincs információja az aláírónak.

Tehát kimondhatjuk, hogy jogszerűtlen az egész?

Az, hogy valaki elfogadja az adatvédelmi tájékoztatót, nem tekinthető az adatkezeléshez történő jogszerű hozzájárulásnak, mivel hiányoznak a tájékoztatás kötelező elemei, és mert a tájékoztató elfogadása nem minősül hozzájáruló nyilatkozatnak. Itt ráadásul különleges személyes adatok kezeléséről van szó, hiszen azokból következtetni lehet az aláíró politikai szimpátiájára, tehát különösen körültekintően kellene eljárni. Mindezek alapján erősen vélelmezhető, hogy a Momentum eljárása nem jogszerű, de ennek megállapítása mindenekelőtt a NAIH, az adatvédelmi hatóság joga és felelőssége.

A petíció hátterében adatgyűjtés állhat, de ezt nem mondják ki nyíltan. Nem kellene valami magyarázat ehhez az egészhez, vagy hivatalosan megnyugtatni az embereket, hogy nem arról van szó?

Nem magyarázatra lenne szükség, hanem egy célhoz és időtartamhoz kötött adatkezelést leíró tájékoztatóra a petícióhoz, ha már mindenáron az érettségi eltörlése mellett akarnak kardoskodni. A jelenlegi tájékoztató legalábbis félrevezető, hogy a petíció tartalmi részéről ne is beszéljünk... Természetesen a korrekt tájékoztató alapján lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy kifejezett hozzájárulást adjanak az aláírók, hiszen egy párt támogatása különleges adatnak minősül. Emellett több kérdést is felvet, hogy az általános tájékoztató elfogadásával kíván hozzáférni az adatkezelő (akinek személye ugyebár nem tisztázott) az aláírók személyes adataihoz: „rendszerezhetik őket és következtetéseket vonhatnak le belőlük”. Ezek a „cselekmények” profilalkotásra is utalhatnak, pláne, ha a tagtoborzási adatbázisban való tárolás is szerepel a célok között, viszont az adatkezelési tájékoztató sok más mellett erre sem tér ki. Hogy szándékos félrevezetésről vagy pusztán hanyagságról van szó, jelen pillanatban nem felmérhető, de a Momentum eddigi politizálását jellemző dinamika alapján nem sok kétsége lehet az embernek...

Fotó: Földházi Árpád

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.