Fővárosi főügyész: Az, hogy megszüntették az eljárást a Momentum gyulai tagja ellen, bizonyíték a jogállam működésére
Ibolya Tibor fővárosi főügyész 2020.02.14. Fotó: Horváth Péter Gyula
Az ügyészség döntése nem más, mint bizonyíték a jogállam működésére – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a fővárosi főügyész azzal összefüggésben, hogy az ügyészség a gyanúsítottaknak adott igazat azokban a média által felkapott esetekben, amikor a rendőrség rémhírterjesztés gyanújával előállított egy-egy embert Szerencsen és Gyulán. Utóbbi a Momentum tagja, így a gyanúsítás után az ellenzék - meg sem várva az ügyészségi felülvizsgálatot - azonnal diktatúrát kiáltott. Az ügy még a német parlamentig is eljutott, pedig Ibolya Tibor szerint az a jogállamiságot bizonyítja, ha az állam egyik szerve esetleg hibásan dönt, akkor egy másik, ellenőrzésre hívatott szerve azt helyrehozza. A főügyész portálunknak elmondta azt is, hogy szerinte indokoltak voltak a veszélyhelyzetben kihirdetett büntetőjogi intézkedések, hiszen például a rémhírterjesztés igenis akadályozhatja az állam védekezését a világjárvánnyal szemben.
Mivel a rémhírterjesztés szabályozásának koronavírus-járvány miatti szigorítása hetek óta lázban tartja a közvéleményt, érdekelne főügyész úr véleménye is a témát illetően. Egyetért a szigorítással?
A vírus miatti veszélyhelyzetben kihirdetett büntetőjogi intézkedések véleményem szerint indokoltak voltak, gondolok itt akár a BTK szigorítására, akár az eljárási törvény „járvány kompatibilissé” tételére. Rendkívüli helyzetek, rendkívüli intézkedéseket indokolnak, erre számos történelmi példát felhozhatunk, gondoljunk pl. a második világháborús Londonra, amikor az angolok a jövő nemzedékek érdekében sokezernyi gyereket szakítottak el a családjuktól és telepítettek ki vidékre a bombázások elől. A példa persze túlzó, de nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány is be fog kerülni a XXI. század történelmébe. Az államoknak krízis helyzetekben védekeznie kell, ennek természetesen része az egyébként ultima ratio büntetőjog is. A rémhírterjesztés pedig igenis akadályozhatja az eredményes védekezést, akár fegyveres konfliktusról, akár világjárványról van szó.
Arról mi a véleménye, hogy a szigorításból politikai ügy lett Magyarországon? Gondolok itt arra, hogy két vidéki településen a rendőrség Facebook-bejegyzések miatt előállított, majd meggyanúsított két személyt. Egyikük a Momentum gyulai tagja volt, aminek következtében még külföldön, a német parlamentben is téma volt a magyar szabályozás. Igaz, az ügyészség mindkét esetben az érintettnek adott igazat, sőt, a gyulai ügyben a rendőrség a nyomozást is megszüntette.
Ahogy a normál időkben, úgy a veszélyhelyzet idején közölt gyanúsításról is kiderülhet utóbb, hogy az nem volt mindenben megalapozott, de Libero pelenkában nem lehet sem nyomozni, sem ügyészséget vezetni. Politikai természetű kérdésekre nem tudok válaszolni, egyet azonban látni kell; az ügyészség döntése nem más, mint a bizonyíték a jogállam működésére. Ugyanis így működik a jogállam; ha az állam egyik szerve esetleg hibásan dönt – ami előfordul – akkor egy másik, ellenőrzésre hívatott szerve vagy a bíróság ezt a döntést helyrehozhatja. Ez tipikusan így működik a rendőrség, mint nyomozó hatóság és az ügyészség, mint közvádló relációjában is. Egy ilyen döntés egyáltalán nem unikum, a gyanúsítás elleni panasznak helyt adás vagy a nyomozó hatóság által önállóan nyomozott ügyek ügyészség általi megszüntetése előfordul, hisz két önálló jogalkalmazóról van szó, amelynek kapcsolatában az ügy vádemelésre alkalmasságáról az ügyész dönt. Ahogy előfordult ez már a veszélyhelyzet alatti rémhírterjesztés miatt Budapesten is, csak azt a sajtó nem kapta fel. A Fővárosi Főügyészség 2020. március 31. napjától 2020. május 14. napja közötti időben egy ügyben a vádemelési javaslattal érkezett eljárást megszüntette, két további ügyben intézkedett a nyomozás megszüntetése iránt, mivel a nyomozó hatóság eljárása téves jogértelmezésen alapult. A törvényszöveg hatálybalépése óta rövid idő telt el, a normaszöveg jogalkotó szándékától eltérő értelmezése kiforrott joggyakorlat hiányában természetesen előfordulhat, hisz az más bűncselekményeknél is előfordul. A Fővárosi Főügyészség azonban nem tapasztalt a nyomozó hatóság részéről a véleményszabadság elfojtását célzó szándékoltan téves jogértelmezést, ha ilyet tapasztalna, a szükséges intézkedést megtenné. Egyébként megnéztük azt is, amikor rémhírterjesztés miatti feljelentést a nyomozó hatóság utasította el, öt ilyen volt a jelzett időszakban, a Fővárosi Főügyészség kerületi ügyészségei törvényességi szempontból ezeket felülvizsgálták és megállapították, hogy azok helyes jogértelmezésen alapultak.
