Pesti Srácok

Vajúdtak az eurokraták, bürokráciát szültek – elindult a mindenkit érintő jogállamisági kikérdezés

Vajúdtak az eurokraták, bürokráciát szültek – elindult a mindenkit érintő jogállamisági kikérdezés

Új tudományos diszciplína született kontinensünkön az Ursula von der Leyen asszony elnökölte Európai Bizottság iránymutatása alapján: a nemzetközi összehasonlító jogállamiságtan. Magyarországon elsőként Hende Csaba, az Országgyűléstörvényalkotásért felelős alelnöke vizsgázott belőle a járványhelyzet miatt elrendelt digitális számonkérés keretében, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy néhány a Bizottságból (-tól?) érkezett jogállamisági pedellus kérdéseket tett fel a képernyőről Hendének a magyar parlamentben megszokott törvényalkotási folyamatokról.

Az elmúlt években a Juncker vezette Európai Bizottság sokszor a látszatra sem adott és ezalatt nem azt értem, hogy Juncker meg sem próbált egyenes vonalban eljutni A pontból B pontba, hanem azt, hogyha valakinek eszébe jutott, hogy a jogállamiságot kellene vizsgálni, akkor mindig Magyarországot és Lengyelországot húzták elő a cilinderből nyertes szelvényként.

Ez lett az uniós jogállamisági vizsgálatból, avagy tanmese a brüsszeli tyúkólról

Vagyis, tetszik, nem tetszik, a jogállamisági eljárás egy politikai bunkósbottá silányult a fejlett nyugatról érkezett politikusok kezében, akik ezzel igyekeztek mindenkit fejbe ütni, akinek más elképzelési és ötletei voltak a bevándorlásról, a melegházasságról és Európa szovjetizálásáról.

PestiSracok facebook image

A minden tagállamot érintő összehasonlító jogállamisági felmérés – eltekintve attól, hogy legalább annyi értelme van, mint fenyőgallyal mágneses rezonanciát mérni – a magyar diplomácia fényes sikere, ugyanis sikerült elérni, hogy ne mindig Lengyelországot és hazánkat pécézzék ki a gyarmattartó múltban maradt nyugati politikusok.

Mert jól indult a buli, amikor csak minket lehetett zaklatni, de most e fárasztó és idegesítő szórakoztatásból aztán, ahogy szokott, bürokrácia lett, ahol a lelkes bürokraták mindenféle mérőszalaggal és rőffel szaladnak országról- országra, hogy megmérjék kinek mekkora a jogállamisága, majd ebből számokat képezve prezentációkat mutassanak a Bizottságnak, akik értő hümmögéssel válaszolnak majd.

– hívta fel a politikus a figyelmünket, milyen fontos célok valósulnak meg éppen.

– foglalta össze Hende Csaba, hogy mi történik a nyitóképen.

Objektíven és minden évben

Szándékai szerint a Bizottság egy objektív jelentést próbál készíteni valamennyi tagállamról minden évben, amihez – tudományos újdonságként – az is hozzájárul, hogy ezúttal az illetékeseket és az érintetteket is megkérdezik, nem csak az álcivil szervezeteket és a hivatásos politikai provokátorokat, továbbá a külföldi érdekekért dolgozó ügynököket.

Vagyis, míg korábban az volt a bevett, az évszázadok alatt felhalmozott nyugati állam- és demokráciabölcseleti tudáskincséből kiemelt eljárás lényege, hogy a magyar kormányra már csak a vádlottként számítottak, most a kormány a jogállamisági mechanizmus keretében a jelentés összeállításához is hozzájárulhat. Ez mindenképpen nagyszerű fejlemény.

Hende Csaba válaszol a Bevezetés a magyar törvényalkotás működésébe szeminárium hallgatóinak kérdéseire. (Fotó: Csizmadia Tamás)

Az elképzelés szerint később meg is fogják látogatni a tagállamokat és így fognak bizonyságot nyerni az örökké fejlődő jogállamiságról, ami évről évre magasabb, ügyesebb és gyorsabb, lassan a haladó csoportba léphet, ahol a fejlettebb jogállamok tanulnak jogállamiságot. De itt még nem tartunk – bár ez a koronavírus-járványnak köszönhető –, most még csak a digitális feleltetés keretében kellett felelni a magát Francia Gyarmatügyi Miniszter örökösének képzelő tanársegéd helyetteseknek.

Ugyan a nemzetállamok jogrendje meglehetősen nehezen hasonlítható össze, azt pláne nehéz megállapítani, hogy melyik a fejlettebb, az Unió azért tesz rá egy kísérletet, ha már ennyire ráérünk mostanában, ennyire nem történik semmi érdekes a világban.

A jogállamisági beugró vizsga a következő kérdésekből állt, amire Hende Csabának fejből kellett tudnia a választ:

  • Mi a különbség a sürgősségi tárgyalás és a kivételes eljárás között, hányszor éltek e kettővel az elmúlt években?
  • Hányszor adott be a kormány és hányszor képviselő törvényjavaslatot?
  • Mennyi a parlamenti eljárások hossza?
  • Hogy néz ki a törvényalkotás folyamata és mennyi ideig tart?
  • Hogyan értékeli a törvényalkotás minőségét?
  • Mi az Országgyűlés szerepe a különleges jogrendben, hogyan működik ilyen esetekben?
  • Miként ellenőrzik egy-egy javaslat alkotmányosságát?

A válaszokat megkapták, az eredményt sokkal későbbre várjuk...

A kérdésekből látszik, hogy némi értelme azért van a jogállamisági vizsgálatnak, de sokat azért ne várjunk tőle. Ugyan rá lehet szánni éveket, hogy valaki összehasonlítsa mondjuk a francia és a magyar törvényhozást, de ez egy elméleti jogász-szeminárium témája inkább. Mégis, legalább hosszú lesz és unalmas, mint egy jogi képzés és kétséges, hogy a LIBE-bizottság tagjai szeretnének-e egyáltalán ennyire elmerülni a magyar államelméletben és -gyakorlatban. Mert ezek a kérdések és válaszok mindenre alkalmasak, csak autodafékre és hadüzenetek megfogalmazására nem.

A vonatkozó eljárás viszont ebben a formában már jelentősen más, mint néhány túlbuzgó libi képviselő és lelkes gyarmati feljelentő vigaszága, a brüsszeli paloták ablakából kikapart gitt, amit rághatnak. Hiszen egyszer végre legalább más országok jogalkotását is megvizsgálják. És, így nyilván kevésbé lesz célravezető bunkósbotként forgatni.

Mert ebben az esetben, ahogy lapunk mottója is szól, a végén úgyis nekünk lesz igazunk!

Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó

Magyar ugar 2017 november 18.
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.