Pesti Srácok

Higgyen a számoknak! – Magyarországon kevesebben hunytak el eddig az idén, mint a világjárvány megjelenése előtti években

Higgyen a számoknak! – Magyarországon kevesebben hunytak el eddig az idén, mint a világjárvány megjelenése előtti években

Magyarországnak – számos mediterrán és nyugat-európai állammal szemben – meg sem kottyant a koronavírus: ezt igazodlja a statisztika is. A KSH adatait böngészve világosan látszik, hogy a járvány nem dobta meg hazánkban a halálozások számát, sőt, a KSH halálozási jelentéseiből kiderül, hogy az ötéves átlaghoz mérten ién eddig viszonylag kevesen hunytak el hazánkban. Még a legveszélyeztetettebb korosztály, a hatvanöt évnél idősebbek körében sem halt meg több embertársunk, mint a koronavírus megjelenése előtti években. Ezek a számok azt tükrözik, hogy nincs ok a pánikra, nyugodt szívvel fogadhatjuk a korlátozások fokozatos enyhítését.

Nem emelkedett hazánkban a mortalitás a koronavírus-járvány miatt. Magyarország védekezése sikeres, hiszen – ellentétben számos más országgal – itt féken tudták tartani a járvány terjedését. Az ellenzéki hisztéria pedig, miszerint nálunk kiemelkedően magas a halálozási arány, illetve az a pánikkeltő rémhír, miszerint valótlanok az operatív törzs által közölt adatok, az ízléstelen fake news kategóriájába tartoznak, hiszen a KSH jelentése szerint kevesebb embertársunkat veszítettük el eddig idén, mint a koronavírust megelőző évek során.

Az Index a témával foglalkozó cikke az említett tényt ezekkel a duplafenekű megjegyzésekkel látta el:

PestiSracok facebook image

És hozzátették:

Hazánkban eddig 430 ember halálát írták a világjárvány számlájára, ám esetükben sem biztos, hogy a vírus végzett velük, hiszen az áldozatok döntő többsége egyéb súlyos, krónikus betegségben is szenvedett. Két hónap alatt 430 magyar hunyt el koronavírussal a szervezetében a hivatalos tájékoztató oldal adatai szerint; ez az adat a heti átlagos 2500 halálozáshoz képest is rendkívül elenyésző. Még az idősebbek körében sem emelkedett a mortalitás.

Az operatív törzs által közölt adatok, a KSH jelentései mind azt tükrözik, hogy álhíreket terjeszt és pánikot kelt az, aki azt állítja, hogy több emberéletet követelt a vírus, mint amennyit a hivatalos kormányzati oldalon feltüntetnek.

Forrás: KSH; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.